Vitába szállt a Pénzügyminisztérium és a Corvinus Egyetem kutatója a csipszadó miatt

Facebook-posztban kelt a csipszadó védelmére a Pénzügyminisztérium (PM), miután csütörtökön megírtuk, hogy egy friss kutatás szerint a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a csipszadó nem tudta beváltani fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.

A PM posztjára kritikusan reagált Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, aki társaival együtt jegyezte a Health Policy folyóiratban megjelent tanulmányt. A Corvinus kutatói azzal indokolták a csipszadó kudarcát, hogy nyolc évvel az adó bevezetése után a magyarok több egészségtelen élelmiszert fogyasztanak, mint korábban. Az érintett termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt.

A minisztérium erre úgy reagált, hogy posztjukban több más szempontot is taglalni kezdtek. Azt írták, az adó célja az volt, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását visszafogja, és az innen befolyó adóbevételt az egészségügyre fordítsa. Szerintük ez bejött: „Bevezetése óta a »chipsadóból« 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be.”

„Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több százmilliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől”

– írták a posztban. A PM arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 és 2018 között 40 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, tehát minden termék fogyasztása nőtt, az egészségeseké és az egészségteleneké is.

Berezvai Zombor közleményében és a Pénzügyminisztérium posztja alatt kommentben is reagált erre: szerinte a PM maga cáfolja, hogy a csipszadó népegészségügyi szempontból sikeres lett volna. „Az a tény ugyanis, hogy az adó jelentős és egyre növekvő állami bevételeket generált, egyértelműen a sikertelenségét támasztja alá, hiszen azt igazolja, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása hosszú távon nem csökkent, sőt, növekedett.”

„Népegészségügyi szempontból az lett volna kívánatos, ha az adóbevételek csökkennek”

– írta Berezvai, mert szerinte ez utalt volna arra, hogy sikerült visszafogni az egészségtelen termékek fogyasztását, és nincs vita abban, hogy az adó jelentős bevételeket generált. „Ez pénzügyminisztériumi szemszögből nyilvánvalóan siker, népegészségügyi szempontból viszont nem az” – tette hozzá.

A PM szerint a csipszadó bevezetése után az egészségtelen termékek fogyasztása visszaesett, emelkedni csak később kezdett el. Az adó nélkül nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból, írta a minisztérium. „A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált” – írta a minisztérium.

Berezvai viszont komplexebb megoldásokra biztatná a döntéshozókat, mint a csipszadó. A kutató szerint az is problémás, hogy az adó a legszegényebb rétegeket érintette a legrosszabbul. Ők fizették a legtöbb csipszadót jövedelmük és élelmiszerköltésük arányában, és ők váltottak legnagyobb arányban a rosszabb minőségű termékekre.

A kutató azt is írta, úgy nehéz népegészségügyi javulást elérni, hogy a zöldségek és gyümölcsök áfaszintje Európában a legmagasabb. Eközben a legutóbbi áfacsökkentés a 30-36 százaléknyi cukrot és a 10-14 százaléknyi telített zsírsavat tartalmazó túrórudit érintette, növelve annak fogyasztását, így pedig növelve a népesség cukor- és telítettzsírsav-bevitelét.