Bebukott a magyar csipszadó, a bevezetése óta csak több egészségtelen élelmiszert eszünk

Nem vált be a csipszadó, a nyolc évvel ezelőtti bevezetése óta csak több egészségtelen élelmiszert fogyasztottak a magyarok, derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából. A Forbes cikke szerint a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai azt vizsgálták, hogyan változtak a magyar emberek fogyasztási szokásai az adó 2011-es bevezetése óta.

A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték. A kutatásban a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90 százalékát tették ki az adó bevezetése előtt.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a nyolc évvel az adó bevezetése után már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből, mint előtte – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az érintett termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt.

„Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését”

– derül ki a kutatásból. A Corvinus kutatói arra is rámutatnak, hogy a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak.

A népegészségügyi termékadót (neta, köznyelvben csipszadó) 2011 óta kell fizetni az egészségtelennek ítélt élelmiszerek után. Ennek a 90 százaléka a költségvetésnek megy, a 10 százalékáról az adóköteles cég dönt, a befolyt összeg felhasználását az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ felügyeli mostantól. Ezt a feladatot korábban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet végezte, ez azonban megszűnt.