Tavaly nagyot trükközhettek a vagyonukkal a leggazdagabbak

Ahol ingyen osztják a burgonyát, oda nagy zsákkal kell menni. Alighanem hittek a mondásnak a leggazdagabb magyarok, akik valóságos rohamot indítottak egy valójában már 2014 óta ismert jogi formáért, a bizalmi vagyonkezelés (bvk) struktúrájáért, ami hatalmas adóelőnyöket, gördülékeny örökítést, sikeres generációváltást ígért. 2023 szeptemberéig ugyanis létezett ez a struktúra, amelyben

egy gazdag üzletember úgy adhatta el a cégét, vagy úgy adhatta át értékeit a kedvezményezetteknek, például a gyerekeinek, hogy ezután szinte semmit nem kellett adóznia.

A módosabb magyar vállalkozók zöme azonban a bvk előnyeit csak akkor vette észre, amikor híre kelt, hogy „tessék vigyázni, az ajtók záródnak”, vagyis az állam – némi átmeneti időt engedve – bejelentette, hogy bezárja a Kánaán kapuját.

Hogy megértsük az egykori adóelőnyt, hasonlítsunk össze egy bvk-s és egy nem bvk-s cégértékesítést a múltban. Ha valaki bvk-struktúrát választott, akkor így nézett ki nála egy cég eladása:

• hétfőn létrehozott egy bizalmi vagyonkezelőt,
• kedden betette magas értéken a cégét a bvk-ba,
• szerdán eladta a cégét a bvk-ból egy külső vevőnek,
• csütörtökön adómentesen kivette a pénzét a bvk-ból.

Ha azonban valaki nem ebben a struktúrában volt cégtulajdonos, hanem közvetlen tulajdonlással, akkor ő évek hosszú munkájával felfejlesztett egy 100 millió forint értékű céget 5 milliárdos értékűre, majd amikor eladta, a felértékelődés, mint jövedelem után adót fizetett.

A kormány mindenesetre bejelentette, hogy változtat, előbb jól megijesztette a gazdagokat azzal, hogy minden felértékelés (nem az eladás, csak pusztán a felértékelés) adóköteles lesz. Ez is rossz struktúra lett volna, ki akar azért adózni, mert továbbra is ő birtokolja a cégét, csak szépen fejleszti azt? Végül jött a harmadik számú, egy sokkal értelmesebb megoldás.

Ezermilliárdos lehetőség

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a mindenféle bvk-s és magánalapítványos konstrukcióban korábban nem volt érdemi akadálya annak, hogy valaki ingyenesen felértékelje a cégét. 2023 márciusától szeptemberéig meg is triplázódott a bizalmi vagyonkezelőkben tartott vagyonok száma. Ez a magyar gazdaság egy rendkívül fontos folyamata volt, elmondható, hogy a magyar vállalkozók jelentős része újracsomagolta a vállalkozásait. Mi ebben a cikkben a leggazdagabbakról beszélünk, de azért ez a változás, ez a lehetőség egy viszonylag széles réteget, nagyjából 11 ezer vállalkozást érint.

Ráadásul feltételezhetjük, hogy aki csak tehette, jó magasra értékelte a cégét, hogy amikor majd később esetleg eladja, véletlenül se legyen olyan jövedelme, amely adókötelezettséget von maga után.

A tavalyi nagy roham idején akár ezermilliárd forinttal is felértékelhették a leggazdagabb magyarok a céges vagyonukat.

Az MNB statisztikákból ez majd elemezhető lesz. A nagy roham után a legnagyobb kihívás az lesz, hogy az eseti bvk-k hogyan formálhatók családi vagyontervezési struktúrává. Idén januártól azután jött az újabb változás, a magyar piac kinőtte a gyermekkort, már vége a bemondásra történő vagyonértékeléseknek, a vagyonkezelő állapít meg értékeket, amihez független, igazságügyi szakértő cégértékelését kell figyelembe venni.

Az új, már finomított szabályozás szerint a vagyonrendelés (a felértékelés) továbbra is értékesítésnek felel meg, vagyis adóköteles, viszont ha a bvk-s 5 évig megtartja a vagyonelemet, akkor 5 év múlva már teljesen adómentesen értékesíthet.

Ezt a szakma „gazdag TBSZ-nek” hívja, a lakossági befektetők esetében a pénzügyi eszközöknél a TBSZ-szel, vagyis tartós befektetési számlával van ilyen lehetőség. A kormány ugyanis azzal ösztönzi a hosszú távú öngondoskodást, hogy aki TBSZ-számlára helyezi a papírjait, 5 év után adómentesen értékesíthet.

A gazdagok adótervezési palettája mindenesetre így is igen széles, különféle megoldásokkal, de akár az értékpapírjaikat (TBSZ), akár a társasági részesedéseiket, cégeiket (bvk), 5 év után adómentesen adhatják el.

A NAV kezében is maradt azonban egy jolly joker. Ezt úgy hívják, hogy rendeltetésellenes joggyakorlás. Ha valaki bemondta, hogy a sarki boltja 5 milliárd forintot ér, az adóhivatal pedig rákérdez az értékelésre, és a vállalkozó nem tudja meggyőzően alátámasztani, akkor tetemes büntetésre számíthat. Ugyanakkor a cégértékelés is legalább annyira művészet, mint amennyire egzakt tudomány, Magyarországon mindenki igyekezett a felsőbb tartományokba elhelyezni az értékeit, amiből akár a későbbiekben komoly adóvizsgálati hullám, majd bírósági perek is lehetnek. A korábbi rezsimnek nagy volt a visszaélési kockázata, a januártól érvényes rezsim már sokkal szigorúbb.

Még mindig sok az előny

A szabályozói változások után is elmondható, hogy a magyar adólehetőségek az EU-n belül a leginkább támogatóak, és a kelet-közép-európai országok közül Magyarországon a legteljesebb az arzenál – vélte Kállay András, Grémium az Utódlásért Egyesület elnöke a szervezet konferenciáján.

A bizalmi vagyonkezelés, úgy tűnik, továbbra is nagyon előnyös, akkor is, ha a nagy rohamnak és az ingyenes felértékelésnek vége. Az RSM szerint, ha egy vállalkozó háromféle módszerrel tulajdonolhat vagyonelemeket, legyen ez a közvetlen irányítás, a holdingstruktúra, illetve a bizalmi vagyonkezelés, akkor elég szembetűnő, hogy kockázatkezelési és adózási szempontból is milyen nagyok a különbségek.

1. Közvetlen tulajdonlás esetén

• A nagyértékű eszközök kockázatai nincsenek elkülönítve, valami borul, mindent magával ránt.
• Magasak az öröklési- és házassági vagyonjogi kockázatok.
• Nem lehetséges a családi és generációkon átívelő vagyontervezés.
• Kedvezőtlen az adózás, az osztalékfizetés csak adófizetési kötelezettség mellett lehetséges, a cégértékesítés esetén azonnali adókötelezettség merül fel.

2. Holding esetén

• Itt már van kockázat-megosztás a vagyonelemek szétválasztásával, de a cég- és eszközvagyon nincs elkülönítve a tulajdonos vagyonától.
• Nem lehetséges a családi és generációkon átívelő vagyontervezés.
• A holding által kapott osztalék adómentes, a tulajdonos osztaléka azonban szja-köteles.
• A cégértékesítés társasági adómentes lehet, azonban az ebből fizetett osztalék szja köteles.

3. Bizalmi vagyonkezelés esetén

• A vagyonelemek tulajdonjoga elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő magánvagyonától.
• Hagyatéki eljárás alatt is biztosított az aktív irányítás.
• A generációs vagyontranszfer kezelhető, feltételekhez köthető.
• Adó- és illetékmentes a vagyonrendelés, adóhalasztás lehetséges az osztalékfizetés esetén, a cégértékesítés társasági adó- és szja mentesen is lehetséges, TBSZ nyitási lehetőség is van.

Egyre gazdagodó csúcsgazdagok

Azzal, hogy ebben a legújabb rezsimben a leggazdagabbak miként tervezhetik a családi vagyon kezelését és miként örökíthetik tovább azt, sokan foglalkoznak, a Telex két eseményen is részt vett. Egy ezzel kapcsolatos kiadvány, a Családi Vagyontervezési Brosúra megjelenésének apropóján Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egyáltalán kiket érinthet ez a kérdés.

• A társadalom legfelső vagyoni százalékába gyakorlatilag 35 ezer háztartás tartozik, a 2020-as utolsó ismert vagyoncenzus alapján az ő összes bruttó vagyonuk 32200 milliárd forintot tett ki,
• a felső tíz százalék összvagyona pedig 82378 milliárd forintra rúgott.

A két vizsgált réteg részesedése a magyar társadalom teljes pénzügyi vagyonából 2023-ban 29, illetve 56 százalék volt, a jó matekosok ebből láthatják, hogy

a magyarok gazdagsága tovább koncentrálódott, a leggazdagabbak vagyona gyorsabban nőtt, mint az őket követő gazdagok vagyona.

2010 óta a privátbankárok által kezelt vagyon Magyarországon 2349 milliárdról 2024-re több mint háromszorosára, 8500 milliárd forint fölé nőtt.

lllés István, az Apelso Wealth Management partnere szerint a nyugati piacgazdaságokban sok generációs gazdag családok élnek, más üzletemberek most törnek fel, mindenféle korosztály gazdagjai együtt élnek. Magyarország más, hiszen itt sokáig nem volt senkinek esélye vállalatbirodalmat építeni, nagyon gazdaggá válni. Aztán 1990-ben volt egy mesterséges cezúra, a rendszerváltás, Akkor 25-40 éves ambiciózus emberek vállalkozni kezdtek, és azok lettek nagyon gazdagok, akik valamiben jobbak voltak, mint a versenytársaik. Ezen emberek vállalkozásai egyszerre fejlődtek és a cégvezetők biológiai okok miatt együtt öregedtek, 2024-ben azonban már 60-75 éves emberekről beszélünk.

Felmerül a generációváltás, amelyben ráadásul más tulajdonságai vannak a generációknak. Az alapító, a vagyonfelhalmozó generáció egykor azzal lett sikeres, hogy mindent jobban tudott, mint a többi vállalkozó. A legtöbbjükre jellemző volt a one man show mentalitás, ez hozta a sikert. De most már jönne a második generáció. Ők már beleszülettek a vagyonba, de ahhoz, hogy ők is sikeresek legyenek, már más képességek kellenek: kevesebb újítás és kockázatvállalás, több kockázatkezelés, konzervatív vagyonmegőrzés. Csak éppen van egy nagy nehézség, az utódlás nem egyszerű, az első generációváltásnak Nyugaton is csak a 30 százaléka sikeres. Márpedig Magyarországon az is gond, hogy a nagy öregek, a dinasztiaalapítók nehezen delegálnak feladatokat.

Viszont ha egy 70 éves ember egy 50 évesnek adja át a családi céget, utóbbi már nem feltétlenül éhes a gazdasági sikerre, már nem harap annyira, nem olyan dinamikus, sokan vélhetően nem is vártak 50 éves korukig arra, hogy céget vezessenek, más kezdte őket érdekelni, elmentek mondjuk tengerbiológusnak. Így sokszor kimarad egy generáció, az első generációs utódok csak valami jelképes részfeladatot kaptak, de a staféta az unokához kerül majd át.

Nehéz az utódlás

Hiába vannak felkészült ügyvédi irodák és privátbankárok, az utódlás kérdése mindig kritikus folyamat a családi vállalkozások életében, erre időben fel kell készülni és olyan bizalmi kapcsolatokat kell kialakítani, ahol a családot támogató szakértőknek egyszerre kellene adószakértőnek, jogásznak, pszichológusnak lennie – mondja Pleschinger Gyula, az MBH privátbanki vezetője.

Ez persze inkább csak egy bon mot, mert valójában a privátbankárok nem tudnak beleszólni a családok dinamikájába, nem adhatnak életvezetési tanácsot, számukra egy többgenerációs család együttélési dinamikája adottság. Az ügyfélnek sem lenne erre befogadóképessége, még soha senki nem azzal ment el a bankba, hogy „mi mit csinálunk otthon rosszul?”

Mint a szakember meséli, ha beleszólnának a generációk küzdelmébe, viszonyaiba, óhatatlanul valakinek az embere lenne a bankár, amit jobb elkerülni. Ugyanakkor azt nagyon pontosan tisztázni kell, hogy melyik családtag jogosult például a bankárnak utasítást adni, mert ha ez nem tiszta, akkor ellentétes érdekek és utasítások esetén nagyon kellemetlen helyzetek tudnak kialakulni.

Sokféle családi vagyonkezelési szolgáltatás érhető el a piacon, de a minőség eléggé eltérő. Karagich István szerint a családi generációváltás nagyjából 11 ezer hazai vállalkozást érint. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyerekek érdeklődése, vagy képessége családon belüli utódlást indokol, de ha a kialakított struktúra jó, akkor mindenki nyerhet, a cég, a család, a jövőbeli külső menedzsment.

Boross Dávid, az Oázis Kertészet vezetője maga is túl van egy családi generációváltáson, azóta másoknak is segít a helyzetek tisztázásában. Szerinte

a legtöbb konfliktust az generálja, hogy a családtagok nincsenek tisztában a különféle szerepköreikkel, hiszen egyszerre családtagok, tulajdonosok, cégvezető, és ezekhez különböző jogok és kötelezettségek párosulnak.

A javadalmazás, minden viták örökös forrása például mindig feszültséget generálhat a családtagok és a nem-családtagok között, ha eltérő a javadalmazás, ráadásul mindkét irányba. „Ő úgyis családtag, naná, hogy segít nekünk, magának is építi” – ez az egyik mentalitás, ha meg egyfajta apanázsként többet kap a családtag a megérdemeltnél, akkor az a külsősökben kelthet rossz érzést.

Erre lehet megoldás, a felmerülő kérdések higgadt átgondolása, a családi alkotmány rögzítése, amely sokszor az utódlás és a javadalmazás rendezését teszik középpontba, de ennél szélesebb értelmezése és értelme van.

A szakember elmondta, hogy rengeteg értelmes célja lehet egy ilyen alkotmánynak, akár a családtagoktól is védheti a családi vagyont, és számtalan alternatív megoldás is beépíthető (osztalékeltérítési lehetőség aktív vezetők felé, életjáradék a leköszönő seniornak, családi vétó, családtag vagyonból való kizárása, családtaggá válás lehetőségének kezelése). Egy ismert példával az Auchan-csoport tulajdonló dúsgazdag francia családban mindenki tulajdonossá válik, aki beházasodik, de válás esetén kizáródik a családi cégből.

Alapvető előkészületek

Ráadásul azt el kell fogadni, hogy a generációváltás a vagyon megteremtőjének tényleg ijesztő lehet, az ősatyák hirtelen azt érzik, hogy a családjuk szerint lejárt az idejük, át kell mindent adniuk, viszontlátásra.

A legjobb persze úgy lenne ilyenkor mindent kitalálni és megtervezni, hogy a család több generációja kooperál, de ez sem könnyű, hiszen sokszor éppen az a váltás lényege, hogy az új generáció mindenben, a pénzügyi tanácsadóban is meg akarja haladni az édesapát.

Ugyanakkor bármennyire is ijesztő lehet, a családapának néhány rosszul hangzó előkészületet tényleg érdemes megtennie, mert azzal sokat segíthet az utódoknak. Ilyen a végrendelet, a haláleseti rendelkezés és az, hogy legyen még egy tulajdonos, még egy aláíró a családi cégben.

Mindegyiknek ugyanaz a célja, ha egy sajnálatos haláleset hirtelen következik be, ne tartson másfél évig a hagyatéki eljárás (legyen végrendelet), továbbra is lehessen működtetni a céget (két aláíró) és hozzáférjen a család a bankszámlához, biztosításokhoz. A bankszámla-tulajdonos ugyanis gyors ügyintézéssel rendelkezhet arról, hogy a halála esetén ki az a személy, aki részére a pénzintézet jogosult a kezelt összeget kifizetni.