Legalább nem akkumulátorgyár – rejtélyes aszfaltüzem nyugtalanítja Polgárdi lakosait

Izgalmas konfliktusról kaptunk tájékoztatást Polgárdi városából. Mint egyik forrásunk mesélte, Polgárdiban aszfaltüzemet szeretne létesíteni Szíjj László (mi elsőre így hallottuk, vélhetően a Duna Aszfalt cégcsoportról lehet szó). A város lakói erre eltérően reagáltak, van, aki aggódni kezdett, sokan riasztani kezdték a sajtót, más fellélegzett, hogy az M7-es és a 7-es út melletti ipari parkban tapasztalható nagyszabású építkezés legalább nem egy akkumulátorgyár előkészítése.

Akadt, aki azt jelezte nekünk, hogy nagy a sunnyogás, senki nem kap megfelelő tájékoztatást. Tény, hogy hivatalosan a Telexnek sem válaszoltak a megkérdezettek, de a háttérben elértünk pár embert, aki vagy hallott a beruházás körüli konfliktusokról, vagy információja is volt.

Állítólag a település örökös polgármestere, a Fidesz–KDNP és a Szeretem Polgárdit jelöltje, Nyikos László is aggódott. Na, nem mintha nagyon veszélybe lenne a városvezetői posztja, hiszen 2024-ben ellenjelölt nélkül indult a polgármesteri székért, sőt, édesanyja is képviselő lett (cikkünkben korábban tévesen a feleségeként írtuk a képviselőről). De egy polgármesternek soha sem kedvez, ha a városlakók a település vélt környezeti, szag- és zajártalmaitól tartanak.

Volt is, lesz is

Helyi forrásunktól annyit hallottunk, hogy Polgárdiban korábban is működött aszfaltüzem, nem messze az egykori szovjet laktanyától, ahol egy harckocsiezred része állomásozott. A terület később lepusztult, majd a város nyert egy „ipari parkok, iparterületek fejlesztése” elnevezésű pályázaton, és pár éve rendbe hozta a területet. A projekt célja az volt, hogy a barnamezős területet könnyebb legyen megközelíteni a 7-es út felől, ne csak a városi családi házakon keresztül legyen elérhető. Az autópálya mellett elhelyezkedő, egykori aszfaltkeverő telep megszűnése után azért is fontos volt a rekultiváció, mert mindenféle alapanyag, illetve vasbeton műtárgy maradt a területen.

A szovjet katonák ott-tartózkodása szerencsére már csak a helyiek emlékeiben él. Mint hallottuk, ha nem is szenvedtek tőlük állandóan, de azért voltak ügyek: akadt, amikor klórgáz szivárgott a laktanyából, de olyan halálos baleset is történt régen a településen, amikor vonat és orosz harckocsi ütközött. Mára azonban a város egy jelentős fejlesztéssel óvodát, bölcsődét is építtetett az egykori laktanya területén.

Innen megy a Molhoz a kávé

Az, hogy egy ipari beruházás előtt, alatt és után fellángol a civil aggódás, szinte természetes, de ennél a fejlesztésnél a helyi lakosok még egy extra körülményt is emlegetnek. Az érintett fejlesztés tőszomszédságában működik ugyanis egy kisebb, de érdekes cég, a Roastar Kft.

Márpedig ez a cég, vagyis a Roastar Coffee Company, egy menő kávépörkölő, illetve kávéval kapcsolatos képzésekkel foglalkozó cég, amelynek vezetője Nagy-Bertók Anita hivatalos SCA- (Speciality Coffee Association) oktató, a World Coffee Events világbírója, és mindenféle egyéb címe is olvasható az oldalon, vagyis egy igazi kávés sztár. A társaság kiemelt üzlete azonban alighanem az, hogy

itt pörkölik a régió legnagyobbnak mondható kávézóláncának, vagyis a Mol-csoport Fresh Corner üzleteinek a minőségi kávéit.

A hazai Fresh Cornerek korábbi közleményében azt olvastuk, hogy egy év alatt több mint 11 millió adag kávét értékesítettek, ez percenként átlagosan 21 csésze kávét jelent.

Az Opten céginformációs rendszer alapján a kávés cég a Riverland Magántőkealap tulajdonában áll. A magántőkealapok lényeges jellemzője, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy valójában ki áll mögöttük, ki a végső haszonhúzó. Ugyanakkor annyit tudunk a Riverland Magántőkealapról, hogy a Jellinek Dániel nevével fémjelzett Indotek-csoport kezeli az alapot. Illetve az is fontos, hogy a Riverland Magántőkealap szintén tulajdonos a megújuló energiával foglalkozó Alteo Nyrt.-ben is.

Veszélyben a kávé?

Az erről a helyzetről nekünk mesélő források azt emelték ki, hogy a kávépörkölés során sok esetben nyílt szellőztetéses technológiával kell dolgozni, ahol a kávé minőségét ronthatja a külső szennyeződés vagy szag. Informálisan azt hallottuk, ez nem történt meg, ettől nem kell tartaniuk a fogyasztóknak. Állítólag egyébként nem az építőanyag-gyártás, hanem a telep megépítése okozhatott volna zavart. A kamionok a kávépörkölő mellett haladnak el, és a ma még rossz minőségű úton felverik a port, ami az aszfaltozással egyébként kiküszöbölhető.

A helyzet ugyanakkor azért is összetett, mert a városi iparterület mellett a Mol is bérbe adott Szíjj Lászlóéknak egy kisebb területet, amit logisztikai helyszínnek, lerakatnak használnak a fejlesztés során. Mind a kávépörkölő üzemet, mind a Duna Aszfaltot kerestük, ha kapunk választ a kérdéseinkre, frissítjük az írásunkat.

Ahogy igyekeztünk a különböző feleknél érdeklődni, konkrét válaszokat nem kaptunk ugyan, de informálisan annyit azért hallottunk, hogy a helyzet kezelhető. Mint többen is megnyugtatták a Telexet, az kizárt, hogy a kávé minősége megsínylené a közeli ipari beruházást, és bár a megoldás részleteibe már nem avattak be minket, de arról hallottunk, hogy a felek tárgyalnak, hogy a lakosság számára is megnyugtató megoldás szülessen.