Lázár János kontra Fanta: egyetlen poszttal jó sok mindenkinek beszólt a miniszter

Lázár János építési és közlekedési miniszter élesen kirohant a magyar boltokban kapható Fanta üdítőitalok ellen. A Facebookon megjelent „Fanta helyett csak Hanta” című bejegyzés lényegi állításai szerint

• Lázár János már hét éve is felhívta a figyelmet arra, hogy a „nagy és gazdag nyugati multicégek, így például a Coca-Cola is nem korrekt módon jár el velünk szemben. Mindez azt a vélelmet erősíti, hogy a külföldi élelmiszeripari cégek szemetet adnak el a magyaroknak.”
• Most a miniszter deklarálta, hogy több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban.
• Az az állami hivatal, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények, minden feladatára alkalmatlan.
• Ahogyan az is, aki ezeknek a cégeknek gazsulál néhány újabb befektetésért, akkor, amikor a magyar emberek egészsége a tét.
• Az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell!
• A SPAR, a Lidl és az Aldi leuraltak és letaroltak mindent!

Lázár vs. kicsoda?

A szöveg olvasása után elég sok kérdés adódik. Most Lázár János a saját kormányát ostorozza? Hiszen, ha idézi a 7 éve elmondott mondatait, és azóta is Fidesz-kormányok vannak hatalmon, hogyhogy nem történt változás? Ráadásul a miniszter konkrétan körülír „mindenre alkalmatlan” hivatalokat és beruházásoknak gazsuláló politikusokat.

Mi elsősorban a NÉBIH-et, mint hivatalt, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert véltük felfedezni a címzettek között,

hiszen ő volt ott a Coca-Cola üzemátadóján. Tavaly decemberben Szijjártó Péter egyenesen ezt mondta a Magyarországgal stratégiai partnerségben is levő cégről, hogy Magyarország és a Coca-Cola újkori gazdaságtörténete összefonódott egymással, az amerikai vállalat működése önmagán túlmutató jelentőséggel bír hazánkban.

De az is felmerülhet, hogy ehhez az egészhez mi köze Lázár János építési és közlekedési miniszternek, hiszen Nagy István agrárminiszter a téma egyik felelőse. Illetve Nobilis Márton az, aki 2022-től az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, vagyis névleg ez az ő feladata, de, hogy tovább bonyolítsuk a képet, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter magához vonta a belkereskedelmet. A kérdések tisztázáshoz megkerestük a Coca-Colát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és pár láncot is próbáltunk elérni.

Nem magyar ügy

Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtószóvivője, Krakkó Ákos úgy fogalmazott számunkra, hogy ez a kérdés Lázár Jánosnak régi szívügye,

a miniszter nagyon régóta foglalkozik az élelmiszer-kereskedelem kérdéseivel. Ebben a posztban, ha markánsan is, de csak a véleményét mondta el.

Azt nem tudta megerősíteni a szóvivő, hogy konkrétan most változik-e valóban valamilyen élelmiszer-minőségi, vagy kereskedelmi jogszabály, de azt nem zárta ki, hogy lesz ilyen jogalkotói szándék, és ha lesz, akkor Lázár János biztosan támogatna ilyen változásokat, illetve javaslatai is lennének.

A Coca-Cola írásban kérte a kérdéseinket, nyilván az érzékeny helyzetet valamilyen központi kommunikáció kezeli. Konkrét kérdéseinkre egy amolyan általános, összefoglaló választ kaptunk, eszerint:

„A Magyarországon és az Európai Unióban elérhető Coca-Cola termékek összetétele teljes mértékben megfelel a helyi előírásoknak. A helyi és európai szabályozásoknak megfelelően receptúráinkat a helyi fogyasztói preferenciákhoz igazítjuk, és adott esetben egyes összetevőket a helyi ellátási láncokból szerzünk be, az egyes piacok hasonló termékeivel összhangban.”

Hozzátették, hogy a csomagolásokon és a cég weboldalán teljes körű tájékoztatást biztosítanak termékeik összetevőiről és tápértékéről,„hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak”.

A megkeresett láncok pedig arra utaltak, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fog kommunikálni. Lázár János ugyanis kiemelt három márkát, de valójában a multinak általában ment neki, pedig a kereskedőnek tényleg semmilyen ráhatása nincs a gyártói márkákra.

Az OKSZ közleménye szerint a hazai élelmiszerjog biztosítja, hogy kizárólag biztonságos élelmiszerek kerüljenek a vásárlók kosarába, a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, és ne vezessék őket félre a forgalmazott élelmiszerek összetételéről és jellemzőiről. A szövetség hozzátette, hogy az élelmiszeripari gyártóknak, feldolgozóknak jogukban áll a termékeik összetételét módosítani, hogy azok megfeleljenek pl. a nemzeti jogszabályoknak, a helyi fogyasztói preferenciáknak vagy a földrajzi és/vagy szezonális elérhetőségből eredő különbségeknek.

„A posztban megnevezett kereskedelmi vállalatok megszólítása teljesen érthetetlen és indokolatlan, hiszen a »kettős minőséggel« kapcsolatban hírbe hozott gyártói márkát a kis alapterületű falusi bolttól kezdve a hipermarketekig az egész országban értékesítik.”

A Fanta összetételéről nem a kereskedő dönt, arra egyébként sincs is közvetlen ráhatása.

Belső kormányzati viták

Lázár János egyszerűen azon akadt ki, hogy olvasott egy cikket a Pénzcentrumon arról, hogy az olasz Fantában valóban több a narancs, mint a magyarban, 12 százaléka a magyar 5 százalékkal szemben. Az élelmiszerláncok termékpolitikája amúgy is a politikus régi nünükéje, valóban már 2017-ben is felemelte a hangját, de Mezőhegyesen, a saját gyermekének tartott mintagazdaságban, ahol jelentős tejtermelés zajlik, rendre elmondja gondolatait a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő áruk minőségéről, nyomon követhetőségéről. Ugyanakkor a kormányon belüli munkamegosztás alapján az élelmiszer-kereskedelem valóban nem hozzá tartozik, a téma csak amolyan szerelemgyerek maradt számára, de az nem biztos, hogy a kollégái a kormányban örülnek, ha az ő területeikről fogalmaz meg kritikát.

Hiszen az, hogy egy hét évvel ezelőtt felismert problémában nem történt semmi, az a kormányzati inkompetenciára is rávilágít.

Akkor , 2017-ben a kormány nagy kampányt folytatott az élelmiszeripari cégek és kereskedelmi hálózatokkal szemben, hogy bebizonyítsa, a multik silányabb minőségű termékeket hoznak a keleti piacokra, mint amiket a nyugati fogyasztók kapnak. Ennek akkor a szlovák kormány egy kutatása adott apropót, ami után előkerült egy 2014-es, akkor nagy visszhangot nem kapott NÉBIH-tanulmány, ami hasonló eredményre jutott. 2017-ben aztán a NÉBIH különböző módszerekkel újra kutatásokat végzett, hogy kiderítse, tényleg silányabb élelmiszert hoznak-e a keleti piacokra a multik. Ezek eredménye legalábbis vegyes volt, a tesztelt ételek többségénél egyáltalán nem vagy csak aligha érzékelhető eltéréseket találtak az összetevőkben. Komoly lépéseket pedig nem tett a kormányzat.

A törvény módosításának Lázár által felvetett szándéka állítólag inkább csak egy „bemondás” volt, legalábbis mi nem beszéltünk senkivel, aki tudna arról, hogy ez a téma most napirenden lett volna kormányüléseken, vagy lenne folyamatban jogalkotói munka.

Lázár János ismert gondolata amúgy úgy szól, hogy a magyar szuverenitás három kulcskérdése, hogy a

• magyar ember honnan szerez hitelt (bankrendszer),
• honnak kapja az áramot, a meleget, a vizet (közműrendszer) és
• honnan vesz élelmiszert (kereskedelmi láncok).

A miniszter szerint a bankoknál és az energiakereskedelemnél jól állunk, a láncoknál meg nem, ami fájó.

A kritika alá vont cégeknél akadt, aki nem tulajdonított túl nagy jelentőséget az egésznek. Egyik forrásunk szerint jellemző, hogy a miniszter nekimegy valakinek, keres egy rosszfiút, élelmiszerláncot, vasúti céget, kereskedelmi vállalkozást, mert ez a nagyon határozott, nyíltan fogalmazó politikus imázsának jót tehet, más kérdés, hogy utána történik-e valami.

Aki Lázár mellett érvelt, azt emelte ki, hogy a miniszter célja nem a kormányon belüli piszkálódás volt, nem személyes címzettjei voltak az üzenetének, hanem valóban az zavarta csak általánosan, hogy a relatíve kicsi beruházásokért is hajlongunk, de nem tudjuk elérni, hogy amennyiben a magyar kormány még támogat is valamit, legalább a megsegített cég fordítson több figyelmet az élelmiszer-minőségre.

Nincs egy jó és egy rossz Fanta

Többen véleményezték a szakmából a kialakult helyzetet háttérbeszélgetésekben. A Pénzcentrum írása alapján volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fanta gyümölcslétartalma országonként eltérő, de nem arról van szó, hogy van egy jó Fanta és egy rossz Fanta, vagyis egy minőségi, a nyugati fogyasztóknak kínált termék és egy silány a keletieknek.

Bár Magyarország azon országok között van, ahol a narancslé-sűrítmény aránya alacsonyabb, 5 százalék, de nálunk gazdagabb, nyugati országokban (Ausztria, Németország, Egyesült Királyság) alacsonyabb a narancslé-tartalom.

Vagyis a lényeg elsősorban az, hogy a hazai mezőgazdaság mennyire képes belobbizni a hazai agrárpiacot védő intézkedéseket és ez a nagy narancstermelő Olaszországban, illetve Görögországban a legjellemzőbb.

Olyan italkereskedővel is beszéltünk, aki jelezte nekünk, hogy ő a botrányból tudta meg, hogy a Fanta tartalmaz igazi gyümölcsöt, mert azt hitte, hogy csak szintetikus álnarancs idézi elő a narancsos ízt.

Az itthon kapható Fanta üdítők amúgy szinte mind a Coca-Cola HBC Magyarország Dunaharasztiban lévő gyárában készülnek. A gyárban mintegy 700 millió liter késztermék fordul meg, innen nem csak Magyarországot, de tucatnyi további országot is ellátnak.

A Fanta amúgy eredetileg nem narancsos üdítő volt és nyolc évtizedes története alatt rengeteget változott, sokféle ízben készült. Sőt, a mai napig akad, ahol egyáltalán nem is tartalmaz gyümölcsöt, forrásaink szerint például így van ez az amerikai piacon.

A termék egyszerre amerikai, német és olasz. Az amerikai Coca-Cola Company ugyanis rendelkezett német leányvállalattal, de 1941-ben az amerikai és a német cég között a háború miatt megszakadt a kapcsolat. A német leányvállalat kólaszirupot az az embargó miatt nem kapott, ezért olyan üdítőt fejlesztett, ami az elérhető alapanyagokból is előállítható volt, például cukrot, almatörkölyt és céklát tartalmazott.

Miután kifejlesztettek valamit abból, ami volt, Max Keith, a Coca-Cola Deutschland vezetője arra kérte a kollégáit, hogy találjanak ki egy jó terméknevet, használják a fantáziájukat (németül Fantasie), mire Joe Knipp, az egyik értékesítő rávágta, hogy „Fanta!”. A termék sikeres lett, íze és cukortartalma miatt a háziasszonyok a háború alatt, a cukorjegyek idején levesalapnak is vették.

Ugyanakkor a ma legismertebb Fantát, a narancsosat csak 1955-ben Nápolyban kezdték el gyártani, amihez valóban helyi narancsot használtak.

A mai narancsos Fanták, az amerikait leszámítva narancslevet is tartalmaznak, de mind a gyümölcslé-tartalmukban, mind az édesítésben nagyon sokféle receptet követnek, amelynek egészségügyi, szabályozási, de adózási okai is lehetnek.

Van, ahol a Fanta cukorral készül, máshol magas fruktóztartalmú kukoricasziruppal, de az ízverziók is számosak. Olykor Magyarországon is felbukkan, majd eltűnik néhány új íz, nem ritkán zero, vagyis cukormentes verzióban, bár azt hallottuk, hogy a magyar fogyasztók elég konzervatívan állnak át a cukormentes, a húsmentes, illetve a bio élelmiszerekre. De ahogy globálisan, úgy itthon is bukkant fel citromos, bodzás, epres, dinnyés, szőlős, csillaggyümölcsös, vagy ananászos üdítőital, de a cég általános törekvése, hogy ezek cukortartalma csökkenjen.