A bankok szerint szó sincs arról, hogy extraprofitra tettek volna szert a háború alatt
2024. július 9. – 10:21
A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is – írja az MTI-hez megküldött nyilatkozatában a Magyar Bankszövetség.
„A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert” – áll a közleményben.
Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón jelentette be, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinak, ami extraprofitra tett szert a háború alatt. Ilyenek például a bankok vagy az energiaszektor vállalatai. A miniszter szerint a bankadót minden olyan banknak meg kell fizetnie, amelyik nem növelte az álllampapír-állományát. Emellett növelni fogják a tranzakciós illeték mértékét, és valutaátváltási illetéket vetnek ki, viszont stopot vezetnek be a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjra, hogy a bankok ne a lakosságra terheljék a plusz költségeiket.
A kormány régóta próbálkozik az extraprofit megadóztatásával, az orosz-ukrán háború intenzív szakaszánál elfogadott rendeletben viszont véletlenül benne hagytak egy kiskaput, amit a bankok szépen ki is használtak – erről bővebben ebben a cikkben írtunk. Gulyás Gergely a kormányinfón el is mondta, hogy a védelmi hozzájárulással ezt a kiskaput zárnák be.
A kormány 2022-ben választás elé állította a bankokat: vagy befizetik az adót (ettől eleve frászt kaptak, mert már akkor sem érezték úgy, hogy extraprofitjuk keletkezett volna), vagy államkötvényt vesznek. A kormány viszont elfelejtette bebiztosítani, hogy ebből tényleg profitja keletkezzen, a bankok vettek is, meg el is adtak államkötvényt, amivel teljesítették, amit a kormány kért, de közben a pénzüknél is maradtak (itt magyaráztuk el, hogy ezt hogyan tudták megtenni).
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét és nekik is ismertette az új háborúellenes akcióterv részleteit. A részletek alapján is látszik, hogy a kormány továbbra is az államkötvény-vásárlás felé próbálja terelni a bankokat.
A kormány döntése értelmében a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofitadó-befizetési kötelezettségüket 2024-ben, ha növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak.
A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfólió átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapír-vásárlással a teljes állampapír-állományát növelje.
A kormány ezért rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni (korábban ezzel tudtak „trükközni” a bankok).
A bankszövetség szerint „a sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét”.
Közelményükben azt írták, a hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések „tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét. Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben”.
A bankszövetség szerint ráadásul „a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában” és „nap mint nap igazolja az elkötelezettségét”.
