Egyre inkább befektetésnek veszik a lakásokat Magyarországon a kínaiak

Az évekkel ezelőtt kialakított letelepedésikötvény-program után újabb programot indít a kormány: a kezdeményezés EU-n és EGT-n kívüli országok állampolgárainak szól, és lényege, hogy ingatlanvásárlásért vagy vagyonkezelő alapítványoknak adott adományért cserébe tízéves tartózkodási engedélyt adnak a vásárlónak.

Az új magyar „vendégbefektetői” program az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe, ennek apropóján az Ingatlan.com és a Duna House ingatlanközvetítők elemzőinek segítségével megnéztük, hol tart most az EU-n kívüli külföldiek ingatlanvásárlása, milyen tendenciák láthatók, elsősorban a két legnagyobb arányban vásárló kínai és orosz állampolgárok körében. Azzal, hogy mit lehet egyelőre tudni a letelepedésikötvény-program utódjáról, mik lehetnek a legfőbb fenntartások, és vajon ki húzhat hasznot a programból, ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.

A Miniszterelnökség minden év tavaszán közzéteszi, hogy hány EU-n kívüli külföldi állampolgár kért engedélyt arra, hogy ingatlant vásároljon Magyarországon, ez alapján

2023-ban a benyújtott külföldi kérelmek száma 18 százalékkal nőtt 2022-höz képest.

Tavaly 2981 EU-n kívüli állampolgár adott be kérelmet, ez a koronavírus-járvány óta a legmagasabb adat, de elmarad a korábbi évekétől (2018-ban közel 3300, 2019-ben több mint 3500 kérelem érkezett be).

Ami az ezekből ténylegesen megvalósult tranzakciókat illeti, az előző évekhez hasonlóan 2023-ban is a kínai és az orosz állampolgárok vásároltak a legnagyobb számban: kínai nemzetiségűek 647, oroszok pedig 223 ingatlant vettek.

Az ukrán háború óta kevesebb az orosz vásárló

A friss adatok szerint a két nemzet között zárul az olló: kínaiak tavaly 17 százalékkal kevesebb ingatlant vettek, mint 2022-ben, oroszok viszont 16 százalékkal többet. Utóbbiaknál a VI. kerületi ingatlanok voltak a legkeresettebbek, a kínaiak esetében a XIII. és X. kerületiek, a vásárlások mintegy negyede történt itt.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetőjének tapasztalata az, hogy az Ukrajna orosz inváziója előtti két-három évre jellemző erős aktivitás nagyon visszaesett, az akkori érdeklődés mindössze kb. 10 százaléka jellemző most az orosz vásárlókra az ingatlanközvetítőnél dolgozó szakértők szerint. Ezt részben az oroszokra vonatkozó szankciók és korlátozások magyarázzák: azok az orosz állampolgárok tudnak könnyebben lakást venni, akiknek van magyarországi letelepedési engedélyük, vagy cég nevében szerződnek, de kormányhivatali engedély megszerzése mindenképp szükséges.

A vásárlás pénzügyi szempontból sem egyszerű, hiszen a háború elején a több éve Magyarországon élő oroszok bankszámláját is megszüntették. Nem könnyű a meglévő ingatlanok értékesítése sem, magánszemélyként pedig szinte lehetetlen magyar ingatlanhoz jutniuk. Azok az oroszok, akik ennek ellenére megoldják, hogy ingatlanhoz jussanak és megfelelő tőkéjük van, jellemzően befektetési céllal, luxusingatlanokat vásárolnak, és általában más országokban is befektetnek.

A Duna House adatai szerint a kínai vásárlóknál is csökkent azoknak az aránya, akik otthont vesznek, leginkább ők is befektetési célból vásárolnak,

általában nappali plusz egy vagy két hálóval felszerelt ingatlanokat, 80–100 millió forint körüli értékben. A Duna House szerint a külföldi ingatlanvásárlók általában közvetítőkre bízzák magukat, a hálózatukban több orosz és kínai nyelven beszélő szakértő is dolgozik, és a legfontosabb dokumentumok az angol és a német mellett orosz és kínai nyelven is elérhetők.

Több ezer orosz nézelődik a piacon

Azt, hogy az oroszoknál csak kis eséllyel jön össze a vásárlás, az Ingatlan.com szerkesztőségünkkel megosztott statisztikája is alátámasztja. A cég arról közölt adatokat, hogy milyen arányban érdeklődtek náluk orosz és kínai vevők az elmúlt két évben. Ez alapján az orosz vásárlók már jóval élénkebbek, mint a kínaiak: 2022-ben 504 kínai és 2242 orosz állampolgár érdeklődött a cégnél, 2023-ban pedig 1342 kínai és 3842 orosz. 2024-ből végleges adatokat egyelőre csak januárra közölt a cég, viszont ebből is orosz dominancia rajzolódik ki: 851 orosz állampolgároktól érkező érdeklődésre mindössze 66 kínai jutott.

2022-ben a kínaiak és az oroszok után izraeliek (182) és ukránok (166) vásároltak a legnagyobb számban, őket az Egyesült Királyság (132) és Törökország (75) állampolgárai követték. 2023-ban a Miniszterelnökség valamiért úgy döntött, hogy az eddig az „egyéb” kategóriában szereplő vietnámiakat külön is szerepelteti az egyébként csak PDF-ben elérhető táblázatban: így a friss adatok alapján tavaly 340 vietnámi, 154 ukrán, 108 izraeli, valamint szintén 108 török állampolgár vett lakást vagy házat Magyarországon.