A tavalyi stagnálás után egy százalékkal növekedhet idén az Európai Unió gazdasága

A tavalyi évben tapasztalt általános stagnálás után 2024 elején a vártnál nagyobb mértékben nőtt az Európai Unió gazdasága és folytatódott az inflációcsökkenés, állapította meg az Európai Bizottság szerdai közleményében. A tavaszi előrejelzés szerint az uniós GDP növekedési üteme idén 1 százalék, az euróövezeté pedig 0,8 százalék lesz, jövőre 1,6, illetve 1,4 százalékra gyorsul.

Az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint az idei első negyedévében a GDP az EU-ban és az euróövezetben is 0,3 százalékkal nőtt, és a minden tagállamra kiterjedő általános bővüléssel a jelek szerint véget ért a gazdaság 2022 utolsó negyedéve óta tartó stagnálása. Az uniós gazdaságban várható idei és jövő évi növekedés előreláthatóan, jórészt a magánfogyasztás folyamatos bővülésén alapul majd, mivel a reálbérek és a foglalkoztatás folyamatos növekedése tartósan növeli a rendelkezésre álló reáljövedelmet. Az erős megtakarítási hajlandóság azonban részben továbbra is visszafogja a magánfogyasztást.

A beruházások növekedése mérséklődik, és a hullámvölgyben lévő lakásépítés miatt várhatóan csak apránként fog élénkülni az Európai Unióban, ugyanakkor a hitelfeltételek a következő időszakban javulni fognak, a piacok azonban a téli helyzethez képest a kamatlábak valamelyest fokozatosabb csökkenésére számítanak.

Az előrejelzés szerint az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 2023-as 6,4 százalékról idén várhatóan 2,7 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra csökken, miközben az euróövezetben az infláció a 2023-ban regisztrált 5,4 százalékos szint után idén várhatóan 2,5 százalékra, 2025-ben pedig 2,1 százalékra mérséklődik.

Magyarország GDP-je a magas infláció és a magas kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt 2023-ban csökkent. A hazai háztartások vásárlóerejének javulásával és a finanszírozási feltételek enyhülésével fokozatos fellendülés várható a következő időszakban. Az infláció a korábbi nagyon magas szintről visszaesett, de a fogyasztás élénkülése és az erőteljes nominálbér-növekedés várhatóan visszafogja majd a további csökkenést, állapítja meg a Bizottság. A 2023. évi jelentős romlást követően a magyar államháztartás hiánya az előrejelzések szerint továbbra is magas marad, a GDP-arányos államadósság pedig várhatóan kismértékben nőni fog ebben az évben.