Megmagyarázta a Pénzügyminisztérium, hogy lehet igazuk egyszerre nekik és Orbán Viktornak, miközben látszólag teljesen mást mondtak

„A magyar gazdaság növekedése is kétszerese lenne, ha nem lenne háború” – mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke május 3-án a Kossuth rádiónak adott interjújában. A kormány hivatalos előrejelzése szerint idénre most épp 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, vagyis Orbán szerint az orosz–ukrán háború véget érése esetén 5 százalékos lenne a gazdasági növekedés.

A kijelentés azért került a figyelem középpontjába, mert néhány nappal korábban, április végén a Pénzügyminisztérium egy, az EU-nak küldött szakmai anyagban még egész mást állított, ezt pedig a HVG szúrta ki. Az idézett dokumentum a magyar kormány úgynevezett Konvergenciaprogramja, amiben a következő öt évre adnak előrejelzést a magyar gazdaságról.

A programban készítettek egy gazdasági előrejelzést a most aktuális gazdasági helyzetre, és két alternatív forgatókönyvet. Az egyiket arra az esetre, ha „a geopolitikai feszültségek rövid időn belül rendeződnek”, egy másikat arra a helyzetre, ha a Közel-Keleten eszkalálódik a helyzet.

A dokumentum szerint „a pozitív szcenárió megvalósulása esetén idén és jövőre is közel 0,3 százalékponttal lehet magasabb a GDP-növekedés az alappályában prognosztizáltnál”. Vagyis ha gyorsan véget érnének a háborúk, idén 2,5 helyett 2,8 százalékos, jövőre 4,1 helyett 4,4 százalékos lenne a gazdasági növekedés.

A PM anyaga és Orbán kijelentése közötti ellentmondásra a HVG kérdezett rá a csütörtöki kormányinfón, ahol Gulyás Gergely elég csúnyán leoltotta Varga Mihály csapatát, és azt mondta:

„Ha valaki 0,3 százalékot írt arra, ha véget ér a háború, az elnézte a számokat. […] Ez szakmailag tarthatatlan, akárki írta le”.

Gulyás szerint a GDP-növekedés lehet, hogy a mostani másfélszerese, vagy akár két és félszerese lenne, de biztos nem 0,3 százalékpontos lenne a különbség.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, hogy mit szólnak Gulyás Gergely kijelentéséhez, és tartják-e az alternatív forgatókönyvre vonatkozó 0,3 százalékpontos becslésüket. A PM kérdésünkre azt írta:

„A szomszédunkban zajló háború lezárására és elhúzódására is számos lehetséges forgatókönyv létezik. Éppen ezért a Pénzügyminisztérium is többféle forgatókönyvet készített, amelyben ezek lehetséges gazdasági hatásait számította ki. A Programban jelzett egyik lehetséges forgatókönyv azzal számolt, hogy az ukrán-orosz háború rendeződése már novembertől is eredményezhet 0,3%-os gazdasági bővülést. Ez a teljes évre vetítve duplázhatja a gazdasági növekedést.”

A PM válasza tehát azt sugallja, hogy ők azzal számoltak, hogy novemberben rendeződik a háború, ami utána okoz 0,3 százalékpontos plusznövekedést. Ez azért érthetetlen, mert a konvergenciaprogramban szó sincs arról, hogy a konfliktus novemberi lezárásával számolnak. Az sem érthető, hogy egy novembertől kezdődő, 0,3 százalékpontos plusznövekedés hogy duplázná meg a 2,5 százalékos növekedést.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a PM havi 0,3 százalékpontos plusznövekedéssel számolt. Ha ez így lenne, az egy évre vetítve valóban megduplázná a növekedést, csakhogy az eredeti dokumentumban szó sincs arról, hogy ők havi 0,3 százalékpontról beszélnének, ott a szövegből és az ábrából is az jön le, hogy idénre és jövőre is évi 0,3 százalékpontos többletnövekedéssel számolnak.

A másik lehetséges magyarázat, hogy a PM a háború novemberi lezárásával számolva arra jutott, hogy az évben maradék november–decemberi időszakban 0,3 százalékpontos plusznövekedést lehetne elérni. Ha feltételezzük, hogy erre a maradék időszakra, vagy mondjuk csak decemberre összesen 0,3 százalékos növekedéssel számoltak, akkor azt valóban meg tudja duplázni a 0,3 százalékpontos növekedés. Kérdés, ebben az esetben mi értelme van annak, hogy ezt a növekedést kivetítik aztán az év többi részére, és rámondják, hogy az egész éves növekedést duplázza meg a háború lezárása. (Válasz: semmi).

A harmadik lehetséges magyarázat, hogy a PM kiszámolt valamit, Orbán Viktor bemondott valami mást, Gulyás Gergely nyilvánosan Orbánnak adott igazat, a PM pedig utólag próbál magyarázatot kitalálni arra, hogy miért számolták ki azt, amit kiszámoltak.