Rákosi-féle iparosítás vagy a magyar gazdaság kiugrási lehetősége? – az akkugyártás gazdasági hatásairól szóló cikkeink 10 legfontosabb tanulsága
2024. április 17. – 19:02
Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz – döntötte el a kormány néhány éve, és ha minden így megy tovább, valóban azok is leszünk. Már ha nagyhatalomnak lehet nevezni, hogy a külföldi tulajdonú, külföldi technológiát és részben külföldi munkásokat alkalmazó gyárak Magyarország területén működnek.
Az ágazatba olyan gyorsan olyan sok beruházás érkezik, amire még nem volt példa Magyarország történetében, ennek köszönhetően az akkumulátorgyártás néhány év múlva az ország egyik legfontosabb iparága lesz. Emiatt a Telexen évek óta kiemelten foglalkozunk a témával, tavaly öt Komplex cikket írtunk róla.
Mostanra viszont sokkal többet tudunk az akkumulátorgyártás hazai felfutásáról, ezért mélyebb kutatómunkával, több mint tíz, szakértőkkel és szereplőkkel készített interjú elkészítése után részletes elemzést írtunk az ágazat gazdasági vonatkozásairól. Ez annyira hosszú lett, hogy végül három részben közöltük. Azoknak, akiknek nincs idejük ennyire elmélyedni a témában, 10 pontban összeszedtük a lényeget:
- 2017 óta 8000 milliárd forintnyi akkumulátoripari beruházást valósítottak meg, vagy jelentettek be Magyarországon. Ehhez jön még körülbelül 3000 milliárd forintnyi elektromosautó-ipari beruházás. A két ágazat nagyon durván meg fogja nyomni a magyar exportot, és a beruházások összesen 4-7 százalékos GDP-növekedéssel járhatnak.
- Ennek viszont komoly ára van: a magyar állam az akkugyárakat közvetlenül körülbelül 1000 milliárd forinttal, az infrastruktúra-fejlesztésen keresztül pedig szintén közel ennyivel támogatja. Ez rengeteg pénz, és jogosan merül fel, hogy nem kellene-e ezt inkább más iparágak támogatására vagy valami egészen másra, például a humán tőkébe való beruházásra költeni.
- Főleg, hogy a jelenlegi formában az akkumulátorgyárak kevés hasznot hoznak Magyarországnak: ezekben külföldi tulajdonosok külföldi technológiával, és sokszor nagy arányban külföldi vendégmunkásokkal dolgoznak. Ráadásul az alapanyagot és az alkatrészeket is külföldi cégektől veszik, vagyis a magyar cégek még csak nem is nagyon szereznek ügyfeleket.
- Amire viszont tagadhatatlanul jók az akkugyárak: az elektromobilitásra való átállást a járműgyártásra szakosodott magyar feldolgozóipar nagyon megszenvedhetné munkahelyekben, növekedésben, külkereskedelmi mérlegben is, ha nem alkalmazkodna az ágazat megváltozott igényeihez, vagyis ahhoz, hogy a jövőben villanyautókkal fognak járni az emberek.
- Magyarország kétféle módon profitálhatna pluszban, a jelenlegi szintünk fenntartásán túlmenően ebből az egészből. Egyrészt, ha ezek a cégek a gyártás mellett bonyolultabb folyamatokat, például kutatás-fejlesztést is hoznának Magyarországra, amiben magyar kutatókat, mérnököket alkalmaznának.
- Egy másik előrelépési lehetőség lehet, hogy magyar cégek bekapcsolódnak valahogy az akkugyártásba, például aksik működését szabályozó szoftvereket fejlesztenek, vagy részt vesznek a hamarosan hatalmas iparággá növő újrahasznosításban.
- A kormány és az iparági szereplőket tömörítő Magyar Akkumulátorszövetség abban reménykedik, hogy mindkét módon sikerülni fog idővel szervesen integrálni az iparágat a magyar gazdaságba. Ezáltal pedig sikerülhet a brutálisan növekvő ágazatból többféle hasznot is kifacsarni: fejleszteni a beszállítóként működő magyar vállalatokat, mérnöki oldalon elmozdítani a gazdasági termelést tudásalapú irányba, felfelé mozdulni a globális munkamegosztásban.
- Kormánykritikus közgazdászok szerint ezekre kevés esély mutatkozik, ugyanakkor elemzésünkben arra jutottunk, hogy ezen a ponton nem lehet olyan egyértelműen leírni a dolgot, mint ahogyan az gyakran megjelenik – már most, a folyamat legelején is látszanak lehetőségek, igaz, ezekből valószínűleg csak akkor lesz valami, ha az állam képes lesz értelmesen segíteni a jövendőbeli beszállítói kört és a felsőoktatási vonatkozásokat sem hanyagolja el.
- Ha viszont nem sikerül élni a kitörési lehetőségekkel, akkor az akkumulátorgyártás érdemben nem változtatja meg Magyarország gazdasági helyzetét, sőt, stabilizálja azt a világgazdasági szerepet, amely a fejlettebb országok kiszolgálásáról szól. Eközben a pozitív oldalon ott van, hogy legalább nem épül le hirtelen drasztikus mértékben a hazai feldolgozóipar.
- Egy távlatibb perspektívából nézve viszont a magyar gazdaság és társadalom fejlettségét és azt, mennyire jó Magyarországon élni, hosszú távon nem elsősorban az iparpolitika határozza meg. Hanem például az, hogy milyen oktatás zajlik az iskolákban, egészséges-e a környezet, hogyan működnek a társadalmi reprodukció nagy rendszerei, a fiatalok mennyire tudnak és akarnak itthon élni és dolgozni, saját cégeket alapítani. Az akkugyártás ide maximum annyiban kapcsolódik, hogy az ágazat felfuttatása közben tönkretesszük-e a természetet, vagy hogy végtelen forrás hiányában a ráfordított összegek vajon nem éppen ilyen programoktól vonnak-e el közpénzt.
Részletes cikkeink a témában sok más infóval itt olvashatók:
