Lázárék szerint semmilyen hatása nem lesz a költségvetésre, hogy ingyen utazhatnak a határon túli magyarok

Januárban derült ki, hogy megszűnik minden bérlettípus a MÁV és a Volán járatain, csak az ország- és vármegyebérlet marad, és átalakítják a kedvezmények rendszerét – a bejelentés viszont hamarabb megtörtént, mint ahogy a jogszabályokat hozzáigazították volna. A G7 cikke szerint a tarifareformhoz kapcsolódó jogszabályok még mindig nem élesek, csak tervezetek, hiába lépett életbe március elsejétől az új szabályozás.

A jogszabályokhoz kapcsolódóan három törvénytervezet jelent meg február 19-én a kormányzati honlapon, írja a lap azzal, hogy február 26-ig várták erre a társadalmi egyeztetés visszajelzéseit. A törvénytervezetek a szociálpolitikai menetdíjkedvezményekkel, az utazási kedvezményekkel és a határon túli magyarok utazási kedvezményeivel foglalkoztak. A jogszabályi pontok mellett tartalmi összefoglalót és indoklást is kell csatolni a tervezetekhez, illetve fel kell mérni a jogszabályok várható hatásait is.

A G7 ezeket a tervezeteket böngészte végig, és arra jutott, hogy az egyik tervezet szerint a 900 ezer határon túli (kedvezményre jogosító igazolvánnyal rendelkező) magyarnak ingyenessé tett közlekedési kedvezménynek semmilyen költségvetési hatása nem lesz. A kedvezmény eddig 90 százalékos volt, most ezt emelték 100 százalékosra.

A szociálpolitikai és üzletpolitikai kedvezmények hatásairól azt írták, hogy a mintegy 2,3 millió érintett (6 és 14 év közöttiek, 14 és 26 év közöttiek, fogyatékkal élők és tartós betegek, 65 év alatti nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, állami gondozottak) kedvezménye évi 1 milliárd forintjába kerül majd a költségvetésnek, azaz lebontva ez évi 434 forintot jelent.

A lap hozzáteszi azt is, hogy ugyan a 65 év felettiek ingyenes utazása nem új kedvezmény, de jelentősen emeli a költségeket, mivel a hatályos kormányrendelet szerint az ingyenes utazások után úgy kompenzálja az állam a helyközi szolgáltatókat, hogy a teljes bruttó menetdíjbevételük egy meghatározott százalékát adja át nekik.

A G7 úgy számolt, hogy összességében az új tarifareform ingyenes kedvezményei akár 10-13 milliárd forint többletkiadást is jelenthetnek a kormányzat számára évente. Ennek körülbelül a fele tartozhat a szocpol támogatások közé, míg másik felét a szolgáltatók bevételkiesése adja.

A G7 cikkére az ÉKM a Telexnek azt írta, hogy „az ÉKM számai stimmelnek, az újságíró számai viszont tévesek, vagy ami rosszabb, szándékosan megtévesztők. A G7 cikke kizárólag a közelgő választási kampány fényében értelmezhető. A szerző ugyanis egy olyan állítást ismétel meg hosszabban és bonyolultabban, amely már tavaly, a vármegye- és országbérletek bevezetésekor is elhangzott, és amelyet az élet azóta többszörösen cáfolt. A gyakran politikai ambícióval is rendelkező közlekedési szakértők ugyanis tavaly májusban is több tízmilliárdos veszteséget jeleztek előre a kedvező új bérletek bevezetése miatt, a gyakorlat azonban cáfolta őket: az eredmény nem 30-40 milliárdos veszteség, hanem mintegy 6 milliárdos többletbevétel lett. Az olcsóbb bérletekből több fogyott, mint a korábbiakból, eddig a pillanatig mintegy 5,5 millió darab.”

Az ÉKM szerint a G7 újságírója virtuális számokkal, téves adatokkal dolgozott a cikbben, míg az ÉKM és a MÁV-VOLÁN-csoport szakemberei a valós utazási szokásokon alapuló adatokkal. A Pénzügyminisztérium szakembereinek bevonásával elvégzett költségvetési számítások természetesen ezeken alapulnak.

„Az új tarifarendszer 3,5-4 millió ember számára teszi olcsóbbá a közösségi közlekedést, elsősorban a helyközi közlekedésben, de egyes esetekben – például Budapesten – a helyi közlekedésben is. Ez családonként akár havi több tízezer forintos megtakarítást is jelenthet, ami a rezsicsökkentés következő, fontos állomása. Ennek a társadalmi haszna sokszorosan meghaladja az állam költségeit, ráadásul e költségek alakulását is kedvezőbbé teszi a tény, hogy 2024. március 1-jétől még több ember számára válik elérhetővé és vonzó alternatívává a közösségi közlekedés Magyarországon” – fogalmaztak.