2016 óta nem volt akkora zuhanás a beruházásoknál, mint tavaly

2023 negyedik negyedévében is visszaesett a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 3 százalékos csökkenést mért ebben az időszakban. Idén április és június között 14,2 százalékkal, július és szeptember között pedig 12,9 százalékkal maradtak el a beruházások az egy évvel azelőttitől.

Mindent egybevetve, 2023-ban összességében 8,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest.

A legutóbbi recessziós évben, 2020-ban is csak 1,6 százalékos volt a visszaesés, és a mostaninál nagyobb mínuszt utoljára 2016-ban mért a KSH, amikor a korábbi uniós költségvetési ciklus projektjei kifutottak, az újak pedig még alig indultak be – írta a Hvg.hu.

A KSH friss jelentése szerint a beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóipar és ingatlanügyletek visszafogták, míg a közigazgatás és az energiaipar beruházásai növelték a nemzetgazdasági teljesítményt.

Tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenkettőben csökkent a beruházási teljesítményérték az előző év azonos időszakához képest.

• A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult, a negyedik negyedévben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb a bázisidőszaki szintnél. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű csökkenésével magyarázható, amit a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott.
• A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari gyár fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az elektronikai ipar alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 5,6 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban az egy évvel korábbi magas, főként lakásfelújítás célú teljesítményértéktől való elmaradás határozta meg.
• A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos visszaesés oka, hogy a megelőző év azonos időszakát élénkítő, kis- és nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyaránt mérsékelték beruházási tevékenységüket a tárgyidőszakban.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten alakult, aminek egyik befolyásoló tényezője, hogy az állami infrastrukturális fejlesztések a megelőző évihez képest nem csökkentek.
• A közigazgatás nemzetgazdasági ág rendkívül dinamikusan, 29 százalékkal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében.
• Az energiaipar beruházási teljesítménye 7 százalékkal bővült, amiben lényeges szerepet játszott a villamosenergia-termelésben, illetve -ellátásban működő cégek fejlesztési ráfordításainak növelése.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a nem túl rózsás mutatókban is talált apró pozitívumokat, például azt, hogy 2023 utolsó negyedévében 1,5 százalékos növekedésnek indult a beruházások volumene a megelőző negyedévhez képest.

„Ez utóbbi adat biztató, a beruházási aktivitás fokozatos élénkülését vetítheti elő. A kormány célja, hogy az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikus, 4 százalék körüli mértékben bővüljön a GDP. Ennek érdekében helyre kell állítani a fogyasztást, tovább kell bővíteni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint 25 százalék felett kell tartani a beruházok arányát” – írta a minisztérium közleménye