Transparency International: Még mindig Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban

Magyarország végzett a leghátul az Európai Unió tagállamai között a Transparency International globális korrupciós listáján. A szervezet CPI, vagyis korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarországon az üzletemberek és a szakértők ugyanakkorának érzékelik a korrupció szintjét, mint Kínában, Bahreinben, Kubában vagy Észak-Macedóniában. A rangsorban az ország helyzete nem változott, vagyis hiába hozott a kormány az EU nyomására több igazságügyi reformot, hiába alakult meg Integritási Hatóság, hiába lett erősebb az Országos Bírói Tanács, Magyarországon pont akkorának érzékelték az emberek a korrupciót 2023-ban, mint egy évvel korábban.

A Transparency International CPI nevű indexe több adatforrás súlyozva és összegezve, viszonylag komplikált módszertannal állít össze egy pontrendszert arra, hogy az adott országban az emberek, pontosabban üzletemberek és szakértők mekkorának érzékelik a korrupciót. Tehát nem korrupciós ügyek számát vagy hasonlót mér, hanem arról ad egy képet, hogy az adott országban az érintettek mekkorának gondolják a korrupció kockázatát. Az index 0 és 100 pont között mozog, és minél több pontot kap egy ország, annál jobbnak érzékelik ott a korrupciós helyzetet. A 2023-as listán Dánia kapta a legtöbb, 90 pontot, ezzel lett első a 180 ország között, míg a lista végén Szíria, Venezuela és Szomália szerepel, 13-13 és 11 ponttal.

A TI összegzése alapján a 180 ország kétharmada kevesebb mint 50 pontot ért el, a globális átlag pedig 43 pont. Ennél Magyarország pont egy ponttal kevesebbet kapott, amivel megosztott 76. helyen szerepel a fent már említett országok mellett Trinidad és Tobagóval és Moldovával.

Magyarországot a Transparency a „Nyugat-Európa és EU” országcsoportba sorolja, amiből Magyarország a legalacsonyabb pontszámot érte el, a 45 pontos Bulgária és 46 pontos Románia mögött. A nyugat-európai átlag 65 pont, amivel még mindig ez a világ legkevésbé korruptnak érzékelt része, de ami összességében romló tendenciát mutat. A csoportba tartozó 31 országból mindössze hat pontszáma javult 2022-höz képest, míg nyolc országban romlott a helyzet. Svédország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Izland például még sosem kapott olyan kevés pontot, mint tavaly. Persze mindegyik említett ország az európai átlag 65 pont fölött, így bőven a magyar szint fölött végzett. A régió összpontszámának romlása miatt viszont nem a stagnáló Magyarország volt a felelős.

A magyar helyzet változatlan

Az, hogy Magyarországon a korrupció érzékelése nem változott, nem javult 2023-ban, azért is kiemelkedő, mert a magyar kormány papíron több lépést is hozott a jogállamiság javítása és a korrupció elleni fellépés érdekében. Az Európai Bizottság több igazságügyi reformot is megkövetelt Magyarországtól, amelyeket a magyar kormány pedig hozott is lépéseket, amelyeket az EB el is fogadott.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont a Telexnek azt mondta, Magyarország pontszámának a változása pont azt mutatja, hogy ezek a reformok nem meggyőzőek, megkésettek és vérszegények, Ligeti úgy látja, a meghozott igazságügyi reformok bár fontosak, azokat a kormány úgy alakította ki, hogy a NER érdekeltjeinek ne kelljen tartania attól, hogy a reformok változást hoznak a dolgok eddigi menetében.

Az elfogadott jogszabályok alapján történtek üdvözlendő változások, például 45 napról 15 napra csökkent az az idő, ami alatt állami szerveznek el kell bírálniuk a közérdekű adatigényléseket, az állami szervek pedig nem fordulhatnak jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz, vagy megerősödött az Országos Bírói Tanács szerepe. A Létrejött emellett az Integritás Hatóság, és a mellette működő Korrupció Ellenes Munkacsoport (amelynek a TI Magyarország is a tagja), Transparency International Magyarország globális felméréssel egyszerre megjelent jelentése szerint ez azonban hatásköri deficittel küzd, és csak nagyon korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. A jelentés emellett azt írja, a hatalomnak a nyilvánossággal szemben táplált elutasító reflexei érdemben nem változtak attól, hogy a kormány – az EU nyomására – visszavonta a közérdekű adatok hozzáférhetőségének néhány kirívóan súlyos akadályát.

Az Orbán-kormány máshogy is nehezíti meg a közérdekű adatok megismerhetőségét: megerősítették az üzleti titkok védelmét, a legsúlyosabb jogkorlátozások pedig nemhogy változatlanul érvényben maradtak, de 2023 decemberében újabb, közel féltucat nyilvánosságkorlátozó rendelkezés lépett életbe. A vagyonnyilatkozatok esetében pedig a 2022-es reformok még a korábbinál is rosszabb eredményt hoztak: a nyilatkozatot tevőnek nem kell feltüntetnie az általa használt lakóingatlant, és a jövedelmeket is csak értékkategóriák szerint kell megjelölni. 

A közbeszerzések helyzete sem javult érdemben, miden rendszerszintű problémát pedig az EU által előírt (szuper)mérföldkövek maradéktalan teljesítése sem oldana meg. Bár az egyajánlatos közbeszerzések aránya csökken, a piac ettől még nagyon koncentrált, és a kormány cselekvési terve sem kecsegtet jelentős eredményekkel a piaci verseny fokozására, ahogy a közbeszerzési adatok közzétételének gyakorlatában is számos hiányosság tapasztalható továbbra is.

Ligeti Miklós szerint az elfogadott reformok mellett is megtörténhetnek olyan nyugtalanító esetek, amelyek azt mutatják, hogy nem történt igazi előrelépés. Példaként megemlíti, hogy az Országos Bírói Hivatal titkosította a vizsgálati jelentését arról, hogy Tatár-Kiss Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke miről tárgyalt a korrupció miatt eljárás alatt álló Schadl Györggyel. Schadl a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint arról beszélt a törvényszék elnökével, hogy rúgjon ki egy bírót, és bár Tatár-Kiss azt mondta, hogy ezt nem teheti meg, „diszkomfortossá” tudja tenni az életét. Az OBH az esetet kivizsgálta, a jelentését azonban annak ellenére titkosította, hogy ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nem tehette volna meg. A Transparency International Magyarország pert indított az ügyben, de Ligeti Miklós úgy látja, az, hogy a jogállamisági reformok után is szükség van erre, önmagában aggasztó. Ez is azt mutatja, hogy a NER nagyon sokat tett azért, hogy Magyarország a Transparency rangsorában oda kerüljön, és ott is maradjon, ahol van.