Még tovább csökkenti az alapkamatot az MNB

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal 10,00 százalékra csökkentette az alapkamatot idei első kamatdöntő ülésén kedden.

A kamatdöntés azonnal hatással volt a forint árfolyamára is: a bejelentés után pár perccel az euró jegyzése 387,18 forintra csökkent közvetlenül a döntést megelőző 388,49 forintról. A frank 415,10 forintról 413,60 forintra, a dollár pedig 358,10 forintról 356,93 forintra gyengült.

A csütörtöki döntés nem okozott igazán meglepetést a gazdasági elemzőknek, legfeljebb abban, hogy nem gyorsította a kamatcsökkentést a Monetáris Tanács. Legutóbb decemberben csökkentette az alapkamatot a Monetáris Tanács, akkor 75 bázisponttal csökkentéssel az alapkamat 10,75 százalékra mérséklődött. Októberben majdnem egy év után változtattak először az addig 13 százalékon tartott alapkamaton, azóta a januári már sorban a negyedik 75 bázispontos kamatvágás volt.

Virág Barnabás MNB-alelnök korábbi nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy a jegybank a következő hónapokban nagyjából hasonló ütemben csökkenti majd az alapkamatot. Január közepén azt mondta, hogy a rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsék a kamatokat. A Portfoliónak korábban nyilatkozó szakértők szerint az év végére 6-7 százalék közötti szintre csökken majd az alapkamat.

A kamat emelése vagy csökkente az MNB legfontosabb eszköze arra, hogy hatással legyen a gazdaságra. Ezzel tudja az MNB leginkább befolyásolni a pénzkínálatot a gazdaságban, így a kamat emelésével csökkenteni lehet az inflációt. Ezért emelte 2021-ben és 2022-ben a nagy drágulás idején gyorsan a kamatot a jegybank, és ezért lehet most, az infláció csökkentésével a kamatot is vágni. Az alapkamat változását valamennyi késéssel a lakossági hitelkamatok és betéti kamatok is követik. A mostani csökkentés miatt tehát hosszú távon alacsonyabbak lesznek majd a hitelek kamatai is. A kamat