Magyarországon az élelmiszerárak majdnem elérték az uniós átlagot, a bérek a 40 százalékot is alulról karcolják

Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett, addig hazánkban a bérek az uniós átlag alig 39 százalékát érték el, és az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a szintén az átlaghoz mért bérek.

– számolta ki a G7 a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat adatai alapján. A gazdasági lap csütörtökön megjelent cikkéből kiderül, Magyarország még mindig azon nyolc tagállam közé tartozik, ahol nagyjából az EU-átlagon van az élelmiszerek árszintje. Lényegében csak Hollandia, Lengyelország és Románia az, ahol feltűnően olcsó az élelmiszer, amúgy EU-szerte meglehetősen kiegyenlített az árszínvonal. 10 éve, 2013-ban a különbségek nagyobbak voltak az Unión belül, a magyar érték pedig tíz éve még csak 79 százalékon állt. A drágulás mértékét jelzi, hogy 2022-ben még csak 90 százalékon állt az árszínt.

Mindeközben a bérekben sokkal nagyobb különbségek vannak az unióban, mint az árakban. A 2013-as 79 százalékos magyar élelmiszerárszinthez akkor 34 százalékos bérszint tartozott, ennél alacsonyabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. És miközben a magyar élelmiszerárszint már 2022-ben (azért 2022-ben, mivel az Eurostatban még nem jelentek meg a 2023-as béradatok) is elérte az átlag 90 százalékát, a bérszint csak 39 százalékra nőtt. Ez az olló 2023-ban, egy újabb inflációs évben tovább nyílhatott. A cikk összehasonlító adatai alapján a bérek számos közép-kelet-európai országban dinamikusabban közeledtek az EU-átlaghoz, mint Magyarországon.

A legjobb bér-ár arány – ha nem számítjuk a miniállam Luxemburgot – Dániában figyelhető meg, mert ott hiába jóval magasabb az átlagosnál az élelmiszerek ára, a még ennél is jobban eltérő, magas bérek ezt kompenzálják. A bérszint és az élelmiszerárszint közötti különbség Görögországban a legnagyobb, Magyarország Bulgáriával és Szlovákiával együtt már 2022-ben is az utolsó előtti helyen szerénykedik.