Szegény vagy? Nem lesznek barátaid! Nincsenek barátaid? Szegény leszel!
2023. december 17. – 12:42
Bármilyen szempontból vizsgálják, az derül ki, hogy Magyarországon a szegényeknek sokkal rosszabb kapcsolati hálója van, mint a gazdagoknak – állítja egy friss tanulmány. Eszerint ma egy „lefelé tartó kirekesztettségi spirál” működhet, vagyis a szegénység a társas kapcsolatok gyengüléséhez vagy elvesztéséhez vezethet, a kapcsolatok leépülése pedig további elszegényedéssel járhat együtt.
Ezek Albert Fruzsina és Hajdu Gábor Szegénység és kapcsolati tőke című tanulmányából derülnek ki, amely a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Munkaerőpiaci Tükör nevű tanulmánykötetében jelent meg. A kötet egy sor olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a magyar társadalmat meghatározó egyenlőtlenségeket mutatják be.
Albert és Hajdu egy 2015-ös, majdnem kétezer fős reprezentatív felmérés adatait használják, azon belül pedig a szegények helyzetét hasonlítják össze a nem szegényekével. A mintában a válaszadók 23,2 százaléka volt szegény.
Ki a szegény? A szegénység mérésére több eszköz van, ez a tanulmány az úgynevezett súlyos anyagi deprivációban élők helyzetét vizsgálta. Ezt úgy mérik, hogy megadják az anyagi nélkülözés kilenc szempontját, és súlyosan depriváltnak számít, aki ezek közül legalább négyben érintett. Itt olyan szempontok vannak, mint például hogy valakinek anyagi okból nincs színes tévéje, telefonja vagy mosógépe.
A tanulmány a válaszadók kapcsolatrendszerét kilenc szempont szerint vizsgálta, amelyből három a kapcsolati háló méretére, három az összetételére, egy a társas interakciókra, kettő pedig a szubjektív társadalmi integráltságra vonatkozik. Ezek leegyszerűsítve:
- Hány emberrel tudja megbeszélni a fontosabb problémáit?
- Hány embertől számíthat segítségre a kisebb-nagyobb feladatok megoldásában?
- Hány barátja van?
- Milyen foglalkozású embereket ismer?
- A bizalmas, fontos beszélgetései mekkora része történik legalább érettségivel rendelkezőkkel?
- Az ismerősei között milyen a legmagasabb presztízsű foglalkozás?
- Milyen gyakran vesz részt baráti összejöveteleken?
- Mennyire elégedett a családi kapcsolataival?
- Integráltnak érzi-e magát a társadalomba és a szűkebb közösségébe?
A kutatók regressziós módszerekkel a szegénységen kívül minden más változót kizártak. Így két olyan képzeletbeli ember kapcsolati rendszerét hasonlították össze, akiknek azonos a neme, az életkora, az iskolai végzettsége, családi állapota, munkaerőpiaci helyzete, egészségügyi állapota és etnikuma, valamint ugyanabban a régióban ugyanolyan településtípuson, ugyanolyan méretű háztartásban élnek.
Az egyetlen különbség tehát az, hogy egyikük szegény, másikuk nem.
A kutatás szerint a szegények mind a kilenc szempontból rosszabb, vagy sokkal rosszabb kapcsolatokkal rendelkeznek, mint a nem szegények. A kapcsolati hálójuk jelentősen, 10-20 százalékkal kisebb. Jóval kevesebb foglalkozási csoportból ismernek embereket, és a bizalmas beszélgetéseik tíz százalékponttal kisebb részét folytatják érettségivel rendelkezőkkel. Ez utóbbi azért is hatalmas különbség, mert az adatokat iskolai végzettségre kontrollálták, tehát, ahogy az előbb is írtuk, itt két ugyanolyan végzettségű ember beszélgetéseiről van szó. Ezen kívül az is kiderült, hogy a szegények jóval kevesebb magas presztízsű foglalkozást végző embert ismernek, mint a nem szegények.
Az adatok olyan különbségeket is kimutattak, hogy míg a nem szegények 73 százaléka vesz részt rendszeresen lakáson tartott baráti összejövetelen, ez a szegények között csak 56 százalék. A szubjektív megélésben még nagyobb a különbség, vagyis
a szegények jóval elégedetlenebbek a családi kapcsolataikkal, és sokkal inkább kirekesztettnek érzik magukat a társadalomból és a közösségből.
Az adatok alapján a kutatók szerint egyértelműen kimutatható, hogy a szegénység és a társas kapcsolatok közötti összefüggés az úgynevezett akkumulációs hipotézis szerint alakul, vagyis a szegényebbeknek kevesebb és rosszabb kapcsolata van. Ennek sok oka lehet, például, hogy:
- a kapcsolatok fenntartása olyan erőforrásokat igényel (pénz, idő, megfelelő lakáskörülmények), amelyek a szegényeknek nincsenek;
- a szegények nem tudnak szívességeket viszonozni vagy másokat támogatni, így a kapcsolataik egyensúlya megbomlik;
- a szegénységből fakadó szégyenérzet és a társadalmi elvárásoknak való nehezebb megfelelés nehezíti a kapcsolatok fenntartását.
Albert és Hajdu kutatásából nem derül ki, hogy a szegénység okozza-e a kapcsolatok leépülését, vagy a rossz kapcsolatok miatt válik valaki szegénnyé, de korábbi kutatások szerint mindkét irányba működik az összefüggés. Vagyis ha valaki szegény, akkor romlik a kapcsolati hálója, miközben a szegénységet jó kapcsolatokkal sokkal könnyebb elkerülni, mint azok nélkül. A kutatók szerint még ha az adatokból ez közvetlenül nem is kiolvasható,
közvetve minden jel arra mutat, hogy Magyarországon létezik a lefelé tartó kirekesztettségi spirál.
Albert és Hajdu ezért arra jutnak, hogy az oksági kapcsolat irányától függetlenül a szegénységet célzó szakpolitikának érdemes külön tekintettel lenni a szegények kapcsolathálózati hátrányaira. Magyarul az anyagi körülményeik javításán kívül meg kellene próbálni segíteni, hogy a szegények valahogy megtarthassák a kapcsolataikat és újakat tudjanak létesíteni.
A Telexen igyekszünk feldolgozni a Munkaerőpiaci Tükör lehető legtöbb tanulmányát, az idei kötetükből eddig a következő cikkeink jelentek meg: