Drámai, ahogyan a magyar oktatási rendszer a legszegényebb gyerekekkel bánik

Az oktatás egyik legelemibb feladata lenne megadni a felemelkedés lehetőségét kevésbé tehetős családba születő gyerekeknek. Ehhez képest két frissen megjelent tanulmány is azt bizonyítja, hogy a magyar közoktatás borzalmasan teljesít esélykiegyenlítés és társadalmi mobilitás szempontjából.

Ez a folyamat nem most kezdődött. Már a 2015-ös PISA-felmérésből az derült ki, hogy az OECD-országok közül Magyarországon határozza meg leginkább a gyerekek iskolai teljesítményét a társadalmi helyzetük. Magyarán a jómódú szülők gyerekei jobban teljesítenek a tanulásban, ami az egész későbbi életükre kihat: nagyobb eséllyel lesz magas iskolai végzettségük és jól fizető munkájuk, nagyobb eséllyel jutnak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz, tovább élnek, stb. Az oktatási rendszer azok esélyeit javítja a leginkább, akiknek eleve van.

Már a 90-es években is igaz volt ez a magyar oktatásra, és a helyzet azóta még romlott is. Az egyik tanulmány szerint az kétezres évek közepe óta

felgyorsult a legszegényebb gyerekek kiszorulása

azokból az iskolákból, ahová a jómódú családok gyerekei is járnak.

Az egyik friss tanulmány Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció című munkája. Ez is a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg, amit minden évben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) ad ki.

A magyar oktatási rendszer másik rákfenéje a szegregáció. Ezen legtöbbször az etnikai alapú szegregációt értik (olyan osztályok és iskolák alakulnak ki, amelyekbe csak romák járnak), de mint a fenti példa mutatja, az eltérő társadalmi helyzetű gyerekek elkülönülésében is tetten érhető. Az etnikai és a társadalmi alapú szegregáció nagyon szorosan összefügg Magyarországon, a hatásmechanizmusuk is hasonló. Tehát amikor hátrányos helyzetű gyerekekről beszélünk, sok esetben roma gyerekekre kell gondolni.

Az iskolai szegregáció a 90-es évektől kezdve erősödött Magyarországon, részben a szabad iskolaválasztás nyomán. Nemzetközi összevetésben is kiugróan erős nálunk a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja az általános iskolai oktatásban. Ez is magyarázhatja a szegény és a jómódú családból jövő gyerekek tanulmányi teljesítményében látott jelentős különbségeket. Logikus, hiszen a szegregált iskolákban rosszabb az oktatás, a tanári gárda sem a legjobb, kevesebb pénz is jut ezekre az iskolákra, és még lehetne sorolni a hátrányokat.

A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent másik szegregációval foglalkozó tanulmány azokat az iskolákat nevezi erősen szegregáltnak, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 35 százalék felett volt, közepesen szegregáltnak pedig azokat, amelyekben 15 és 35 százalék közötti az arányuk. Nem szegregált pedig az az iskola, amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 15 százalék alatt volt. A roma gyerekek arányánál is hasonló értékeket vesznek figyelembe, amikor meghatározzák, melyik iskola számít szegregáltnak. Akkor számít halmozottan hátrányos helyzetűnek egy gyerek, ha a következők közül legalább kettő igaz rá: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága (például munkanélküliek), rossz lakókörülmények között él.

Ezek az arányok is jól mutatják, hogy a szegregált oktatás pont azokat sújtja leginkább, akik eleve hátrányból vágnak neki az életnek, az iskolarendszer gyakorlatilag bebetonozza a helyzetüket.

Drámai mértékben nőtt a legszegényebbek szegregációja

A tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan alakult a társadalmi helyzeten alapuló szegregáció, vagyis a legszegényebb és a jobb helyzetű családokból származó gyerekek iskolai elkülönülése 2006 és 2019 között. Arra is választ kerestek, hogyan függ össze a gyerekek társadalmi helyzete az iskolai teljesítményükkel, amihez a 6., 8. és 10. osztályos diákok kompetenciaméréseken született teszteredményeit elemezték. Azért a matematikai és szövegértési készségeket felmérő teszteket nézték, mert ezeket a standardizált teszteket elméletig az összes érintett évfolyamra járó gyerek megírja. Ezenkívül a gyerekek és a szülők egy kérdőívet is kitöltenek, ami a társadalmi helyzetükről szolgál fontos információkkal.

A szegregáció mértékének mérésére szolgáló úgynevezett szegregációs index alapján az alsó és a felső jövedelmi ötödhöz tartozó gyerekek iskolai elkülönülése folyamatosan nőtt 2006 és 2019 között. A növekedés üteme lassult ugyan 2015 után, de a szegregációs index így is 40 százalékkal nőtt ebben az időszakban, ami jelentősnek nevezhető.

Még szomorúbb, hogy elsősorban a legszegényebb gyerekek szegregációja erősödött: közel egy évtized alatt másfélszeresére nőtt a szegregációs indexük, amit a tanulmány szerzői egyenesen drámainak neveznek. (A jómódú családokból származó gyerekek elkülönülése a társadalom többi részétől sokkal kisebb mértékben nőtt ezekben az években.)

A jobb helyzetű családok menekülnek a leszakadó térségekből

A legszegényebb gyerekek erősödő szegregációját nemcsak az magyarázhatja, hogy iskolánként egyre jobban elkülönültek a szegények és a jobb módúak, hanem az is, hogy nőtt a szegények és a gazdagok területi koncentrációja. Magyarán, a fejlettebb térségekből egyre jobban kiszorultak a szegényebb családok, míg a tehetősebbek fokozatosan elhagyták a leszakadó térségeket. A legszegényebb gyerekek erősödő szegregációjáról azt írják a kutatók:

„A magyar iskolarendszer egyik végzetes fejleményének tekinthető: olyan jelentős társadalmi változásnak, amely beláthatatlan ideig rontani fogja a szegény tanulók felnőttkori életesélyeit.”

A 2017 és 2019 közötti 8. osztályos kompetenciamérések teszteredményei alapján minél erősebb volt a szegregáció a városokban és a járásokban, annál nagyobb egyenlőtlenségeket tapasztaltak az eltérő társadalmi helyzetű gyerekek pontszámaiban. Ha hozzávesszük, hogy a tanulmány szerint 2006 és 2019 között nőtt a legszegényebbek szegregációja az iskolákban, adja magát a következtetés, hogy a szegregáció erősödése is hozzájárul az iskolai egyenlőtlenségek növekedéséhez. A szerzők szerint további kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt ki lehessen jelenteni. A tanulmány szerzői így összegeznek:

„A szegény tanulók iskolai szegregációjának drámai mértékű növekedése az oktatási rendszeren túlmutató, nagy és megoldásra váró társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.”

A szegregáció vagy az iskola esélykiegyenlítő szerepe még az elmúlt évek oktatási témájú tüntetésein és tiltakozó akcióin sem igazán került előtérbe, a kormány pedig végképp nem foglalkozott a kérdéssel, így nem igazán látni, ki és mikor oldaná meg ezeket a problémákat. Főleg, hogy az iskolák egyházi fenntartásba adásával a kormány maga is gerjesztette a szegregáció erősödését.

Elvileg a szegregáció csökkentése a célja a szerdán elfogatott törvényjavaslatnak, amely szerint a jövőben kevesebb pénzt kapnak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek tanul. Az nem világos, hogy a szegregáló iskolák megbüntetése hogyan segít majd azokon az iskolákon, ahová többnyire szegény gyerekek járnak, mert arra nincs utalás a törvényben, hogy az így elvont pénzt ők kapnák meg.

Az iskolázatlan anyák gyereke nagyobb eséllyel tanul szegregáltan

Szintén a 2023-as Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg Hermann Zoltán és Kisfaludy Dorottya Iskolai szegregáció, tanulói teljesítmény és iskolai továbbhaladás Magyarországon című tanulmánya, amiben arra keresték a választ, hogy Magyarországon mekkora a szegregált iskolákban tanuló gyerekek lemaradása az tanulmányi teljesítményben és az iskolai előrehaladásban a többségi társadalomhoz tartozó gyerekekhez képest. Azt vetették össze, hogy mi történt azokkal a gyerekekkel, akik 2008 és 2010 között voltak nyolcadikosok, és megírták az országos kompetenciamérést matematikából és szövegértésből: milyen végzettséget szereztek és eljutottak-e a felsőoktatásig.

Önmagában már az is beszédes, mennyire összefügg a szegregáció és a gyerekek családi háttere, azon belül is a szülők iskolai végzettsége. A tanulmány szerint a legfeljebb általános iskolát végzett anyák gyerekeinek fele, a szakmunkás végzettségű anyák gyerekeinek közel negyede szegregált iskolában tanul.

Ehhez képest a nem szegregált iskolákban bőven 20 százalék alatt volt az általánost végzett anyától származó gyerekek aránya, miközben a leérettségizett vagy diplomát szerző anyák gyerekeinek aránya 40, illetve 20 százalék körül alakult.

Az adatok elemzése során arra jutottak a tanulmány szerzői, hogy már a közepesen szegregált iskolák tanulóinak átlagos teljesítménye is elmarad a nem szegregált társaik eredményeitől a szövegértési teszteken, de az erősen szegregált iskolák esetében ez a különbség még nagyobb volt. (A matematikateszteknél nem volt szignifikáns eltérés.)

A különbségek az iskolai végzettségben és a továbbtanulásban is megmutatkoztak: a szegregált iskolában tanuló gyerekek kisebb eséllyel szereztek érettségit, és jutottak be a felsőoktatásba. A nem szegregált körülmények között tanuló gyerekek 88 százaléka szerzett később középfokú végzettséget. A közepesen szegregált iskolákban ez az arány 78 százalék volt, az erősen szegregált iskoláknál pedig már csak 64 százalék. Viszont ha az érettségi megszerzését és a felsőoktatásba való bejutást nézzük, még nagyobbra nyílik az olló:

• A nem szegregált iskolák tanulóinak kicsivel több mint 74 százaléka érettségizett le, 37 százalékuk tanult tovább főiskolán vagy egyetemen.
• A közepesen szegregált iskolák tanulóinál ez az arány már csak 58, illetve 22 százalék volt.
• Míg az erősen szegregált iskolákban a gyerek 42 százaléka szerzett érettségit, és csupán 13 százalékuk jutott el a felsőoktatásig.

Az eredményeket torzíthatta, hogy a gyerekek nem véletlenszerűen kerülnek szegregált vagy nem szegregált iskolába, de az is, hogy a szegregált iskolába járó gyerekek szülei valószínűleg kevésbé tartják fontosnak az iskola minőségét vagy kevésbé van lehetőségük arra, hogy nem szegregált iskolába járassák a gyereküket.

A szegregáció is az oka a rossz szövegértési eredményeknek

A kutatók azt is kiszámolták, milyen erős lehet a szegregáció hatása a családi háttér nyomán kialakuló egyenlőtlenségeknél. Azaz mennyiben magyarázza a szegregáció azokat a lemaradásokat és hátrányokat, amiket a hátrányos helyzetű gyerekek szenvednek el az oktatásban. Ehhez az általános iskolai végzettséget és érettségi szerző anyák gyerekeinek tanulmányi eredményeit és iskolai előmenetelét hasonlították össze.

• Az alacsony iskolázottságú anyák gyerekeinek lemaradása 7–22 százalékkal csökkenne szövegértésből, ha nem szegregált iskolába járnának.
• A középfokú végzettség megszerzésénél a lemaradás 6–16 százaléka magyarázható a szegregált oktatással.
• Viszont az érettségi megszerzésénél és a felsőoktatásba való bejutásnál már csak 4–6 százalékban magyarázza a hátrányokat a szegregáció.

Ez nem azt jelenti, hogy a szegregált iskolába járó gyerekek ugyanolyan eséllyel jutnak el az egyetemig, főiskoláig, mint mások, mert korábban is láttuk, hogy nem így van. Inkább arról van szó, hogy a szegregált iskolában tanuló gyerekek nem azért szereznek később alacsonyabb végzettséget, mert a rosszabb tanulmányi teljesítményük miatt lemorzsolódnak vagy kevésbé színvonalas középiskolába veszik fel őket. A magyarázat az lehet, hogy a családból hozott hátrányok a gyerekek egész iskolai pályafutását végigkísérik, mivel ezekkel nem tud mit kezdeni az oktatási rendszer.

Ahogy a tanulmányban rámutatnak: szegregáció máshogyan is hatással lehet ezeknek a gyerekeknek az életére. Kihat a továbbtanulási döntéseikre és az iskolaválasztása, illetve a tanulásban is nagy szerepet játszó nem kognitív képességekre is, mint az empátia, az érzelmi intelligencia vagy a szociális és karakterkészségek. Utóbbihoz olyan készségek tartoznak, mint az önbizalom, az önfegyelem és a koncentrálóképesség. A nem kognitív készségek azért fontosak, mert ezektől függ, hogy valaki képes-e egy munkahelyen együttműködni másokkal. Elképzelhető, hogy a szegregált iskolákban tanuló, jelentős részben hátrányos helyzetű gyerekek nem lesznek felvértezve ezekkel a boldoguláshoz egyre inkább elengedhetetlen készségekkel.

Attól még, hogy a szegregáció csak részben magyarázza a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását, annak felszámolása vagy visszaszorítása nagyban javítaná a magyar közoktatás hatékonyságát és a hátrányos helyzetű gyerekek életesélyeit, ami végső soron az iskola legfontosabb feladata lenne.