ÁSZ: Szabálytalanul kárpótolta a külügy a brexit magyar veszteseit

Rengeteg szabálytalanságot talált az Állami Számvevőszék abban, ahogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és a tárca alá tartozó HEPA Zrt. kártalanította azokat a magyar cégeket, amelyek azt állították, hogy komoly kárt okozott nekik Nagy-Britannia uniós kiválása. A számvevőszék 15 pályázatnál talált problémákat, ebből 12 esetben nem volt hitelt érdemlően igazolva, hogy tényleg akkora kárt okozott-e a cégnek a brexit, mint állítja, egy esetben pedig egy már felszámolás alatt álló cég kapott támogatást. Ezeken a problémás pályázatokon több mint 1,2 milliárd forintot osztott ki a kormány, amit így félő, hogy nem hagy jóvá az Európai Bizottság.

A 24.hu cikke szerint egy uniós program keretében összesen 20 milliárd forintért hirdethetett pályázatot a kormány azoknak a cégeknek, amelyek bizonyítani tudják, hogy kárt okozott nekik a brexit. A pályázaton nyolcvan cég nyert támogatást, köztük Matolcsy Ádám bútorgyára, Száraz István egyik cége és Mészáros Lőrinc izocukorgyára, a Kall Ingredients Kft.

Hogy melyik pályázatoknál voltak szabálytalanságok, az nem derül ki az ÁSZ jelentéséből, de az igen, hogy összesen 15 pályázattal van probléma, amiből hatnál a külügyminisztérium, kilencnél a HEPA Zrt. bonyolította a pályázatot. A jelentés szerint a külügy késve készítette el a pályázatok lebonyolításáról szóló szabályozást, nem egyértelműen határozta meg, hogy milyen cégek jogosultak támogatásra, túl tág keretet adott meg a brexit-kár értékeléséhez és nem elég részletesen határozta meg, hogy milyen dokumentumok szükségesek a támogatási kérelemhez. Emiatt

12 projektnél szabálytalanul fogadták el a támogatási kérelmet, mert nem volt eléggé megalapozott, hogy mekkora kára keletkezett a brexit miatt a pályázó cégnek.

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy 13 pályázatnál a kérelem tartalmi értékelése nem felelt meg a felhívásokban szereplő összes szempontnak, 7 esetben nem ellenőrizték a nyertesek szakmai beszámolóit, egy esetben pedig olyan cég kapott támogatást, amellyel szemben már elindult a felszámolási eljárás, ami sérti a jogszabályi előírásokat.

A kárpótlást elvileg uniós forrásból fedeznék, a kormány viszont előfinanszírozta azokat. Az ÁSZ most attól tart, hogy ha nem sikerül rendet rakni a pályázatok körül, akkor az Európai Bizottság nem fogja a projekteket jóváhagyni, vagyis azokat pusztán a magyar adófizetők állják. „Célunk, hogy 2024 szeptemberében az Európai Bizottság felé kizárólag elszámolható, szabályosan kifizetett költségek, bizonylatok kerüljenek elszámolásra” – áll a számvevőszék jelentésében.