Hernádi Zsolt: El kell felejteni az összes úri huncutságot

A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója – egyben az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke – többek között energiaválságról, az erre adott gazdaságpolitikai reakciókról, az orosz–ukrán háború geopolitikai következményeiről. A beszédből a Portfolio.hu nagyobb lélegzetű tudósítása alapján szedtük ki a legfontosabb vagy leghangzatosabb állításokat.

• Olyan válsághelyzetek követték egymást az elmúlt években, amelyekben egyfelől megakadt a globalizáció, másfelől el kellett felejteni vagy elfelejtettük a gazdasági racionalitásokat.
• El kellett felejteni akkor, amikor például egy koronavírus-járványban emberéletekről volt szó, de elfelejtjük akkor is, amikor politikai döntések írják felül a gazdasági racionalitást. „Te elítéled-e Oroszországot, veszel-e tőlük bármit, vagy nem?” – ez lett egy olyan új viszonyítási pont, ami a Mol-vezér szerint „egy gazdasági szükségszerűséget teljesen nélkülöző, tisztán politikai megfontolás”.
• Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának.
• Egy újabb kétpólusú világrend kialakulásához vezet a mostani helyzet, ezúttal az Egyesült Államok és Kína áll a két póluson.
• A politikai érdekek a gazdasági racionalitás fölé kerekednek, a hosszú távú célok, mint például a klímavédelem, a háttérbe szorulnak – mondta, és erre konkrét példát is említett. Szerinte ugyanis olyan politikai döntés született az orosz kőolaj és benzin importtilalmáról, amit egy közvetítő ország, például Kína vagy India beiktatásával könnyű kijátszani: „ha kevésbé vagyok becsületes, akkor ki sem rakom a hajóból az orosz dízelt Indiában, hanem viszem egyből Európába drágábban”.
• Ez ráadásul rendkívül környezetkárosító is, hiszen politikai döntések miatt tehát rengeteget utaztatják az olajat nagy konténerhajókon. „Ez az egész olyan, mint amikor azt mondják a Horgász a pácban című filmben a kutyának, hogy Gyere ide, Takarodj!” – mondta.
• Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy elöregszünk – mondta arra, hogy nehéz a fiatal tehetségeket becsatornázni a Molhoz, mert a pályakezdők nem a termelő, hanem a „szexi” szolgáltató szektor felé orientálódnak.
• Kritizálta a magyar kormányzat rezsipolitikáját is, mondván, az ellene hat az energiatakarékosságnak. Például a 27 uniós tagállamban átlagosan 11 százalékkal, ezen belül a lakosságnál 25 százalékkal esett vissza a földgáz fogyasztása az energiaárak emelkedése miatt. Ezzel szemben Magyarországon a lakossági fogyasztás mindössze 7 százalékkal csökkent, míg az ipari földgázfogyasztás, ami nem kapott rezsivédelmet, 45 százalékkal.
• „Ha elhitetik a lakossággal, hogy az energia nem drága, akkor az emberek nem fognak kevesebb energiát használni.” Ennek a következménye, hogy Hernádi szerint Magyarország az előző évekhez képest körülbelül 7-10 milliárd euróval fizetett többet az energiáért.
• Ahhoz, hogy a 2050-es nettó semleges kibocsátás célját elérjük, meg kell változtatni a kampányokban gondolkozó rövid távú politikai szemléletet, a hosszú távú cél elérése érdekében jelentős pénzeket kell megmozgatni minél előbb. „Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat, és el kell felejteni az összes »úri huncutságot« közben.”

Hernádi Zsolt vendégünk volt a péntek reggel megjelenő Téma podcastünkben is, iratkozzanak fel a podcastos Youtube-csatornánkra!