Felzabálják egymást a kelet-közép-európai bankok és biztosítók
2023. március 2. – 17:59
Évről évre folytatódik a kelet-közép-európai bankpiac és a biztosítási szektor konszolidációja. A rendszerváltásnál sok nyugati csoport berontott a piacra, de ma már inkább csak azok maradnak, akik az adott országban a top 5, sőt inkább a top 3 szereplő közé jutottak. A bankoknál is, de a biztosítói piacon is több nagy szereplő is elment, és helyettük magyarok, az OTP, illetve a magyar állam lehet az egyik motorja a konszolidációnak.
A banki és a biztosítói piacon is gőzerővel zajlik a konszolidáció. Kezdjük az elemzésünket a bankokkal! A kelet-közép-európai (CEE) bankszektor sok nehézséggel találkozott az elmúlt időszakban. Ilyen volt a magas infláció, a sok különadó, a kamatstopok, a moratóriumok, a Covid vagy a geopolitikai feszültség, azaz a háború közelsége.
Ugyanakkor a bankoknak a magasabb kamatok több lehetőséget is jelentettek, és Bíró Balázs, a Deloitte vezérigazgatója szerint,
ameddig a munkaerőpiac feszes (vagyis mindenkinek van munkája), addig a lakosság viszonylag megbízhatóan törleszti is a hiteleit, vagyis a bankok egyelőre megfelelő jövedelmezőséggel dolgozhattak.
Ezt erősítette meg a héten Willi Cernko, az Erste-csoport vezérigazgatója, aki a bank makrogazdasági elemzésében nagyon optimista számokat közölt.
Magyarország esetében például 2023-ra is 1 százalékos GDP-bővülést és 2024-re 5 százalékra mérséklődő inflációt prognosztizált, ami arra utal, hogy a magas inflációval és a recesszióveszéllyel fenyegető időszakot a szektor ki fogja bírni.
Az azonban kevésbé nézett ki jól a prezentációjában, hogy az aktuális államadósságban, inflációban, vagy költségvetésben a „Hungary” felett magasodó oszlopok feljebb nyúltak, mint a regionális versenytársainknál.
Ebben az immár nyugodtabb hangulatban ugyan a bankpiacon valamelyest le is lassult a konszolidációs hullám, de azért minden a további piactisztulás irányába mutat. Ez derül ki abból a tanulmányból (CEE Banking M&A Study), amit a Deloitte évek óta elkészít.
A banki tranzakciók
Az elmúlt években is sok változás volt a szereplők között. Bíró Balázs szerint évente átlagosan mintegy 15 bankeladás történik a régióban, ugyanakkor még mindig túl sok bank van az egyes piacokon, további konszolidációra van szükség. Mit jelent az, hogy túl sok bank? Nagyjából azt, hogy a bank egy teljesen méretfüggő üzlet, ha a vezetést, a jogi osztályt és főleg az informatikai rendszereket több ügyfélre lehet skálázni, akkor sokkal jövedelmezőbb a banküzem, mint amikor egy kis országban 25 külön bank versenyez.
Ezt persze mindenki tudja, mostanában is több görög vagy francia bank már nagyban vonul ki, ahogy a német Deutsche Bank, vagy a holland ING is csökkentette a kitettségét.
A bankpiacon a legszembetűnőbb változás talán úgy foglalható össze, hogy a nagy bankok csak azokat a részesedéseket tartják meg, amelyek az 1-5. piaci helyre sorolják őket, de a kisebb paketteket eladják. Erre sok példát hallottunk, a Raiffeisen Lengyelországból, illetve Szlovéniából jött ki, a magyar OTP a térség legnagyobb bankfelvásárlója, de Szlovákiából még ő is kivonult.
Az egyik fő tranzakciógenerátor az volt, hogy az orosz agresszió után kiszorult a piacról a Sberbank. Magyarországon a bank hitelportfólióját a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB vette meg. Csehországban az Erste, Szlovéniában az NLB (Nova Ljubljanska Banka), Horvátországban az állami tulajdonban lévő horvát postabank (Hrvatska postanska banka), Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a szerb milliárdos Miodrag Kostić, vagyis csupa olyan szereplő, amely eleve erős volt, de ezzel növelte piaci súlyát.
A Deloitte összesítésével a 2021-es év végén (egyelőre csak erről a lezárt évről voltak adatai a tanácsadócégnek), így néz ki a topmezőny a régióban:
Top 10 bankcsoport a régióban
- Erste
- KBC
- UniCredit
- PKO
- Raiffeisen (RBI)
- OTP
- PZU
- Société Générale
- Intesa Sanpaolo
- Santander
Forrás: Deloitte.
Fintechek
A régióban továbbra is aktív tehát a bankpiac, de egyre több a nem bankot, hanem fintechet érintő deal is. Ebben a szegmensben nagy előny, hogy a cégek rugalmasabbak, illetve sokszor nagyobb a növekedésük is. Alapvetően mindig alacsony a költségstruktúrájuk is, benne van az alapítók agyában, hogy figyelni kell a költségekre.
Egy-egy bankot neves menedzserek vezetnek, akik mindig is nagy szervezetben gazdálkodtak, de a fintecheket sokszor olyanok irányítják, akik maguk építették az üzletüket, pályájuk elején a saját zsebükből fizették a cégük működését, ezért érzékenyebbek a kiadásokra. Ráadásul, mivel maguk is fiatalok, jobban megszólítják a fiatalokat, a jövő fogyasztóit. Ennek ellenére persze az is igaz, hogy miközben a fintechek, például a Revolut és a Wise teret nyertek, arról szó sincsen, hogy a hagyományos bankok üzlete látványosan visszaszorulna.
A biztosítási piac
A Covid-világjárvány még nem, de az orosz-ukrán háborús konfliktus nyomán kialakuló bizonytalanság már egyfajta visszaesést hozott a kelet-közép-európai biztosítási szektor átalakulásában is.
A Covidot követően ugyanis a közép-kelet-európai biztosítási piac még hamar magára talált, és 2021-ben az élet üzletágban sikerült elérni, a nem-élet ágban pedig meg is haladni a Covid-19 előtti aktivitást – derül ki a Deloitte a bankihoz hasonló, de a biztosítókat elemző CEE Insurance M&A Study tanulmányából.
A növekvő díjbevételek ellenére a tanulmányban bemutatott országok többségében a biztosítási penetráció (a GDP-hez viszonyítva) azért csökkent.
A biztosítók két szegmensét (élet, nem-élet) tehát külön kezeli a tanulmány (mi alább az életben mutatjuk a sorrendet). A legjelentősebb változás a régió 10 legnagyobb életbiztosítójának sorrendjében az osztrák VIG és a lengyel PZU helycseréje a lista első helyén. Az Aegon-tranzakció sikeres zárásának köszönhetően a VIG így mindkét üzletágban piacvezető lett a régióban, és egyben az egyetlen szereplő a legnagyobb biztosítók listáján, amely valamennyi, a tanulmányban bemutatott közép- és kelet-európai országban jelen van.
Top 10 életbiztosító a régióban
- Vienna Insurance Group
- PZU
- Allianz
- NN
- Generali
- Talanx Group
- Uniqa
- KBC
- MetLife
- Munich Re
Forrás: Deloitte
A listán az Allianz két helyet előre lépve a harmadik helyet foglalta el, köszönhetően az Aviva felvásárlásának. Az életbiztosítási üzletág általános trendjével összhangban a 2021-as díjbevételek a top 10-ben szereplő valamennyi életbiztosító esetében növekedtek 2020-hoz képest.
A régió 10 legjobb nem-életbiztosítási szereplőjének listájában (ezt nem mutatjuk be, de a szereplők, az éllovasok nagy átfedést mutatnak az élettel) jelentős változás az előző évhez képest a román City Insurance kiesése. A vállalat a közép-kelet-európai régióból csak Romániában volt jelen, ahol piacvezetőnek számított a nem-életbiztosítási szegmensben, azon belül főként a KGFB-nek köszönhetően. A társaság engedélyét 2021 őszén függesztették fel, mivel nem tudott eleget tenni a felügyelet által megkövetelt tőkeemelésnek, majd röviddel ezután a csődeljárás is megindult ellene.
Befejezett eladások
A 2021-ben kötött biztosítói tranzakciók közül tizenhét került azóta lezárásra, beleértve olyan régiós szinten is jelentős ügyleteket, mint az Aegon és a Aviva kivonulása a teljesközép-kelet európai régióból, vagy a MetLife lengyel operációjának értékesítése az NN részére.
Az eladók ebben az esetben valamennyien globális jelenléttel bíró, nagy nemzetközi biztosítók voltak, részükről ezek a tranzakciók többnyire egy globális portfolió optimalizálási program részei voltak, amelynek célja a jelenlétüket azokra a core piacokra összpontosítani, ahol jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, és valódi értéket tudnak teremteni hosszú távon.
Velük ellentétben a vevők jellemzően olyan aktív régiós konszolidátorok, mint a VIG, az Allianz vagy az NN, akik az akvizíciókkal szeretnék tovább növelni a piaci részesedésüket a régióban. Itt nagyon fontos megemlíteni, hogy a két legnagyobb magyar tranzakciót (a Magyar Posta és egy Aegon-rész megvétele) egyaránt az állami Corvinus Zrt. hajtotta végre, amely jelentős felvásárló lehet akár a jövőben is.
A biztosítók mellett az iparág egyéb szegmenseiben tevékenykedő szereplők iránt is mutatkozott befektetői érdeklődés, hét olyan 2021-es tranzakció is zárult, ahol céltársaság biztosításközvetítő vagy online biztosítás-összehasonlító portál volt. A VIG a tranzakciók számát tekintve továbbra is a legaktívabb vevő a régióban, de az osztrák hátterű biztosító is 2022-ben inkább arra összpontosította erőforrásait, hogy zárni tudja a még 2020-ban aláírt Aegon-tranzakciót. Ennek feltétele az volt, hogy a Magyar Állam kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az Aegon Magyarországban és a VIG magyar leányvállalatában, az Union Biztosítóban.
A szektor előtt álló kihívások
A biztosítók előtt sokféle szabályozó kihívás áll. Ezek biztosításszakmai részleteit mellőzzük, de fontos, hogy új számviteli előírások vonatkoznak az ágazatra, de már az ESG, a fenntartható pénzügyeket célzó szabályozás is célozza a biztosítókat. Az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek is folyamatosan bővülnek.
A régióban tapasztalható megemelkedett inflációs környezet magasabb kárráfordítást és működési költségeket eredményez, ezek érvényesítése a biztosítási tarifákban sokszor csak időeltolódással lehetséges, ez ugyan nem segít a biztosítóknak.
Ugyanakkor az inflációs nyomásra adott jegybanki válasz eredményeként kialakuló magasabb kamatkörnyezet hosszú távon mégis kedvezőbb lehet az életbiztosítóknak, mivel javíthatja a versenyképességüket a befektetési termékek piacán.
Azonban a 2022 második félévében tapasztalt hirtelen kamatnövekedés sok biztosítót kedvezőtlenül érintett, tekintve, hogy befektetéseik között jelentős mértékben szerepeltek hosszú lejáratú, fix kamatozású papírok, amelyek a hirtelen emelkedő hozamkörnyezetben leértékelődtek, ezzel rontva a biztosítók tőkehelyzetét.