Tavaly minden befektetési piac pocsék volt, de az idén a részvények és a kötvények is ígéretesek

2023 elején több pozitív trend is látszik a részvénypiacokon, ezeket vesszük sorba szakértő elemzőink segítségével! Ám kezdjük egy sokkal távlatosabb gondolattal! Gondolkodott már azon, mitől van az, hogy hosszú időszakon keresztül, évről évre évi 8-10 százalékot drágulnak a részvénypiacok? Kocsi János, az Amundi részvényportfólió menedzsere összeszedett 7 olyan tényezőt, amelyek ezt a nagy általános szárnyalást magyarázzák.

1. A népességnövekedés. Ha több ember él a földön, akkor több fogyasztó vásárolhatja meg a cégek termékeit. Ha továbbra is minden 100 emberre jut 30 autó, de több az ember, akkor több az eladható autó. Ez a növekedés a profitban és a részvényárban is bővülést hozhat.
2. Az egyéni fogyasztás növekedése. Vagyis amikor az egy emberre jutó csokoládéfogyasztás emelkedik, akkor megint több csokit ad el a csokis cég, nő a profit.
3. A technológiai fejlődés. A vállalatok automatizálnak, fejlesztenek, még kisebb költséggel állítanak elő termékeket, vagy jobb terméket állítanak elő, amiért több pénz kérhető, ismét azonosítottunk egy növekedési faktort.
4. A globalizáció. Mindenki kihasználja azt, amiben előnye van, a meleg helyen banánt termesztenek a világnak, a hideg helyen jégkockát, mindenki specializálódik, szakosodik, majd cserél, éljen a munkamegosztás és a kereskedelem, mindenki jól jár, olcsóbb a szakosított termelés.
5. A föld erőforrásainak kihasználása. Sokan abból gazdagodnak, hogy kiveszik a földből az olajat, a gázt, a nemesfémeket.
6. Pénznyomtatás. Az alacsony kamattal, a hitellel valójában a „jövőt is feléljük”, ma olcsó a pénz, ma megvesszük a termékeket, holnap meg majd visszafizetjük a mai jólétünk ellenértékét.
7. Geopolitikai nyugalom. Ez mindig csak relatív lehet, de ha nem pusztítunk, ha békében üzletelünk, akkor jobban megy előre a gazdaság is.

Hogyan állunk most ezzel a hét szemponttal?

A részvénypiacra most összességében a viszonylagos optimizmus jellemző, de nézzük meg, merre is tartunk! A technológiai fejlődés töretlennek tűnik, és mintha a globalizáció is most éppen visszatérne, vagyis a Covid után a kínai nyitással épülnének vissza az ellátási láncok. Pénznyomtatásra most nincs mód, tombol az infláció és oda a geopolitikai nyugalom, nemcsak az orosz–nyugati, de a kínai–amerikai konfliktus miatt is. Az egyéni fogyasztás növekedése és a föld kincseinek elpazarlása ellen fel kellene lépni, de ez még itt van velünk. A népesség egy ideig még növekszik, de már nem sokáig.

Kocsi János szerint mindebből az következik, hogy a megszokott évi 10 százalékos növekedés most illúzió, de azért egy 5-10 százalékosra maradt esély. És az is kimondható, hogy az a régió, amelyik mindezekben jobban áll (jobban nő a népesség, a fogyasztás, több erőforrást hoz felszínre, nagyobb a nyugalom), tartósan veri azokat a térségeket, amelyekben mindez nincs meg. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy

az Egyesült Államok hosszú távon is veri a kelet-közép-európai régiót, miközben olykor azért lehetünk mi is a felülteljesítők.

Tina után Tara

Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója az Egyesült Államokra fókuszál. Mint mondja, 2022-ben az S&P 500 amerikai tőzsdeindex 2008 óta a legrosszabb éves teljesítményét hozta, ráadásul úgy, hogy a globális kötvénypiac egésze 70 éve nem látott árfolyamesésen volt túl, és ezekből adódóan a klasszikus 60/40-es portfólió hozama is 1969 óta először negatív volt. A Blackrock elemzése pontosan megmutatja, hogy a 60 százalékban részvényekbe és 40 százalékban kötvényekbe befektető gondolkodás most nem működött.

Viszont mára a vezető gazdaságok túljutottak az inflációs csúcsokon, és bár továbbra is a vezető jegybankok monetáris politikája lehet a fő piacmozgató 2023-ban, de a rossz év után több lesz a lehetőség a részvény- és a köténypiacon is.

Az amerikai piacon azonnal női nevekre fordítják le az ilyen helyzeteket. Amíg alacsonyak voltak a kamatok, addig a részvénypiac volt csak a király, ezt TINA-ként becézték (there is no alternative), vagyis csak a részvényekkel lehet keresni. Az új korszak neve immár TARA (there are reasonable alternatives), vagyis már a kötvénypiacon és a nyersanyagpiacon is vannak jó lehetőségek.

Az Eurizon mindenesetre az idén nem számol recesszióval sem az Egyesült Államok, sem az euróövezet esetében, a kínai növekedésben pedig egy nagyobb felíveléssel kalkulál. Ezért sokféle részvénypiaci befektetésben is lát lehetőségeket a társaság, de elsősorban az olyan fajsúlyos alapokkal rendelkező cégekre fókuszálnak, ahol erős a mérlegszerkezet, ilyenkor vélhetően az értékalapú (value) részvények jobban teljesíthetnek a növekedésieknél (growth).

Bőven vannak jó vételek

Az SPB Befektetési Zrt. szakértője több konkrét izgalmas vételi lehetőséget is lát. Mi most a részvényekre fókuszálunk, de azért megemlítjük, hogy az euróban és dollárban kibocsátott vállalati kötvények piacát is ajánlja a cég, míg a részvények közül főként a bankok, az autóipari cégek és a nyersanyagszektor cégeinek papírjait preferálja.

A magasabb kamatok miatt szinte minden elemző előre sorolja a pénzügyi szektor papírjait. Az SPB Európában a Rabobank, az Egyesült Államokban pedig a Citibank, illetve a Wells Fargo papírjait ajánlja.

Az energiaszektorban a norvég DNO olajkitermelő vállalat dollárban denominált, 7,875 százalékos kamatozású kötvényére hívják fel a figyelmet az SPB szakértői, míg a részvények közül a Kelet-Európában zöld szemléletével élen járó Mol mellett a nyugat-európai TotalEnergies, a BP vagy a Shell ígéretes.

Az autóiparban kedvező befektetői kilátásokkal bírnak a Volkswagen és a Ford egyes kötvényei, de külön említésre méltó a Mercedes-Benz A minősítésű, évi 8,5 százalékos kamatozású kötvénye is.

Török Lajos, az Equilor vezető elemzője több ötletet is megfogalmaz a jelen helyzetre. Izgalmas lehet a stabilan magas osztalékot fizető cégek piaca. Ilyen például a barkácsolóknak ismerős Stanley Black & Decker.

Ugyanakkor India részvénypiaca is most kerül a befektetők fókuszába.

Hamarosan India lesz a világ legnépesebb állama, amikor élre tör, alighanem nagyobb figyelem összpontosul rá, a jó befektető megelőzheti ilyenkor a többieket.

Ráadásul India, a vele gyakran összehasonlított Kínával ellentétben, mind a lakosság angolnyelv-tudása, mind az állam demokratikusabb berendezkedése miatt is felértékelődhet a befektetők szemében.

Nagyon olcsó a régió

A kelet-közép-európai régió minden elemző szerint olcsó. Kocsi János szerint a magyar, a lengyel, a román tőzsde az objektív mutatószámok alapján rettentően olcsó, a CETOP Index 45 százalékos diszkonton forog a fejlett európai Eurostoxx 50 indexhez képest (idei várható profittal számolt átlagos árfolyam/nyereségmutató alapján).

De itt érünk el egy fontos kérdéshez.

Azért vagyunk ennyire alulárazottak, mert nem is érünk többet? Vagy ez a hosszú évek óta tartó alulárazottság egy nagy áremelkedés előszele lehet?

Az igazság valahol a kettő között lehet. A régió annyira olcsó, hogy az még akkor is drágulással kecsegtet, ha valóban vannak olyan tényezők, amelyek magyarázzák is ezt az árazást. Például az, hogy a régióban, elsősorban Magyarországban és Lengyelországban, a populista politika azonnal megsarcolja azokat a szektorokat, amelyek nem tudnak elmenni.

Márpedig miért fektetne a külföldi befektető bankba (OTP), olajcégbe (Mol), távközlési társaságba (Magyar Telekom), vagy gyógyszercégbe (Richter Gedeon), ha mindegyikre igaz, hogy amennyiben jól menne a szekér, az nem a befektetőhöz kerül, hanem az államhoz extraadó formájában. Török Lajos is ezt a szabályozási kockázatot emeli ki, ami az OTP esetében orosz és ukrán kitettséggel párosul, de a Molnál a legnagyobb (évi 300 milliárd) és forgalmi alapon a Richternél is megjelent.

Az SPB szakértői azért elsősorban az OTP és a Richter papírjaiban így is látnak fantáziát. Előbbi árfolyamának 8 ezer forint körüli mélypontja egyértelműen megmutatta, hol van az a támasz, ahol a befektetői érdeklődés már határozottan megállítja a további esést.

Mind technikai, mind fundamentális oldalról jó kilátásokat mutat a hazai bankpapír, amelynél idén a 13-15 ezer forintos szint elérése is reális lehet.

Ugyancsak érdemes fokozott figyelmet fordítani a Richter részvényeire, amelyek árfolyamára kedvező hatással lehet többek között, hogy az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) nemrég hagyta jóvá a Vraylar antidepresszáns készítményt, ami nyilvánvalóan jótékonyan hat majd a társaság nyereségtermelő képességére. Az SPB megítélése szerint körülbelül 20 százalékos árfolyam-növekedés várható a gyógyszercég papírjai esetében is.

A magyar piacon az is valid szempont lehet, hogy a tavaszi indexfelülvizsgálaton ki kerül be a Budapesti Értéktőzsde indexkosarába. Amelyik papír ugyanis részese lesz a BUX-nak, azt elkezdik venni az indexkövető befektetők, ez pedig áremelkedéssel jár. Aki ebben bízik, az a forgalmi adatok alapján a Delta Technologiest, vagy esetleg a Zwack Unicumot kövesse megkülönböztetett figyelemmel.

Egyelőre a világ optimista

Összességében a nemzetközi részvénypiacokon az év elején valóban optimizmus uralkodik, amióta a kínai nyitás, és az európai energiakrízis elmaradása megtámasztja a piacokat. De a jobb európai gazdasági helyzet, és a beinduló kínai kereslet nagyobb jövőbeni inflációval is fenyeget.

A befektetőknek így most elsősorban azokat a szektorokat érdemes levadászniuk, amelyek a fenti folyamatokból profitálnak (bankszektor, alapvető élelmiszerek, turizmus, egyes technológiai cégek).

És bármennyire nem „zöld”, de a Kína fellendülése miatt emelkedő olajár helyzetbe hozhatja a régiós olajtermelő vállalatokat is. A finomítás ugyanis kedvezőbb üzleti környezetnek örvendhet, különösen ami a dízelt illeti, mert a kieső orosz dízelimport, valamint a finomítók kerozintermelésre való visszaállítása miatt hiány lehet a régióban is dízelből, ami nagymértékben növelheti a marzsokat a szegmensben.