Nem vizsgálja a Közbeszerzési Hatóság, miért nyeri az összes pályázatot ugyanaz a három cég egy magyar városban

Van egy fideszes vezetésű város, ahol az önkormányzat által kiírt közbeszerzési pályázatokat szinte mindig ugyanaz a három cég nyeri. Miután erről a hírről mi is beszámoltunk a Telexen a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatása alapján, szerettük volna megtudni, melyik városról van szó, és vajon az illetékes magyar hatóságok foglalkoznak-e az üggyel bármilyen formában. Kiderült: a Közbeszerzési Hatóság nem foglalkozik a dologgal, válaszukban inkább a CRCB-vel kapcsolatos kifogásaikat sorolták.

A szóban forgó városban a CRCB adatai szerint az egyik cég 556 közbeszerzési pályázaton indult, és mindegyiket megnyerte, egy másik 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett, egy harmadik pedig 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett. Először megkerestük a korrupciókutató szervezet igazgatóját, Tóth István Jánost, aki a város nevét nem árulta el, de elmagyarázta, miért írták anonim módon a példát a publikációban. „Rá akartunk világítani, hogy az önkormányzatokra vonatkozó átlagok mögött bizony nagy eltérések és valószínűsíthetően komoly anomáliák húzódhatnak meg” – írta a Telexnek.

Megkerestük a korrupcióval foglalkozó állami szerveket is, tudnak-e az esetről. A nemrég létrejött Integritás Hatóság cikkünk megjelenésééig nem reagált, a Közbeszerzési Hatóság pedig egy dörgedelmes levélben közölte, hogy „sosem azt vizsgálja, ki nyer meg egy közbeszerzési eljárást, hanem azt, hogy az jogszerű volt-e”, illetve hogy a CRCB szerintük „minden bizonnyal itt is fals adatokkal számolt”.

A hatóság azzal bírálta a korrupciókutatók szakmaiságát, hogy „a Korrupciókutató Központ kedden publikált elemzése szerint 294 106 közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban 2005-óta. A valóság ezzel szemben az, hogy a vizsgált időszakban ennek csak a töredékét folytatták le hazánkban.” Tóth István János a kritikára válaszul azt írta a Telexnek: ők nem a közbeszerzési eljárásokkal, hanem a szerződésekkel számolnak (egy eljárás során több szerződés köttetik), a hatóság pedig félreérti az adataikat, évek óta ugyanebbe kötnek bele. A CRCB igazgatója egy példát is küldött, ennél az eljárásnál 22 szerződést vagy szerződés rész-számot látunk, így ennyi szerepel az ő adatbázisukban is, miközben ahogyan a KH nézi, úgy ez csak egyetlen tender.

Tóth közölte azt is, valójában nem is tudja, hogy a hatóság hogyan számol, mivel „csak 2018-tól 2022-ig tettek fel a honlapjukra letölthető adatokat rendezett, elemezhető formában, míg a CRCB honlapján minden 2005 és 2022 között szerződés linkje megtalálható. Éppen azért publikáltuk az adatbázisunk egy részét, hogy jobban lehessen látni, mit is csinálunk”.

Összegezve: újságírói módszerekkel egyelőre nem tudunk közelebb jutni ahhoz, melyik városban zajlanak ilyen különös módon a közbeszerzések, cserébe bepillantást nyerhettünk egy civil korrupciókutató szervezet és a témával foglalkozó hatóság elmérgesedett viszonyába. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy hivatalos eljárás nem zajlik az ügyben, így az érintett önkormányzat és három kedvenc cégének gyümölcsöző viszonya zavartalan.