Nagyon enyhe az idő, olyan meleg van, mintha tavasz lenne. Karácsony óta a tizenfokok sem ritkák, többnyire még éjszaka sincsenek mínuszok. Felmerülhet a kérdés: tönkremehet ettől az idei gyümölcs- és zöldségtermés? Emiatt megint drágulás jöhet, ami újabb összegeket szippant ki a pénztárcánkból? A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetőjével jártuk körül röviden a témát.
„Az eddigi enyhe idővel még nincs semmi gond, de most már egy-két héten belül nagyon meg kellene érkezniük a fagyoknak, és az lenne a jó, ha azok február végéig ki is tartanának, vagyis addig most már igazi tél lenne, majd márciusban lassú, fokozatos lenne a felmelegedés” – mondta Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője, amikor arról kérdeztük, milyen hatással lehet az idei magyar gyümölcstermesztésre a mostani, enyhe időjárás.
Ezen a télen szinte végig szokatlanul meleg volt, decemberben is pluszfokok voltak nappal, és éjszaka is csak ritkán ment 0 fok alá a hőmérséklet, de akkor se nagyon. Karácsony óta pedig olyan az idő, mintha nem is tél lenne, 10-12 fok vagy még több is előfordul nappal. Január 1-jén meg is dőlt a melegrekord: Sellyén 18,9 Celsius-fokot mértek. Néhol akár rügyező fákkal is találkozhattunk az utóbbi napokban.
A jelenség persze abból a szempontból nem teljesen meglepő, hogy az elmúlt években többször tapasztalhattunk már szokatlanul meleg teleket, és abban a szakértők többsége egyetért, hogy Magyarország éghajlata melegedni fog. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint egymást követik az elmúlt száz év legmelegebb évei. Sőt, sajnos Magyarország kicsit erőteljesebben melegszik a globális átlagnál.
A melegedés az országban várhatóan a nyári hónapokban lesz erőteljesebb, az évszázad végére 3-4 fokkal is nőhet a nyaraink átlaghőmérséklete, klímastratégiájában a magyar kormány is hasonló értékekkel számol. A nyáritól elmarad a téli melegedés, de ez is elegendő lesz ahhoz, hogy ne nagyon alakulhasson ki tartós hótakaró Magyarország nem hegyvidéki területein.
Most még nincs baj
Apáti Ferenc szerint azonban a gyümölcsfákkal egyelőre nincs gond: „A gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – ilyenkor, január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be a mélynyugalmi állapot. A rövidebb hidegigényű fajok (például a kajszi- és az őszibarack) már január második felében, végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek (például az almatermésűek) inkább csak február második felében.”
Az agrár- és biológiai szaknyelv mélynyugalmi állapotnak nevezi azt az időszakot, amikor a fák akkor sem hajtanak ki, ha ezt az enyhe időjárás egyébként lehetővé tenné. A mélynyugalmi állapot hossza fajonként és fajtánként eltérő, jelentős mértékben genetikailag meghatározott. A mélynyugalmi időszakot a kényszernyugalmi állapot követi, ebben az időszakban már csak a kedvezőtlen időjárás gátolja a kihajtást, és ha az időjárás kedvező, akkor a fa többnyire ki is hajt. Az ezután beütő fagy okoz igazán nagy károkat.
Apáti úgy fogalmazott, ha a mélynyugalmi időszak letelte után kellően hideg lesz (ami fagyot vagy maximum plusz néhány fok körüli hőmérsékletet jelent), akkor az kényszernyugalomban tartja a fákat.
„Vagyis az enyhe tél nagyjából január utolsó dekádjától (harmadik harmadától) tud gondokat okozni,
mert ha még akkor is (és februárban is) enyhe idő van, akkor a mélynyugalmi állapot megszűnésével és a kényszernyugalmat biztosító hidegek híján lassan elindul a fák életműködése. A rügyek megduzzadnak, megpattannak, amivel a későbbi fagyok iránti érzékenységük fokozódik. Vagyis ha a megpattanó rügyekre például február második felében jön egy mínusz tíz-húsz fokos lehűlés, az már komoly téli rügykárokat okoz” – vezette le.
Apáti szerint ha túl enyhe a január és a február, akkor a vegetáció korai megindulása miatt a márciustól májusig tartó időszakban hamarabb következik be a virágzás is, „ami a tavaszi fagyokkal szembeni érzékenységet fokozza nagyon erősen”.
Igazából az enyhe januárral és februárral se lenne gond, ha utána február–március folyamán se lennének keményebb, téli jellegű fagyok, majd március–május folyamán erősebb tavaszi fagyok. De az utóbbi tíz év tapasztalatait nézve szinte biztos, hogy ezekben az időszakokban jelentősebb lehűlések, fagyok is lesznek. Az Időkép előrejelzése szerint azonban a következő két hétben sem lesznek éjszakai fagyok, nappal pedig 7-10 fok körül alakul majd a hőmérséklet.
Kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet
A legjelentősebb hatással a gyümölcstermésre és így a gyümölcsárakra tehát nem a téli időjárás, hanem a tavaszi fagyok vannak, de ezek hatását majd csak májusban lehet igazán értékelni.
A hideg azonban nem csupán a gyümölcsfák életműködésére hat.
„Ilyen enyhe időben nem gyérülnek a kártevők (tetvek, pajzstetvek, atkák stb.) áttelelő alakjai sem
– mondta Apáti. – Megfelelő gyérüléshez és azáltal ahhoz, hogy tavasszal és nyáron kevesebb növényvédelmi gondunk legyen, kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet, és éjszaka legalább mínusz 10-15 fok van.”
Apáti Ferenc szerint a zöldségekre sincs érdemi hatással az eddigi téli időjárás. A szabad földön a tavaszi vetések és palántázások márciustól májusig zajlanak, vagyis még el sem kezdődtek. „Az üvegházakban zajlik a termelés: vagy pótmegvilágítás alatt termelő állományok vannak (ez néhány tíz hektár Magyarországon), vagy pedig most zajlik az idei termést adó állományok palántáinak telepítése, amire a téli enyhe időjárás szintén nincs negatív hatással. Sőt legalább mérsékli a növényházak fűtési költségeit.”