Ginzenggyökérben akarta törleszteni hatmilliárd forintos tartozását Észak-Korea

2022. december 01. – 06:28

Másolás

Vágólapra másolva

Többek között egy szerszám- és mérleggyár, valamint egy festéküzem megépítését is teljes egészében a Magyar Népköztársaság finanszírozta egykor Észak-Koreában. A tartozásról máig nem mondtunk le, írja a Blikk.

„A Magyar Államkincstár a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben 29,63 millió klíring rubelkövetelést tart nyilván” – tudatta a lappal a Külügyminisztérium. Ez átszámítva nagyjából 6 milliárd forintot jelent, amit a jelek szerint hiába várunk, mert – mint hozzátették – a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolataink a nemzetközi szankciók miatt „visszafogottak”.

Ez egy legalább négy évtizedes tartozás. Konkrét lépések a rendezésére utoljára 2008-ban történtek: egy phenjani találkozón – súlyos gazdasági okokra hivatkozva – azt kérték a Gyurcsány-kormány képviselőitől, engedjék el az összeg 90 százalékát. A többit pedig szívesen törlesztették volna ginzenggyökérben – árulta el a Blikknek egy keleti kapcsolatokban jártas diplomata. Az ajánlatot elutasítottuk.

Utoljára 2014-ben került szóba a két ország között az ügy, amikor magyar delegáció utazott Phenjanba, ahol az Észak-Koreába is akkreditált akkori szöuli (azaz dél-koreai) nagykövet adta át a megbízólevelét. Akkor sem sikerült megegyezni.

„Ezt államközi módszerekkel majdhogynem lehetetlen behajtani. Egy esetleges Észak-Korea elleni per is kizárólag akkor jöhetne szóba, ha ezek a tartozások valóban csak az államhoz köthetők. Ám ha ebben voltak olyan kereskedelmi üzletek, amelyeket vállalatok bonyolítottak, az állam ”csak„ garanciát vállalt értük – mint az a kommunista időszakban gyakori volt –, más a helyzet. Az sem mindegy, hogy a fizetési hiány milyen konkrét kereskedelmi ügyletekből jött létre. A tartozásban érintett, konkrét észak-koreai cégekkel szemben már felvetődhet egy esetleges per, de nem biztos, hogy a magyar állam felperesként szívesen beleállna egy ilyen ügybe egy ottani bíróságon, mert nem javítana a kapcsolaton” – kommentálta a lap kérdésére az esetet Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!