Beszólt az MNB a kormánynak a kamatstop miatt

„A kamatstop intézkedés érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztőterheit, ugyanakkor gyengíti a monetáris transzmissziót, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot. Összességében az intézkedés jelenlegi formájában indokolatlanul széles körű előnyben részesíti a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghiteleseket, miközben makrogazdasági szempontból több káros következménnyel is jár”

– írja a Magyar Nemzeti Bank a novemberi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében. A frissen kiadott dokumentum alapvetően a magyarországi pénzügyi rendszer és a bankok működéséről és helyzetéről szól, készítői pedig ezzel együtt finoman megkritizálták a kormány néhány intézkedését.

A jelentésben (ami teljes terjedelmében itt olvasható) külön keretes részt szenteltek a kamatstop hatásainak. Ebben kiemelik, hogy a 2008-as válság után, a devizahitelek törlesztőrészleteinek elszállásából tanulva ők évek óta próbálják átterelni a lakosságot a változó kamatozású hitelekről a fix kamatozású hitelekre. Ebben eddig valamennyire sikeresek is voltak, a kamatstoppal azonban a kormány éppen a változó kamatozású hitelek felvételét jutalmazza.

Az MNB szerint:

• a változó kamatozású jelzáloghitelek teljes tőketartozásának 27 százaléka a leggazdagabb jövedelmi decilisnél van, így a kamatstoppal a kormány őket (is) segíti,
• a kamatstop jelentős veszteséget okoz a bankoknak, akik a kieső bevételt más pénzügyi eszközökön igyekeznek majd visszahozni,
• a kamatstop gyengíti az MNB inflációellenes intézkedéseinek hatását,
• összességében pedig negatívan hat a pénzügyi kultúrára.

A kérdésnek persze két oldala van, a kamatstoppal a kormány saját értelmezése szerint a bajba jutott hiteleseket segíti, az MNB szerint viszont éppen azokat, akik az ő figyelmeztetéseik ellenére is kockázatot vállaltak.

Arról, hogy az egykori MNB-alelnök Nagy Márton és Matolcsy György hogyan különböztek össze az utóbbi hónapokban, legutóbb ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.