GKI: A kormány a feldolgozóipari multikba önti a pénzt, ami konzerválja az alacsony bérszintet
2022. november 3. – 07:43
Sokan felkapták a fejüket, amikor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy október végi konferencián arról beszélt, hogy a magyar gazdaság versenyképességének egyik alapja még mindig az olcsó munkaerő.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta ezt az állítást, és úgy találták, hogy a versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene inkább költeni – írja a Hvg.hu a GKI elemzése alapján.
A GKI rámutat arra, hogy a versenyképességet a termelési költségek és a termelékenység alakulása együttesen alakítja, a termelékenység pedig részben az alkalmazott technológiától, részben az azt működtető emberektől, azok képességeitől, tudásától függ. A költségek között a munkaerő súlya viszonylag alacsony az iparban, ellenben magas a szolgáltatásban, mivel az élőmunkaigény magasabb.
A GKI szerint a magyar gazdaságpolitika az erőltetett „újra iparosítási” tervekkel az alacsony magyar hozzáadott értékű tevékenységeket vonzza az országba, magas költségvetési támogatással. Ez konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, ráadásul erősen energiaintenzív, és esetenként környezetszennyező iparágak (például akkumulátorgyártás) üzemei települnek be.
Kiemelik, hogy a cégek beszámolói szerint hiányzik a hazai, jól képzett munkaerő, ezért a külföldi munkaerő fokozott behozatalát erőltetik, főként Szerbiából, Ukrajnából, de az elmúlt években már Ázsiából is. Azonban az erőteljes kormányzati támogatás ellenére az ipar súlya jelentősen csökkent a GDP-termelésből: 1995-höz képest például 3 százalékponttal alacsonyabb, de még az „újraiparosítás” 2014-es meghirdetése óta is csökkent 3,7 százalékponttal. Nőtt viszont a szolgáltatások súlya: 1995 óta 6,4, 2014 pedig óta 2,3 százalékponttal.
A GKI valószínűnek tartja, hogy akkora támogatásból, mint amit a multik kapnak munkahelyteremtésre, a magyar vállalkozások is tudnának legalább annyi munkahelyet létrehozni. Utóbbiak a hazai adottságoknak is jobban megfelelnek, és a hazai hozzáadott érték is magasabb lenne, így nem kellene az olcsó összeszerelő tevékenységekért ázsiai országokkal versenyezni, és nem konzerválnánk a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszintet.
Ugyanakkor figyelmeztetnek: a magas jövedelmezőségű tevékenységekhez jól képzett szakemberekre van szükség, amelyet csak az oktatás biztosíthat. Ehhez viszont minőségi oktatásra lenne szükség, amelynek alapja a tudás megbecsülése, mind anyagilag, mind erkölcsileg.