Esik a földgáz ára, már „csak” 120 euró egy MWh a tőzsdén

2022. október 19. – 19:54

Esik a földgáz ára, már „csak” 120 euró egy MWh a tőzsdén
Német LNG-terminál épül – Fotó: Focke Strangmann / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Koktélt rendelni azért még korai lenne, hamarosan újra ott állunk majd a leürült tárolók mellett, és azon gondolkodunk, hogy miként szerezhetnénk téli biztonságot.

Megéltük ezt is. A hosszú távú átlaghoz képest 5-ször, de inkább 10-szer drágább gázáraknak örülni tudunk. Aki egy pillantást vet például ebben a cikkben az elmúlt tíz év tőzsdei (a holland TTF árai láthatóak itt) áraira, az jól láthatja, hogy a jelenlegi 120 euró/MWh-s gázárak 2010 és 2020 között tejesen irreálisak lettek volna, hiszen sokkal inkább a 10-25, legfeljebb 30 eurós árak voltak a jellemzőek. Ha valaki fennakadna az eltérő mértékegységeken, csak a grafikonok pályáját figyelje, az mindent elárul.

Ám az idei nyár végén és az ősz elején megszokott, bőven 200, olykor 300 euró feletti árakhoz képest, tényleg indokolt lehet a pezsgőbontás. Ugyanakkor ezek az árak, itt látható az aktuális helyzet, azt is jelzik, hogy valójában a földgáz ára még mindig valami piaci mechanizmust tükröz, vagyis nemcsak a rossz hírekre (nagy kereslet, kínálatszűkítés, robbantások) tud őrült módon emelkedni, de a jó hírekre képes esni is.

Jó hír pedig most van bőven, igaz hozzá lehet tenni rögtön, hogy ennek a nagyon szezonális terméknek (télen többet fűtünk) éppen az időszakossága a rákfenéje, hiszen bármennyit is esett most az ár, semmi nem garantálja, hogy egy következő nagy vásárlási hullám (betárolási dömping) idején ne emelkedne vissza a rémisztő szintekre.

De melyek ezek a jó hírek?

A leginkább az, hogy az idei tél talán már pipa.

Szinte tele vannak a tárolók, a KYOS szakportál szerint 91,3 százalékos az európai töltöttség, de végre örülhetünk a globális felmelegedésnek is egy kicsit, állítólag enyhe tél lesz az idén.

A harmadik jó hír, hogy végre mintha valami értelmesebb irányba indult volna el az európai energiapiaci gondolkodás. Jó hír volt az, hogy a német atomerőművek élettartama meghosszabbodhat. A nukleáris erőművek áramot termelnek, ha pedig több ilyen kapacitás működik télen, amikor napból és valamelyest szélből is kevesebb van, akkor az atommal talán kevesebb gáztüzelésű erőművet kell üzemben tartani.

De az is értelmes intézkedésnek tűnik, hogy nem az árampiacon, hanem a földgázbeszerzések koordinálásán, árlimitálásán gondolkodik Brüsszel. Mint a HVG írja, Ursula von der Leyen mind a TTF-áraknál, mind az LNG-szállításoknál beavatkozna. Igaz az intézkedés esélyeit csökkenti, hogy abban biztosak lehetünk, hogy akármit is talál ki az EU az energiapiacon, Magyarország amolyan belső ellenzékként majd opponálja azt.

Az intézkedéseknek természetesen jogos kritikái is lehetnek, például az, hogy így mesterségesen előnyösebbé válik újra a gáz beszerzése, és megint nem fog apadni a fogyasztás, az ársapkáknak pedig általában az, hogy piactorzítóak.

Az európai emberek és az európai gazdasági szereplők védelmében természetesen indokolt lehet egy speciális háborús helyzetben beavatkozni, nem jó látni azt, ha karba tett kézzel mennek tönkre a gyáraink, de azoknak is igazuk van (legyen az gázkitermelő, de akár napos, nukleáris vagy szélenergiás befektető), hogy az elmúlt tíz évben, az alacsony energiaárak, így a Covid idején megtapasztalt lejtők idején miért nem érezte úgy senki, hogy az irreális piaci árak ellen fel kell lépni. Vagyis – folytatva ezt a logikát – be lehet mindenfélét sapkázni, de akkor találjunk ki egy alsó sapkát is, de mivel ez nem értelmes, hiszen ki hordana az alsója helyén sapkát, fogalmazzunk szakszerűbben, akkor legyenek az áramtermelőknek vagy a szénhidrogéneseknek valamilyen minimumárai is.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!