Borúlátó az IMF, „megélhetési költségek okozta” világválságról ír legutóbbi előrejelzésében

2022. október 15. – 08:09

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre. Már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira – mondta a közmédiának Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után.

A miniszter azt mondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik. Tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Régiónknak arról a speciális helyzetéről is beszélt, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz-ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni. A magas energiaárak ugyanis annyira megnövelik az infláció mértékét, hogy a középosztály és az alsó-középosztálynak, amit „állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni”. A miniszter azt mondta, tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés mint egyfajta „jó gyakorlat”.

Míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, és „érdeklődéssel fordulnak felénk”. Az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, azaz, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek.

Az MTI arról is beszámol: a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy

míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy „A háború visszaveti a gazdasági kilábalást”, a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy „Szembeszállni a megélhetési költségek okozta válsággal”,

ami azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot.

Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.

A szervezet lát esélyt arra, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!