Nagy Márton: A vidéket előnyben kell részesíteni a pénzügyi források elosztásánál

A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 elnevezésű budapesti rendezvényén, pénteken.

Azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék. Erőteljes a fővárosközpontúság, túlzó, hogy mekkora az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná – mondta a miniszter.

Navracsics városgyűrűkről és csapágyvárosokról beszélt

A konferencián Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy más profilú területfejlesztésre van szüksége a főváros térségének és a többi régiónak, mert az egy főre jutó GDP alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között. A miniszter úgy fogalmazott,

Budapest és a vidéki régiók más ligában fociznak.

Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a fővárosnak könnyebb lenne, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó. Navracsics fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.

Budapest és az agglomeráció problémáival kapcsolatban beszélt arról, hogy létrehozták a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot, és szeretnék elérni, hogy a budapesti és a fővároshoz napi szinten kötődő települések döntéshozói közösen jussanak fejlesztéspolitikai döntésekre.

Előadásában bemutatta, hogy kirajzolódnak további városgyűrűk: az egyik a „csapágyvárosok” gyűrűje, ezek a fővárostól 50-60 kilométerre elhelyezkedő települések, ahonnan a jelenlegi közlekedési infrastruktúra is lehetővé teszi a mindennapos bejárást a fővárosba. Navracsics Tibor példaként Székesfehérvárt, Tatabányát, Kecskemétet és Hatvant említette.

Szerinte kialakulóban van egy újabb városgyűrű, ami a fővárostól 100-120 kilométerre lévő városokból áll, ide tartozik például Veszprém vagy Eger. Kiemelte a külső városgyűrűt alkotó településeket, amelyek térségi gazdasági központtá fejleszthetők és a határon túli területeken is fontos szerepet érhetnek el, mint például Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc vagy Győr.

Azt mondta, hogy a hálózatok kialakulásában elsődleges szerepe van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Ehhez kapcsolódóan azt mondta, hogy 2010-ben országos átlagban még 37 perc alatt lehetett elérni egy autópálya-csomópontot, ez 2019-re 28 percre csökkent. A gyorsabb, biztonságosabb elérhetőség a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelkedő – mondta.

(MTI)