Tájkép aszály után: tíz éve nem termett ilyen kevés búza, sosem látott mélységben a rozs- és zabtermés

2022-ben az öt fő kalászos növényünk (búza, árpa, rozs, zab és tritikálé) betakarított mennyisége nem érte el a 6 millió tonnát, a termésátlag 4,4 tonna volt hektáronként – olvasható a KSH által a kalászos gabonák terméseredményeiről készített adatsorban.

Ez durva visszaesés a múlt évihez képest, amikor 7,3 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, ugyanakkor a KSH szerint ellátási hiány miatt nem kell aggódni, mint írják: „Az elmúlt évek trendjei alapján a teljes fogyasztás (humán és ipari fogyasztás, állati takarmány, egyéb felhasználás) nem éri el az adott évben megtermelt mennyiség felét sem.”

A terméscsökkenést egyértelműen az aszály okozta. A KSH szerint tavaly még legjobb termésátlagot elérő keleti megyékben (Hajdú-Bihar és Békés) is „a csapadékhiány miatt közel felére csökkent a hozam”. Mennyiségében és arányaiban is Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legnagyobb visszaesés, ott lényegében felére csökkent a termésmennyiség, miközben 16 százalékkal nőtt a búza vetésterülete.

A legfontosabb gabonából, a búzából idén nem egészen 4,2 millió tonna termett, ami tíz éve nem látott mélypontot jelent. Mint a rendszerváltozásig visszatekintő KSH-adatsorból látszik, 2013 óta a búzatermés 5,06–5,6 tonna között változott, előtte három évig viszont a mostaninál is alacsonyabb szinten volt (2010-ben a 3,8 tonnát se érte el).

A tavalyi terméshez képest 21 százalékkal csökkent a betakarított mennyiség, holott 6,5 százalékkal nagyobb területen vetették. Az alföldi termés durva visszaesését kismértékben ellensúlyozták a csapadékosabb dunántúli megyék javuló termései, Tolnában és Zalában is több búza termett, mint tavaly.

A többi kalászos gabonánál talán még rosszabb is a helyzet. A rozstermés, amely 2003 óta nem volt 70 ezer tonna alatt sem, most mindössze 57 581 tonna lett, kevesebb, mint amit az 1990-ig visszanyúló KSH-adatsorban bármikor is látunk.

Ugyanez a helyzet a zabbal: idén már csak 37 567 tonna termett belőle, miközben a tavalyi terméseredmény még 76 ezer tonna fölött volt. A tendencia még rosszabb: 1990-től 2016-ig mindössze két év volt, amikor a zab termése nem érte el a 100 000 tonnát. Az idei terméseredmény szintén a legrosszabb történelmi kitekintésben is, és messze elmarad az eddigi legrosszabbtól (59 ezer tonna 2018-ban).

A romló terméshozamokkal együtt brutálisan megnőtt idén a gabonafélék mezőgazdasági termelőiár-indexe. A január–július időszakban 72 százalékkal volt magasabban, mint az előző év január–júliusában, holott már akkor is 32 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.