A mérgek használatát muszáj felezni, de Magyarország máshogy számol

Harapni veszélyes?

Amikor vásárolunk, szemre egy csomó zöldség és gyümölcs hívogatóan jól néz ki, és az egészséget ígéri nekünk, de ott van bennük az a kockázat is, hogy mérgezzük magunkat velük. A Növényvédő Szer Akcióhálózat (PAN) nevű szervezet friss közleménye ijesztő képet fest a helyzetről. Kormányzatoktól származó adatokra hivatkozva azt írják, hogy a legtöbb gyümölcsünk a növényvédő szerek legveszélyesebb kategóriájával szennyezett. Az Európában megtermelt körte 49, a csemegeszőlő 44, az alma 34, a szilva 29 és a málna 25 százalékában mutattak ki olyan szermaradványokat, amelyek rák, születési rendellenességek, szívbetegségek és más súlyos betegségek kockázatát növelik, amellett, hogy számos állat- és növényfaj kipusztulásához is hozzájárulnak. A PAN Europe szerint a probléma egyre súlyosabb, és rossz irányba haladunk: az alma, a körte és a szilva szennyezettsége csaknem megduplázódott 2011 és 2020 között.

Az Európai Unió 2009-ben döntött úgy, hogy a tagállamainak 2011-től fokozatosan ki kell vezetniük 55 különösen károsnak minősített növényvédő szert, és más anyagokkal kell helyettesíteni ezeket. Ez eddig csak ímmel-ámmal történt meg, mert a tagállamok szükséghelyzeti használatra hivatkozva még forgalomban tarthatták a veszélyes szereket. Magyarország nem is fogta vissza magát, az 55-ből 48-at ma is használ, amivel az unióban a listavezető. Az itthon termelt gyümölcsökben, zöldségekben is nagy arányban találtak peszticideket. A Pan Europe 2019-as adatai alapján a Magyarországról származó cseresznye 50, a fejes saláta 38, az alma 34, az uborka 32 százalékában mutatták ki a legveszélyesebb szerek valamelyikét. A salátában a harmadik legrosszabb volt Magyarország, uborkában a legrosszabb, az uniós átlag dupláját mutatta fel.

Miután a PAN Europe közzétette adatait, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közösen tiltakozott. Szerintük megkérdőjelezhető a metodológia, hiszen egyetlen konkrét mérési eredményt sem tett közzé a PAN Europe, és az sem mindegy, hogy valamelyik gyümölcsben kimutatnak egy adott szert, vagy annak mennyisége az egészségügyi határérték felett van. A jelenlét nem feltétlenül jelent veszélyt, hiszen például a humán gyógyászatban használt hasonló vegyi anyagok is kiürülnek a szervezetünkből, érveltek. A FruitVeB azt is írta, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat.

Nem mindegy, hogy minek a fele

De nézzük, miről is megy most a vita az unióban. Az Európai Bizottság még júniusban tette meg a csökkentésre vonatkozó javaslatát, amelyben az élelmiszer-biztonsággal, az egészség és a biodiverzitás védelmével érvelt az új szabályozás mellett. Azt is megjegyezték, hogy a korábbi növényvédőszer-csökkentésre irányuló terv nem sok eredményt hozott, az alternatív szerek és vegyszermentes megoldások nem terjedtek el széles körben, ezért is van szükség szigorúbb fellépésre.

A bizottság állásfoglalásában arról is írt, hogy a vegyszerek hozzájárultak a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen beporzók kipusztulásához. Európában a méh- és pillangófajok 10%-a a kihalás szélén áll, harmaduk pedig visszaszorulóban van. Az Európai Bizottság a szerhasználat csökkentésére egy számítási képletet is kidolgozott, ennek alapjául a 2015-ös, 2016-os és 2017-es értékesítési adatok átlagát vette.

Ezt a szabályozást egyelőre nem sikerült keresztülnyomni az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten, és a jelek szerint egy darabig még nem is fog ez megtörténni. A PAN Europe szerint azért, mert a tagállamoknak igazából a legnagyobb agrokemikália-gyártók diktálnak. A javaslatot ellenző országok, mint Lengyelország, Románia vagy Magyarország, termelésbiztonsági szempontokra hivatkoznak, és arra, hogy eleve nagy különbség van az egyes országok növényvédőszer-felhasználásai között. Ebben van is igazság, a Worldometers adatai alapján például Magyarországnak 2,2 kilogramm per hektár a felhasználása, míg például Máltának 12,0, Hollandiának 7,9, Olaszországnak 6, de még a középmezőnyhöz tartozó Németországnak is 4,0. Egy 50 százalékos csökkentés tehát nem mindenütt ugyanazt jelenti.

Nyílik egy kiskapu is

Magyarország éppen ezért adott be javaslatként egy olyan számítási modellt, amely az uniót egy egységként kezeli. Az így kalkulált csökkenési irányszám egyes tagállamokban még azt is megengedi, hogy növeljék a növényvédőszer-kibocsátást.

Dr. Labant Attila, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke szerint a magyarok által javasolt számítási mód célja semmiképpen sem az, hogy lehetőséget adjon a hazai növényvédőszer-felhasználás növekedésére, inkább arra irányul, hogy a szabályozás kidolgozása során vegyék figyelembe azt, hogy egyes tagállamok egy hektárra jutó növényvédőszer-felhasználása eredetileg is alacsonyabb volt. A megalkotandó szabályozás pedig teremtsen igazságosabb helyzetet.

„Az eredeti rendeletet a 2017-es bázisévhez igazították, azóta már sok hatóanyag kiesett, sokkal előrébb vagyunk, nagyjából a 80 százalékot értük el, de még további csökkentést lehet elérni. Óriási előrelépés, hogy december óta a magyar gazdálkodók számára kötelezettséggé vált az integrált termesztés, ami körültekintő vetésváltást, biológiai módszerek használatát, precíziós gazdálkodást és előrejelzést is magában foglal. A hatóság már úgynevezett támogató ellenőrzéseket is végez. Csak a legszükségesebb mennyiségű növényvédő szert juttathatják ki a gazdák, és mi, növényorvosok erős szakmai kontrollt is gyakorolunk ezek felett” – mondta Labant.

A háború sem engedi meg

A peszticidek csökkentése ellen azzal is érvelnek mezőgazdasági lobbicsoportok, mint például a Coga-Cogeca, hogy az infláció és aszály miatt megnőttek a termelési költségek, és erre válaszul a gazdák már így is csökkentették a termesztett növények mennyiségét. A csoport becslése szerint az EU-ban idén 269 millió tonna gabonát takarítanak be, ami 7 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest. Emellett jóval kevesebb lett az orosz és ukrán import is.

Labant úgy látja, hogy ha gyors zöld átmenetet, két-három év alatti technológiai váltást akarnak végrehajtani, az élelmiszer-ellátási gondokat okozhat. Csökkennek a termésmennyiségek, Európa így nem lesz önellátó, és importra szorul, vagy ha termel is biztonságos élelmiszereket, azokat sokan nem lesznek képesek megfizetni. Európa élelmiszeripari biztonság szempontjából a világ élmezőnyébe tartozik, Ázsiából azonban még mindig érkeznek olyan termékek, amelyeket Európában már 1960-as és 1970-es években kivont növényvédő szerekkel kezelnek. Ezért a nyilvánvaló gazdasági előnyök mellett élelmiszer-biztonsági szempontból is előnyös, ha minél kevesebb import terméket fogyasztunk.

Az Európai Bizottság javaslatával szintén szembehelyezkedő lengyelek is a háborúra hivatkoztak, amikor új hatásvizsgálat lefolytatását kérték. Ryszard Bartosik államtitkár szerint a háború akkora megrázkódtatást okozott a globális élelmiszerláncban, hogy mindent újra kell gondolni, és most minden másnál fontosabb az élelmiszer-szuverenitás és az élelmezésbiztonság.

Még nőhet is a szerhasználat, ha a legdurvább mérgek eltűnnek

Az unió élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Sztella Kiriakídisz is elfogadta, hogy a háború sok mindent felülírt, de szerinte ugyanilyen fenyegető és sürgető veszély az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a beporzók számának csökkenése is. Arról is beszélt, hogy az uniós polgárok felől érkezik a nyomás, hogy kevesebb szermaradvány legyen az élelmiszerekben.

A növényorvosi kamara elnöke azt mondta, hogy több szert azért nem lehet egyszerűen kivezetni, mert még nincs meg a környezetbarát helyettesítője. Szerinte például repcét biomódszerekkel szinte lehetetlen rentábilisen termeszteni, és a pocok ellen sem egyszerű védekezni a már bevált szereken kívül. Labant szerint ezért is adott ki Magyarország olyan sok esetben szükséghasználati engedélyt.

„Mivel a növényvédő szerek köre szűkül, sok olyan probléma van, amire nincs hatékony válaszunk, pedig mi magunk is szorgalmazzuk az alternatív eljárásokat. Például nem tudjuk rotálni a szereket, a károsítók pedig rezisztenssé válnak, ha mindig ugyanazt használjuk ellenük” – mondta Labant.

Egy másik probléma, hogy ha kivonnak egy hatóanyagot, a helyettesítőjéből gyakran jóval több mennyiséget kell kijuttatni ugyanazért a hatásért – így összességében nő a szerhasználat. A növényorvosi kamara elnöke szerint a most széles körben használt glifozát jövője is felvet kérdéseket. „Idén ősszel dől el, hogy az unió engedélyezi a hatóanyagot, vagy sem. A glifozát egy széles hatásspektrumú, totális gyomirtó szer, pont ezért használják sokan, de ha kiesik, akkor több mással kell helyettesíteni.”