A rezsiválság farvizén kúszik vissza a vasárnapi boltzár ötlete a nyilvánosságba

2022. szeptember 14. – 20:14

frissítve

A rezsiválság farvizén kúszik vissza a vasárnapi boltzár ötlete a nyilvánosságba
Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A vasárnapi boltzár a Fidesz legkevésbé népszerű intézkedései közé tartozott, mindössze egy évet ért meg. Most egyre többen pedzegetik, hogy részben vagy teljesen vissza lehetne hozni az energia-veszélyhelyzet apropóján, ugyanis sokat spórolhatnának így az üzletek. Parragh László kamarai elnöknek tetszene az ötlet, az egyik kereskedelmi szakszervezet aláírásokat gyűjt, és reméli, hogy a magas rezsi lendületet adhat az ügynek.

A vasárnapi boltzár ismételt bevezetésének ötlete a 2016-os elkaszálás óta szórványosan fel-felbukkan, de a hatalom közeléből nem lehetett hallani, hogy jó ötletnek tartanák ezt a lépést. Mostanáig.

Kedden Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke – aki köztudottan szoros kapcsolatot ápol a kormánnyal – az ATV műsorában arról beszélt: igazat ad azoknak a hangoknak, amelyek szerint egy esetleges vasárnapi boltzár jó energiaspórolási lehetőség lenne a kiskereskedelmi üzleteknek. Azt is hozzátette viszont, hogy Magyarországon nincs meg ennek a kultúrája.

Az MKIK javaslatokat juttatott el a kormánynak arról, miként lehetne szerintük megsegíteni a rezsiválságtól fenyegetett vállalkozásokat általában. Hogy ezek között szerepel-e a boltzár valamilyen szintű visszahozása, azt megkérdeztük a kamarától – levelünkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Azt viszont tudjuk, milyen volt a boltzár, amíg tartott, és hogy mivel érvelnek a témát máig napirenden tartó szervezetek.

A kormány ritka hátraarcainak egyike

A vasárnapi boltzárat 2015-ben vezette be az újraválasztott Fidesz-kormány, a lépés mögött elsősorban a koalíciós partner KDNP-t lehetett sejteni. Az ötlet nem egyedülálló, más országokban, például a szomszédos Ausztriában vagy Szlovéniában is zárva tartanak a kiskereskedelmi üzletek vasárnaponként. (Igaz, épp az utóbbi időben némi fellazulás tapasztalható: idén tavasszal Bécs belvárosában több élelmiszerüzletet is találtunk, amelyben be tudtunk vásárolni vasárnap.)

A magyarországi bevezetés mögött az az ötlet húzódott meg, hogy a kiskereskedelemben dolgozóknak is lehessen fix szabad hétvégi napjuk, illetve hogy a családok se plázákban töltsék a hét utolsó napját. Az intézkedés azonban nem aratott osztatlan sikert a társadalomban, egymástól független mérések sorra hozták ki, hogy a többségnek kellemetlen a vasárnapi boltzár.

A témát meglovagolta az ellenzék, népszavazást akartak kiharcolni, az egyik kérdésbeadásnál esett meg az elhíresült incidens a Fradi Security kopaszai, egy ismeretlen idős hölgy és Nyakó István MSZP-s képviselő között.

A Nemzeti Választási Bizottság végül 2015 novemberében átengedett egy kérdést a zárvatartásról, de a népszavazásra már nem került sor: csakúgy, mint később a budapesti olimpiánál, a lehetséges vereség elkerülése érdekében a kormány meghátrált. A boltzár végül alig több mint egy évet élt, eltörlését 2016 áprilisában szavazta meg a parlament (úgy, hogy néhány magas rangú politikus, többek között a teljes KDNP és az azóta ismét miniszteri posztot betöltő Lázár János ellenezte a lépést).

A munkaerőhiány felszínen tartotta

Komolyan azóta sem merült fel a nyilvánosságban, hogy a boltzár visszatérne, bár azt nem lehet mondani, hogy ne maradt volna napirenden a téma. A kormánypárti Magyar Nemzet (illetve amikor a Nemzet éppen kormánykritikus volt, akkor a Magyar Idők) hasábjain például rendszeres időközönként nyilatkozott Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) korábbi elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány és más szempontok miatt érdemes lenne újra bezárni az üzleteket vasárnaponként.

A kormányra azonban nem jellemző, hogy a többségi véleménnyel nyilvánvalóan ellenkező lépéseket tenne – hacsak nem nagyon muszáj, mint a rezsiemelés esetében láthattuk. Ez az alapállás most sem teszi túl valószínűvé a boltzár ismételt elrendelését. Mindazonáltal az energia-veszélyhelyzet, az MKIK támogató hozzáállása, a felfokozott munkaerőhiány és a feléledő lobbitevékenység miatt teljesen elvetni sem lehet, hogy újra előkerül a téma kormányzati berkekben.

A boltzár ügyét leginkább tematizáló KDFSZ és Bubenkó (aki ma már az Egyenlő.hu nevű érdekképviseletet viszi) mindvégig a teljes vasárnapi bezárás mellett érvelt a kiskereskedelemben jellemző létszámhiányra és leterheltségre hivatkozva.

Jelentős energiaspórolással számol a szakszervezet

Az utóbbi időben a másik nagy ágazati szakszervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) is aktivizálta magát a témában, ők azonban engedékenyebb állásponton vannak: szerintük első körben elég lenne, ha csak vasárnap délutánonként lennének fixen zárva az üzletek.

Megkerestük a KASZ elnökét, Karsai Zoltánt, hogy mondja el, milyen érvek szólnak a saját javaslatuk mellett, amit a jelek szerint Parragh László is jónak gondol. Karsai a Telexnek azt mondta: ők mostanáig a munkaerőhiány kezelése és a kereskedelmi dolgozók családi élete felől közelítették meg a kérdést, az energiahelyzet azonban új érveket is a kezükbe ad.

„Egy 100-150 üzlettel rendelkező láncnak naponta több mint húszmillió forintos tétel is lehet a rezsiköltsége, ez jelentősen csökkenthető lenne egy teljes vagy részleges vasárnapi zárvatartással.”

Arra a felvetésre, hogy a nagy áramfogyasztónak számító hűtőket mindenképp működtetni kell vasárnap is, Karsai azt mondta: nullára valóban nem lehet levinni a fogyasztást, de a világítással, a fűtéssel, a kemencék lekapcsolásával és azzal, hogy a vásárlók nem nyitogatják a hűtőket, jelentős spórolás érhető el. Számításaik szerint a napi energiaszükséglet akár 60-70 százalékát is meg lehetne takarítani egy zárvatartós vasárnapon.

Aláírásokat gyűjtenek

Karsai szerint azért lenne jobb félnapos zárással indítani, mert így azok a dolgozók, akiknek anyagi okokból fontos a hétvégi műszak, nem veszítenék el a lehetőséget a munkára, miközben a többiek pihenhetnének. És talán a vásárlók is jobban elfogadnák így az intézkedést.

Bubenkó Csaba ezzel szemben úgy véli, az alkalmazottaknak egy ilyen korlátozás inkább bosszúságot jelentene. Sok kereskedelmi alkalmazott vidékről ingázik, a ruhaboltok pedig jellemzően tíz órától tartanak nyitva a hét utolsó napján, így mindössze két órára nem érné meg kinyitni – magyarázta még júliusban a Magyar Nemzetnek.

A KASZ-nál azt is gondolják, hogy a 2016 óta eltelt időben a társadalom hozzáállása változhatott, kevésbé elleneznék az emberek a boltzárat, ha most újra bevezetnék. „A járvány alatt megszokottá vált a home office, sokan megszokták, hogy online intézik a bevásárlást” – magyarázta Karsai, aki szerint népszavazás híján az előző körben sem derült ki teljes bizonyossággal, hogy az emberek túlnyomó többsége ellenzi a vasárnapi vásárlási szünetet.

Karsai Zoltán azt mondta, Parragh Lászlóval és a kamarával személyesen nem tárgyaltak a témában, de „hallják, miről beszél a másik”. A KASZ más fronton szervezkedik most boltzártémában: aláírásokat gyűjtenek a részleges visszavezetésről. Eddig csak online folyt a kampány, és mindössze pár ezer aláírást gyűjtöttek össze, mostantól viszont a szervezet néhány száz tagja élőben is gyűjteni kezd, első körben az ágazati dolgozók és családjaik körében, de tervben van az is, hogy vásárlókat szólítsanak meg nagyobb üzletláncok parkolójában.

Az üzleteket megosztja

Azt gondolhatnánk, hogy a boltok tulajdonosai egy ilyen ötletet nem fogadnak örömmel. Érdekes módon Karsai arról számolt be, hogy az egyik nagy lánc vezetőit nem zavarta a boltzár érdekében folytatott aláírásgyűjtés lehetőségének felvetése. A 2015–16-os időszak tapasztalatai fényében a vasárnapi zárvatartás nem jár bevételkieséssel az üzleteknek, csak más napokra csoportosul át a hétvégi forgalom egy része, így talán érthetőbb, ha a szereplők összessége részéről nincs éles ellenállás.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára konkrét javaslat híján nem szeretett volna bővebben nyilatkozni a Telexnek, de azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi cégek üzleti érdekeik alapján mindig is megosztottak voltak a témában, nincs egységes támogató vagy elutasító hozzáállás a boltzárral kapcsolatban. Karsai Zoltán szerint ugyanakkor minden szereplő hangsúlyozza, hogy egyéni szinten nem menne bele, hogy zárva tartson vasárnaponként.

Így kizárólag mindenkire vonatkozó ágazati kollektív szerződéssel vagy jogszabállyal lehetne elérni a boltzár teljes vagy részleges feltámasztását.

A KASZ úgy gondolja, hat számjegyű aláírás alatt a saját kezdeményezésüknek nem lenne elég lobbiereje, de abban reménykednek, hogy most az energia-veszélyhelyzet apropóján – akár határozott időre – dönthet a kormány a boltok vasárnapi nyitvatartásának korlátozásáról.

Megkerestünk több üzletláncot, hogy arról érdeklődjünk, mi a véleményük a témáról, és mennyit lehetne spórolni egynapi zárvatartással, de egyik szereplő sem szeretett volna reagálni. Írtunk a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek is, felmerül-e a rezsiválság elleni eszközként a boltzár feltámasztása, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kövess minket Facebookon is!