A tárolói kapacitások jelenlegi rendelkezésre állása biztosítja azt, hogy nem ez a tél lesz a kérdéses, hanem a következő – mondta Holoda Attila energiapiaci szakértő a G7 podcastjában. Holoda 2012-ben a második Orbán-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára volt.
Szerinte idén lesz elegendő gáz, felerősödött a takarékoskodás és a hatékonyabb gazdálkodás. Az ipari vállalatok némelyike azonban nem fogja tudni kigazdálkodni a sokszorosára emelkedő földgázárat, ezek a cégek akár csődbe is mehetnek.
Oroszország az energiaárak magasan tartásában érdekelt, Holoda szerint az orosz stratégia a gázszállítás leállításával a szankciók enyhítését célozza, a lakosság körében pedig igyekeznek azt a reményt gerjeszteni, hogy ebben az esetben „minden bajunk elhárulna, és olcsó lenne a gáz”.
De szerinte ebben az esetben sem lenne olcsó a gáz, mivel Oroszország ebben nem érdekelt.
Hosszabb távon nemcsak Európa van rászorulva az orosz gázra, hanem Oroszország is rá van szorulva arra, hogy azt megvásárolja valaki. Kínába az európai import nagyjából negyedét tudják eladni újabb vezeték építése nélkül, mert arra nincsenek kiépítve olyan szállítóvezetékek, mint Európa felé.
Mivel az oroszok kijátszották a gázfegyvert, a földgázuk már nem számít megbízható energiaforrásnak, Európa belefogott az orosz földgáz helyettesítő termékeinek felkutatásába, és ha valaki egyszer leszokott a földgázról, és villamos- vagy geotermikus energiával kezd fűteni, az már nem fog visszatérni a földgázhoz, így Oroszország tartósan el fogja veszíteni a piacát.
Már most is jóval kevesebb földgázt fogyaszt Európa, mint korábban. Ebből következően sokkal gyorsabban függetlenedett az orosz földgáztól, mint azt az oroszok valaha remélték.
„Ez a mostani helyzet olyan nagy lökést fog adni a fejlesztéseknek, beleértve az energiatárolást és az új energiahordozók bevetését, ami miatt tíz év múlva már lehet, hogy csak mosolyogni fogunk az oroszok gázháborúján.”
Rövidtávon például a szénerőművek használata miatt a klímacélok háttérbe szorulnak, de az EU nem adta fel a hosszabb távú klímapolitikai céljait – tette hozzá. További részletek a G7 podcastjában.
