Európai szinten Párizsban a legdrágábbak a lakások, a régióban Budapesten a legolcsóbbak
2022. augusztus 29. – 11:22
frissítve
Egyedül Berlinben stagnáltak 2021-ben az új építésű lakások árai, a többi fővárosban drágultak a négyzetméterek a Deloitte Property Index 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint. A teljes elemzés itt olvasható.
Az elemzés szerint a 23 európai ország közül tavaly az Egyesült Királyság volt a legdrágább 4 905 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezett Ausztria lett (4 782 euró).
Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2 014 euró volt 2021-ben.
A legdrágább európai városnak továbbra is Párizs számít, ahol mintegy 13 462 ezer eurót kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. A lista második helyezettje München (10 500 euró), míg
Budapesten az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 2 566 euró volt. Régiónkban Prágában (4 353 euró) és Pozsonyban (3 490 euró) is magasabb ennél a négyzetméterár.
A Deloitte Property Index azt is megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Az elemzés alapján a saját lakás legkevésbé Csehországban fizethető meg, ott 13,3 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Szlovákiában sem sokkal jobb a helyzet, ahol ehhez 12,7 év szükséges.
Magyarországon 9,6 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.
A tanulmány a lakásbérleti díjak alakulását is feltérképezte. A legtöbbet Párizsban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért, 2021-ben négyzetméterenként átlagosan 29,1 eurót. A 10,39 eurós budapesti érték a vizsgált európai nagyvárosok középmezőnyébe esik, ehhez hasonló bérleti díjakat a pozsonyi, a grazi, a portói és a linzi lakáspiacon láthatunk.
A hazai albérletpiac alakulásáról az ingatlan.com is közzétett egy friss elemzést. Eszerint az albérletárak júliusban is drágultak, de az áremelkedés tempója lassul.
Amiben továbbra is jelentősen elmaradunk a környező országoktól, az az új építési engedélyek száma, olvasható a Deloitte elemzésében. Ez Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,08, Lengyelországban 7,28, Szlovákiában 4,50, Csehországban pedig 4,28 volt 2021-ben.