Uniper-botrány: soha nem látott német kormányzati cégmentésre van szükség a gázhelyzet miatt

2022. július 22. – 19:35

frissítve

Uniper-botrány: soha nem látott német kormányzati cégmentésre van szükség a gázhelyzet miatt
Az Uniper düsseldorfi központja – Fotó: Ina Fassbender / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A társaság helytállt, ameddig csak tudott, de volt egy pont, ahol egyszerűen már nem maradt pénze.

Uniper – ennek a német cégnek az unique (vagyis a csodálatos, de legalábbis különleges) és a performance (a teljesítmény) szavakból alkották meg az elnevezését.

A cég most azzal a csodálatos teljesítménnyel került be a globális hírekbe, így a Reuters elemző cikkébe is, hogy immár ő lett a legnagyobb német kormányzati cégmentés megsegítettje.

Egy igazi óriás

A cég méretét nehéz leírni. Talán elég annyi, hogy a 2021-es árbevétele szinte kísértetiesen annyi volt, mint Magyarország éves GDP-je. Az egykoron az E.ON-ból kivált, düsseldorfi székhelyű cég negyven országban tevékenykedett, így Magyarországon is, övé a Gönyűi Erőmű.

Kérdés persze, hogy mennyire lehetett eddig németnek nevezni azt a céget, amelynek a legnagyobb tulajdonosa Finnország volt, egészen pontosan a Fortum finn állami energiavállalat. Az egyik állami tulajdonos most kapott egy másik állami tulajdonost maga mellé, mert a német kormány bejelentette, hogy 30 százalékos részesedést szerez az Uniperben.

Mi történt?

A Uniper bukását nem Enron-tipusú pénzügyi spekuláció okozta, hanem pontosan az hogy a cég gondosan fedezte (hedge) a gázvásárlási pozícióját a fogyasztók és mas kereskedők fele törtent eladásokkal.

– mondta lapunknak Balogh József nemzetközi energiakereskedő. Mint a szakember mesélte,

A piac végül kiárazta a céget, amikor az a sokkal magasabb árakon nézett új beszerzési források után, végül egyszerűen nem maradt készpénze a társaságnak.

A csomag

A német kormány most gyakorlatilag egy 15 milliárd eurós mentőcsomaggal száll be az Uniper megmentésébe, miután a német gázimportőr lett a legnagyobb áldozata az európai energetikai válságnak.

A német vállalattörténet legnagyobb mentőcsomagja után a német kormány 30 százalékos tulajdonos lett az Uniperben, a finn Fortum tulajdonrésze 56 százalékra csökkent.

„Példátlan energiaválságot élünk át, amely határozott intézkedéseket igényel. A tárgyalások során tudtuk, hogy sürgősen meg kell egyeznünk, mert meg kell védeni Európa ellátásbiztonságát a háború idején”

– mondta Markus Rauramo, a Fortum vezérigazgatója,

A bejelentést követően az Uniper és a Fortum részvényei is estek, de az Uniperé jobban. Az Uniper a következő hónapokban elkezdi a fogyasztókra hárítani a megugró gázárak költségeinek egy részét.

Scholz is megszólalt

Mindez olyan terheket jelent Németországban, hogy maga Olaf Scholz német kancellár is megszólalt, és bejelentette, hogy az állam jóléti támogatásokkal majd igyekszik ellensúlyozni a szegényebb háztartások költségnövekedését. Scholz összefogásra kérte az országot, a Liverpool himnuszaként is ismert „you'll never walk alone” (sosem mész egyedül) dalszöveget idézte.

A megugró európai energiaköltségeknek és az akut gázhiánytól való félelemnek eddig ez a vállalati történet a látványosabb megnyilvánulása – értékelt a Reuters.

A hiteleket, illetve új részvények kibocsátását is tartalmazó mentőcsomaghoz az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, ahogyan az Uniper részvényeseinek is jóvá kell azt hagyniuk (nyilván meglesz a többségi támogatás).

A cikk szerint a jövőben az Unipernek vélhetően vissza kell vonnia egy Hollandia ellen indított, szén-dioxid-vitáról szóló perét, és vállalnia kell, hogy a stabilizációs időszakban nem fizet osztalékot. A hosszabb távú megoldásról 2023 végéig kívánnak megállapodni a felek.

Németország egyre súlyosabb helyzete

Németország hatalmas árat fizet az Oroszországgal szembeni határozott kiállása miatt. Mivel az Északi Áramlat 2 elkészült gázvezetéket már nem engedte üzembe helyezni, a gázellátása kritikus lett, és nagyon drága (azóta az Északi Áramlat 1-en is kisebb mennyiség jön). Németország az energiaárát azzal is megdobta, hogy éppen a nagy ellátási zavarok idején zárta be nukleáris és szenes erőműveit.

Berlin újabban azzal vádolta Moszkvát, hogy az szándékosan és hamis indokokkal csökkentette az Európába irányuló gázszállításait.

Moszkva ezt tagadja, és kijelentette, hogy kész eleget tenni minden szerződéses kötelezettségének.

Kövess minket Facebookon is!