Az állam furcsa rezsiszámokat publikál, de ami biztos: a magasabb ár jót tesz az áfabevételeinek

Unja már a rezsinöveléssel kapcsolatos jó sok számot? Akkor ne olvassa el ezt a cikket! Itt ugyanis egy kicsit annak szeretnénk utánamenni, hogy a kormány hivatalos számaival mi is történik mostanában! Hosszas matekozásra hívjuk fel hardcore rezsirajongó olvasóinkat, de érdekes lesz, ígérjük!

Hány mérőhely van?

A kormány szerint áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti.

Ha ezek a számok helytállóak, akkor 5,6 millió vételezési helyen fogy el fejenként évi 2523 kWh áram – ebből 14 TWh lakossági áramfogyasztás számítható. Emellett 3,5 millió fogyasztási helyen fogy el helyenként 1729 köbméternyi gáz, ebből 6 milliárd köbméteres lakossági gázfogyasztás számolható.

Furcsa számok

Az áram nagyjából stimmel a más adatsorokból ismert adatok alapján, a lakosság gázfogyasztására azonban sokkal kisebb számok ismertek. Természetesen nem azt feltételezzük, hogy ezt a kormány ne tudná, de valamiért magasabb átlagfogyasztással kalkulált, mint amit a magyar lakossági fogyasztás indokolt volna.

A 10 milliárd köbméteres hazai gázfogyasztásból ugyanis az ipar és az erőművek fogyasztása mellett legfeljebb 3-3,5 milliárd köbméter lakossági gázzal kalkulálnak a szakemberek, de valami miatt mégis így számolt a kormány (ha nagyobb a szám, akkor az állam a maga rovására téved, mert magasabb átlagfogyasztást dotál). Az Energiainfo cikke mindenesetre konkrétan 3,2 milliárd köbméteres lakossági fogyasztást kalkulált.

Mennyire pontos egy ilyen átlag?

Szögezzük le, hogy a kormány számára aligha az volt a fő cél, hogy pontosan a háztartások reális átlagos fogyasztása feletti fogyasztást drágítsa. Az is teljesen legitim cél, hogy egy kicsit mindenkit energiahatékonyságra ösztönözzön, azt is, aki amúgy nem fogyaszt nagyon sokat. Pár kérdés azért felmerülhet a nagy átlag körül:

• Mennyire emelték meg az átlagot az egy vételezési hellyel működő társasházak?
• De mennyivel csökkentették az átlagot azok a háztartások, ahol van gáz (tűzhely) és van áram (lámpa), de közben fával fűtenek?
• Illetve mennyire csökkentette az átlagot az olyan háztartás, ami közművesített, de nem használ gázt, vagy áramot (ritkán látogatott nyaraló vagy megfelelően kiépített, de nem működtetett, üresen álló ház, lakás)?

Ez legfeljebb annyiban érdekes, hogy amennyiben rossz érzése van annak a spórolós háztartásnak, amelyik nem bír az átlagfogyasztásig lemenni, pedig nem él nagy lábon, akkor megnyugodhat, az átlagot sok speciális eset is befolyásolja.

Innentől mindenesetre kicsit nehéz azt számolni, hogy a mostani intézkedéssel mennyit spórol az állam. Több alapvető kérdésre ugyanis nem tudjuk a választ.

• Mi ez a gázfogyasztási anomália, mi a magyarázat a 6 milliárd és a 3,2 milliárd köbméter közötti különbségre?
• Illetve az átlagon felül fogyasztók átlag feletti fogyasztása mennyit jelent a teljes lakossági fogyasztáson belül?
• És a jelenlegi adatok után a drágaság milyen energiatakarékosságot indukál majd a lakosság körében (az szuper lenne, ha jelentős hatékonyságjavulás következne be)?

Bőven van adótartalma

Az új, piaci rezsiárak visszafogottak – írtuk egy korábbi cikkünkben, ez az áramra vélhetően igaz, a gázra azért már kevésbé.

A kormány képviselői mindenesetre korábban is rendkívül magas energiaárakra tettek utalást, ilyen volt a köbméterenkénti, 900 forintot meghaladó gázdíj és a 240 forint/kWh feletti villamos-energia díj. De egy frissebb kommunikációs üzenetben is gigantikus árakat írt a kormány reálisnak.

Gyorsan rögzítsünk három árat: a rezsiárat, a rendeleti árat és a kormányzat szerint reális piaci árat.

• A rezsiár 102 forintos köbméterenkénti gázárat és 36,4 forintos kWh-kénti áramárat jelent.
• Ehhez képest jött végül a köbméterenkénti 747 forintos gázár és a 70 forint/kWh áramár.
• A kormány szerint a realitás pedig 1020 forintos gázár és 268,9 forintos áramár lenne.

Politikai üzenet

A nagyon magas árak realitását most nem taglaljuk, de az biztos, hogy a magas árakkal az állam azt üzeni, én még az átlag feletti fogyasztást is megsegítem.

És valóban, az állam itt a maga szempontjából lemond, hiszen a még magasabb árral duplán jól járna, az MVM kisebb veszteségét kellene kipótolnia, és nagyobb lenne a forgalmiadó-bevétele.

Számoljunk csak!

Tételezzük fel, hogy a lakosság a teljes energiafogyasztásának az egyharmadát fogja piaci áron fogyasztani. Ha a gázpiacon 645 forinttal (új ár és a rezsiár különbsége) drágul a 3,2 milliárd köbméteres összfogyasztás harmada, azzal az MVM bruttó 688 milliárd forinttal nagyobb bevételre tesz szert évente.

Ha pedig 33,6 forinttal drágul a 14 Twh óra lakossági áramfogyasztás harmada, azzal az MVM 156,8 milliárd forint bruttó bevételtöbbletre tesz szert. Ezek az árak 27 százalékos forgalmi adót is tartalmaznak, vagyis az MVM veszteségpótlási igénye 665 milliárd forinttal csökken, de az állam emellett 179,6 milliárd forintos pótlólagos forgalmiadó-bevételre is szert tesz.

Valószínűleg a lakossági felhasználás döntő többségében, vélhetően mintegy 90-95 százaléka esetében ezt a forgalmi adót nem számolja el senki (például egy, a lakásba bejelentett családi vállalkozás) költségként. Számoljunk úgy, hogy a költségvetésbe a lakossági energiafogyasztás 90 százaléka után befolyik a forgalmi adó. Akkor 161,6 milliárd forintos többletnél járunk.

Lehetne még cizellálni

A villamos energia és a gáz esetében tehát az állam 27 százalékos áfakulcsot alkalmaz, amit jelen esetben akár valamiféle morális nagyító alá is lehetne helyezni. Vagyis gazdagodhat-e az állam azon, hogy a háztartásoknak drágább lesz az energia? A morális megítélést eléggé meghatározza, hogy azért a fogyasztás kétharmada a jövőben is dotált lesz.

Mindenesetre miközben a villamos energia rezsicsökkentett árából (36,4 forint/kWh) 7,8 forint volt a forgalmi adó, a villamos energia új árából, a 70,1 forintos ára már 14,9 forintos forgalmi adót tartalmaz.

A gáz esetében pedig a jelenlegi rezsicsökkentett ár esetében 21,9 forint volt az áfatartalom, ám az új, a piaci árban a gáz új árának áfatartalma 158,8 forint lesz köbméterenként.

Ha pedig a kormányzati kommunikáció szellemében tényleg eleresztjük a fantáziánkat, és a teljes hazai lakossági fogyasztás a kormány által nevesített piaci áron történne, akkor a forgalmi adótöbblet az ezermilliárd forintos értéket is elérné.

Mindenesetre aki majd a fogyasztása egy részében a magasabb díjsávban fizeti meg a díjakat, az lényegében többet fog kifizetni az áfában is.

Ez ugyan nincs közvetlen kapcsolatban a magasabb rezsiterhekkel, de nekünk további pluszteher, az államnak pedig talált pénz.