Rezsiáremelés: mintha a pizza áremelésével a kiszállítást is drágítaná a kormány

2022. július 14. – 11:29

frissítve

Rezsiáremelés: mintha a pizza áremelésével a kiszállítást is drágítaná a kormány
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2022. július 13-án. 2022. július 13-án – Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Sokkoló számokat mutattak be a fideszes politikusok a csütörtöki kormányinfón arról, hogy mennyibe kerülne most egy rezsicsökkentés nélküli világban az áram és a gáz. Érthető, hogy mire gondoltak, de aligha ez lenne a piaci ár. Aki már rendelt házhoz pizzát, mindjárt megérti, mi a bökkenő a számításokban.

Ahogy az elmúlt években előbb vakcina-, majd geopolitikai-háborús szakértő lett az ország, úgy hamarosan ismét új tudás birtokába kerülhetünk mindannyian: energia-ellátási szakértők rohama várható a Facebookon, miután megismerhetjük az energiaszámláink részleteit.

A Kormányinfón bemutatott számok alapján, amit azonnal elkezdett használni a propaganda is:

  • egy 7750 forintos átlagos villamos energia fogyasztásra kijövő havi számla rezsicsökkentés nélkül 50 830 forintba fájna,
  • míg a 15 833 forintos átlagos gázszámla (ismét csak dotálás nélkül) 131 441 forint lenne.

Hogy valóban ennyi lenne a piaci ár, az erősen vitatható – hogy miért ilyen számokkal kezdtek dobálózni, az persze a politikai logika alapján könnyen érhető –, el is magyarázzuk, miért.

Vegyünk egy pizzát!

Pontosabban szállíttassuk házhoz, méghozzá egy hasonlat kedvéért. Amikor rendelünk egy 2000 forintos tonhalas pizzát, aminek 590 forint a kiszállítási díja, akkor egyszer fizetünk az anyagért (az ételért) és egyszer fizetünk a szolgáltatásért (a kiszállításért) – így jön ki a 2590 forintos ár.

Ez van az energiánál is: pénzbe kerül maga az áram és a gáz (az étel), de pénzbe kerül a „kiszállítás” is, az, hogy egy vezetékes cég azt elhozza nekünk, karbantartsa, működtesse az ezt lehetővé tevő infrastruktúrát.

Az állam dönthet úgy, hogy egyszer csak hatósági áras lesz a pizza, és csak 200 forintot lehet kérni érte – és mondhatja mellé azt is, hogy mivel tudja, hogy ennyiből nem jön ki egy pizza, vállalja, hogy ezután csak ő süt pizzát. Ekkor a végszámla 790 forintra csökken, és összes fizetendőből már kevesebb lesz az anyag költsége (200 forint), mint a kiszállításé (590 forint).

Majd – legalábbis ez tűnik ki Gulyás Gergely és Németh Szilárd csütörtöki, a kormányinfón pontosan nem kifejtett számításából – amikor a 200 forintra levitt „állami” pizzaárat visszaemelik a 2000 forintos „piaci” árszintre, azzal egyidejűleg az 590 forintos kiszállítási díjat is megemelik 5900 forintra. Hogy ez valóban így lesz-e, azt persze még nem tudni, a rezsicsökkentés módosításánál mindenképpen érdemes megvárni a végső rendeletet. De Gulyás és Németh logikája a fenti számok alapján ez lehetett.

Tényleg óriásit emelkedett

A csütörtöki kormányinfón az is elhangzott, hogy az áram ötszörös, a gáz hatszoros árra emelkedett. Abban ne keressünk hibát, ha a fideszes politikusok által bemutatott számok ennél nagyobb különbséget adnak (az áram 6,6–szoros drágulást, a gáz 8,3-szoros drágulást mutat a rezsiár és a piaci ár között), hiszen már az utóbbi időszak áremelkedésének elején is kedvezményes volt a rezsiár.

Valaha volt olyan időszak, például 2020 márciusában, áprilisában, a nagy lezárások idején, amikor a rezsicsökkentett lakossági rezsiár magasabb volt, mint a piaci ár, de ez egy ideje már nem jellemző. Mindenesetre eddig azt láttuk (és fogadtuk el), hogy a piaci áremelkedésnél nagyobb a piaci ár és a rezsiár hányadosa.

De mégis, miért ennyi?

Az azonban elgondolkodtató, hogy vajon ez a szám hogyan jött ki? Vélhetően arról van szó, hogy a Fidesz a mai világpiaci (tőzsdei) energiaárakat, mind a földgáz, mind az áram esetében elosztotta a korábbiakkal, és azt mondta, hogy amennyiben 6,6-szor drágább ma az áram, mint a rezsiképletben, akkor a számla is 6,6-szor lenne nagyobb, ha pedig 8,3-szoros a drágulás a gázban, akkor a számla végösszege is 8,3-szor nagyobb.

Igen ám, de ha megnézzük a végfogyasztók által fizetett áram, vagy gáz árát, mint például az áramét az MVM Next oldalán (a gáz díjai pedig itt találhatók), akkor azt lájuk, hogy a számlában maga az energia díja (a pizzás hasonlatnál maradva: az étel ára) csak egy kisebb részt jelent (természetesen azért, mert töredékárat fizetünk), és az áramszámla nagyobb része a rendszerhasználati díj (szintén a pizzás hasonlattal élve: a házhoz szállítás tarifája).

Emelni kell, de nem akkorát

Bár az áramszámlában megfizetett elosztói alapdíj vagy az elosztói átviteli díj (ezek a rendszer használatának díjai), vagy a gázszámlában megfizetett alapdíj is biztosan emelésre szorulnak az elszállt költségek miatt, aligha ekkora mértékben. Ezek hazai cégek, hazai munkaerővel, természetesen ők is használnak energiát, de aligha nőtt ennyire az indokolt költség.

Ráadásul, bár nem szeretnénk nagyon elbonyolítani a cikket, azt is fontos megjegyezni, hogy a „gázosok” valójában már nem a kormányinfón emlegetett köbméterben (vagyis térfogatban), hanem inkább J-ban (Jouleban), illetve MJ-ban, vagyis ténylegesen energiában számolnak.

Hogy jönnének ki a végső számok?

A mostani szabályok alapján éves szinten 2523 kWh átlagos áramfogyasztásig és 1729 köbméter átlagos gázfogyasztásig maradna a rezsiár.

A fideszes matek szerint az áram rezsiáron évente egy fogyasztónak 93 ezer forintba került, 36,9 forint/kWh volt az ár, míg piaci áron évi 609 960 forint lett volna (azaz 241,8 forint/kWh lett volna az ár). Mindjárt mutatjuk, hogy ez nem piaci ár, hanem magasabb.

A földgáz éves fogyasztása rezsiáron 189 996 forintba került volna (109,9 forint/köbméter), és 1 577 292 lenne dotálás nélkül (912,3 forint/köbméter).

Valóban ezek az árak? Nézzük meg például a piaci áramárat!

A HUPX energiatőzsdén 1 MWh áram nagyjából 350 euró, vagyis 140 ezer forint, ebből az jön ki, hogy egy kWh áram 140 forint. Azaz magasabb, mint a rezsiár (még úgyis, hogy abban már a rendszerhasználatot is kifizettük), de nagyon távol van attól a számtól, amit Gulyás Gergely mondott. Ez még akkor is igaz, ha a forgalmi adó miatt egy nettó és egy bruttó ár szerepelt a számításunkban. A miniszter által említett 240-es szint több mint másfélszerese a 140-esnek – ennyibe csak nem kerül a rendszer használata?

Ez is arra utal, hogy a politikusi matek szerint a rendszerhasználati díjat is az energia árának változásával szinkronban kellene emelni – ami elég nagy blődség.

Nehéz időszakban, ez durva lenne

Értjük, hogy miképpen számolt a kormány, de ha később valóban ezeket az árakat szeretné érvényesíteni, akkor a nagy áremelkedést átélő családokra és a kisebb háztartásokra még egy indokolatlan áremelést is rázúdítana. (Miközben természetesen az átlagfogyasztásig továbbra is segít).

Végül egy érdekesség: az állam a rezsicsökkentés részleges kivezetésén nemcsak azzal spórol, hogy kevesebb lakossági fogyasztást kell dotálnia, de azzal is, hogy aki viszont piaci árat fizet, az a 6-8-szoros árral együtt 6-8-szoros forgalmi adót is fizetni fog – vagyis az állam adóbevételei is érdemben megnőnek.

Még egy kis matematika

Hogy ez mekkora bevétel lehet, azt már csak az állam tudja, és itt bejön a szórásnégyzet fogalma.

Azt tudjuk, hogy a családok háromnegyede átlag alatti fogyasztó, egynegyede pedig átlag feletti.

Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy Magyarországon csak négy vételezési hely van, és a magyar átlagfogyasztás 100 egység energia. A négy családból három 99-et fogyaszt, egy pedig 103-at, akkor 3 egység energiát ad el majd az állami szolgáltató piaci áron.

Ha azonban két családnak 150, kettőnek pedig 50 egység a fogyasztása, akkor 100 egység megy el piaci áron. Minél nagyobb a szórásnégyzet, vagyis az átlagtól való elérések négyzetösszege, annál több lesz a piaci áron történő értékesítés és az állami adóbevétel.

Végül egy zárómondat: a Fideszt azzal nem lehet csúfolni, hogy visszafogott lenne a sikerpropagandában. A számlákon fel kell tüntetni, hogy a rezsicsökkentéssel mennyit spóroltak a családok. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen metódussal számolnak a szolgáltatók, és az is igaz, hogy a korábbi években nem volt ekkora különbség a rezsiár és a piaci ár között.

Frissítés: Olvasói jelzésre „okosodtunk”. Mint egyik olvasónk írja, a rezsiszámlán megjelenő információk tartalmát a 2013. évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről tartalmazza.

Ez a törvény határozza meg, hogy a számlán mit kell feltüntetniük a szolgáltatóknak a nem rezsicsökkentett összegnél. Ez közművek szerint változik, de a 2012-es / 2013-as rezsicsökkentés előtti árak és a rezsicsökkentett árak közötti különbséget jelenti.

A rezsiszámla tartalmáról szóló törvényjavaslatot egyébként Németh Szilárd nyújtotta be, azt ő tudná megmondani, hogy terveznek-e ebben változtatásokat, mert most kiderült, hogy semmilyen érdemi, aktuális információtartalma nincs annak, amit a számlán látunk.