Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet – írja a Pénzügyminisztérium közlése alapján az MTI. Június végéig
- a központi költségvetés 3040,7 milliárd,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,8 milliárd forintos hiányt,
- míg az elkülönített állami pénzalapok 175,2 milliárd forintos többletet értek el.
A május végéig felhalmozott 2737 milliárd forintos deficitet figyelembe véve a június havi hiány 155,3 milliárd forint volt, alig 40 százaléka az egy évvel korábbinak. Az idei évre jóváhagyott 3152,7 milliárd forintos deficit 91,7 százaléka teljesült az első fél évben.
Június végéig az előző év azonos időszakához képest 13,5 százalékkal nőttek az adó- és járulékbevételek. Júniusban is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2360,6 milliárd forintot, gyógyító-megelőző ellátásra 1073,9 milliárd forintot fordított a kormány az első fél évben.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatója kitér arra is, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben, amit az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók okoznak, a kormány célja továbbra is világos: Magyarország stabilitásának megőrzése, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a teljes foglalkoztatottság védelme. Arról, hogy milyen lehetőségei vannak a kormánynak, ebben a cikkben írtunk bővebben.
A kormány továbbra is tartja az idei évre tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt és folytatja az államadósság csökkentését. Az Országgyűlés előtt lévő, 2023-as költségvetési törvényjavaslatban még tovább, a GDP 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak.
