Igenis homok

2022. július 06. – 04:55

frissítve

Igenis homok
Homok- és kavicsbánya Németországban – Fotó: Waltraud Grubitzsch / DPA-ZENTRALBILD / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Sóderról beszéltek! Nagyon nem mindegy! 🙃”

„Csak jelzem, hogy a betonhoz nem homok, hanem SÓDER kell! Akkor most lehet újra írni a hírt!”

„A betonba nem kell homok! Csaxólok!”

„A betonhoz kavics és nem homok kell.”

„Érdemes lett volna kijönnie a belvárosi irodából mielőtt nekilát a cikknek.”

„A legelmaradottabb megye legkisebb falujának betanított munkása is tudja, hogy a betonhoz kavics (sóder) kell, nem homok 😃”

„Mióta tesznek a betonba homokot????”

„Véletlenül a belpesti értelmiség épületeinek összetételét írták a címbe a beton alkotóanyagaként. Belpesten kívül viszont a világon mindenhol sóderből készül a beton.”

„NEM HOMOK! SÓDER!!!!!! IDIÓTA TELEX!”

Ilyen reakciók érkeztek tucatjával hétfői, Nincs homok című cikkünkre. A cikk arról szólt, hogy nyersanyaghiánnyal küzd az építőipar, az építkezéseken használható homokot ugyanis gyorsabban termeljük ki, mint ahogy a folyókban és tengerekben termelődni tud. Márpedig ha nincs ilyen homok, nem lesz beton sem, a sivatagi homokot ugyanis nem lehet beton készítéséhez használni.

A kommentelők és levélírók jelentős része azonban nem így gondolta, szerintük a betonba nem homok kell, hanem sóder. Én is betonoztam már életemben, kerítésalapot, kerti járdát, fáskamrát. Néha betonkeverőt kölcsönöztünk, néha meg egyszerűen lapáttal kevertem össze a talicskában a helyi tüzépről beszerzett sódert, a cementet és a vizet.

Lehet, hogy ez most sokakat meglep, de a felhőkarcolókat, mesterséges szigeteket, gátakat és teljes új városnegyedeket általában nem ilyen technológiával építik.

Három dolog van, ami mindenképp kell a betonba:

  1. víz (hivatalos nevén: keverővíz),
  2. cement
  3. és úgynevezett adalékanyag vagy aggregátum.

Ezek mellett az ipari betonkészítés során alkalmaznak még adalékszereket (például fagyásgátló szert) és kiegészítő anyagokat (például mészkőlisztet vagy színezőanyagokat) attól függően, milyen betonra van épp szükség. Aki nekem nem hisz, higgyen a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetségnek.

A vita ugye a fenti felsorolás 3. pontjára vonatkozik, ez az, ami a sok kommentelő szerint sóder (IDIÓTA TELEX! Szégyen! 🤮 Töröljék a cikket! Le kéne menni vidékre!).

Abban kétségtelenül igazuk van, hogy amikor otthon, magunknak vagy kalákában a szomszédnak betonozunk, többnyire sódert használunk. De mi az a sóder? Ahogy a hétfői cikkben is szerepelt, a sóder homokos kavics. Egyszerűbben: homok meg kavics. Az ipari betongyártáshoz viszont sajnos nem jó az osztályozatlan sóder, amit az unokatesónk haverja hoz utánfutóval a faluszéli tüzépről. Ott az adott betonelemmel szemben támasztott igények szerint kell kikeverni az aggregátumot zúzott kőből, kavicsból és más adalékanyagokból, valamint: homokból. Azért fontos ez, mert a beton megfelelő szilárdságához az kell, hogy több mérettartományból is legyenek benne szemcsék.

A legtöbb betonüzemben ennek megfelelően külön rekeszekben is tárolják a különböző mérettartományba osztályozott építési homokot, kavicsot és kőzúzalékot, ezeket keverik a betonba mindig a megfelelő arányban.

Ha valamelyik mérettartomány hiányzik, nem lesz tartós a beton, ahogy nem lehet például tartós betont gyártani kizárólag 1-2 centiméter átmérőjű kavicsokból és kőtörmelékből sem, kellenek a nagyobb kövek mellé a kisebb homokszemcsék. Ezek azok a homokszemcsék, amikből egyre kevesebb áll rendelkezésre, és erről szólt a hétfői cikk is.

Egyébként nagyon sok olyan ország van a világon, ahol a betonozáshoz nem lehet olyan egyszerűen osztályozatlan folyami sódert venni, ahogy Magyarországon. Ezekben az országokban gyakori, hogy kőtörmelékből, kavicsból és építési homokból kifejezetten úgy keverik ki a homokos kavicsot, hogy betonozáshoz optimális legyen. Ebből az aggregátumból pedig a homok az az összetevő, amiből már most sokfelé hiány van – kavicsot és kőzúzalékot valamivel könnyebb szerezni.