Szinte hipnotizálják a felhívott embereket a bankosként jelentkező telefonos csalók

Egyik olvasónk arról írt, hogy az OTP Bank nevében hívta valaki, és két átutalást szeretett volna indíttatni vele egy úgynevezett biztonsági számlára, éppen azért, hogy megóvja a pénzét a csalóktól. Ő éber volt, de többen bedőlnek hasonló hívásoknak.

„Ez olyan, mint az unokázós csalás. Ott is megdumálnak, hogy add oda nekik a pénzedet, mert akkor tudnak segíteni”

– mondta egy névtelenséget kérő banki szakember.

A megtévesztés egyik fontos eleme, hogy látszólag a bank telefonszámáról vagy ahhoz nagyon hasonlóról érkezik a hívás. Ahogy egy banki szakember elmondta, már léteznek olyan szabadon hozzáférhető maszkolási technikák, amelyekkel el lehet érni, hogy valaki más telefonszámát jelezzék ki a hívott félnek, de sokszor az is elég, ha csak pár számjegy tér el a hivatalos ügyintézős telefonszámához képest. Az ismerős számsor miatt nem fogunk gyanút.

Még arra is figyelnek, hogy a háttérben kattogjon a billentyűzet

Egyik olvasónk 3 millió forintot utalt át a csalóknak. Abban a pillanatban, amikor elindította a tranzakciót, már tudta, hogy átverték, de már nem volt lehetősége rá, hogy visszaszerezze a pénzét.

Arra már nem emlékszik pontosan, hogy tudták-e a nevét, vagy ő mutatkozott be először, de közölték vele, hogy az OTP Banktól hívják, és gyanús utalásokat fedeztek fel a bankszámláján, és most is bent áll két utalása a rendszerben. Azt is mondták, 15 percük van arra, hogy biztonságba helyezzék a pénzét. Említettek egy nevet, és megkérdezték, hogy van-e ilyen családtagja, és a tranzakciók összegét is megjelölték.

„Mindig konkrét dolgokat mondtak, hogy hitelesebbnek tűnjenek, nem csak annyit említettek, hogy három tranzakció áll benn. Végig terminus technicusokat használtak, hogy ne fogjak gyanút. Akcentus nélkül beszéltek, és nagyon választékosan, és nem gépiesen, papírról olvastak föl szöveget. Szépen bemutatkozott az ügyintéző, és még azonosítót is mondott. A háttérben hangzavart és klaviatúrák kattogását lehetett kivenni, mintha még tíz másik ügyintéző lett volna körülötte” – mondta az áldozat.

Az általunk kérdezett szakember szerint a csalók szinte semmit sem tudnak az ügyfélről, mielőtt felhívják, kizárt, hogy valamelyik bankból kiszivárgó adatokat használnák. Volt már arra is példa, hogy pont banki biztonságtechnikai szakembert hívtak fel, aki élvezettel hallgatta végig aztán a műsort, de rendőrt is megpróbáltak már bepalizni.

„Általában a legtöbb ügyféllel rendelkező bank nevét mondják be, és amikor a hívott fél azt mondja, hogy ő egy másik banknál van, akkor kedvesen felajánlják neki, hogy átkapcsolják a másik bank ügyintézőjéhez, nagyon ügyesen csinálják, még várakoztató zene is van”

– mondta a szakember, aki már több telefonos csaló hosszú beszélgetését is végighallgatta. „Látszik, hogy tájékozódtak, hogyan is működnek az igazi banki ügyfélszolgálatok, hasonló fordulatokat használnak, a bizalom felkeltése érdekében elmondják, hogy rögzítik a hívást és egy kitalált kódot is mondanak, aminek persze semmi jelentősége. Csaknem teljesen hitelesek, sok mindenre van válaszuk, de azért ha figyelmesek vagyunk, mindig kilóg a lóláb, fel lehet őket ismerni” – nyilatkozta.

Olvasónk kizárólag online intézi a vásárlásait, és amikor közölték vele, hogy egy idegen utalt a számlájáról, az futott át rajta, hogy megtestesült az a félelme, hogy valakik visszaéltek a megadott kártyaadataival. Mivel nem sokkal később egy fontos hívást várt, az időprésben gyorsan le szerette volna tudni az ügyet. Elsőre azért sem fogott gyanút, mert banki adatokat nem kértek tőle, csak azt, hogy nézze meg a legutóbbi bankkártyás vásárlását. Ő erre közölte, hogy a DM-nél használta, az ügyintéző erre helyeselt, hogy igen, látjuk.

„Azt éreztették, hogy ők segítenek rajtam egy nehéz helyzetben”

A csalók sokszor nyitnak olyan kérdéssel, amiről a számlavezető banknak tudnia kell. Például gyakori kérdés, hogy mennyi pénz van az ügyfél számláján. Ez egy szondázás, mert ha keveset mondanak, akkor nem is foglalkoznak vele tovább. Ha számottevő az összeg, és még szabadon fel is használható, folytatják a megdolgozást, és felgyorsul a sztori. A bizalom elnyeréséhez olyan kijelentések vagy kérdések érkeznek, amelyek jó eséllyel igazak lehetnek bárkire. Például az operátor bemondja: „Ugye indított az elmúlt öt napban tranzakciót? Ugye vett fel pénzt az elmúlt héten?” Ahogy egy másik szakértő fogalmazott,

olyanok ezek, mint a horoszkópok: a megállapítások vagy mindenkire igazak, vagy magunk kezdünk el hinni bennünk.

Szintén gyakori praktika, hogy visszaélésekre hivatkoznak, gyanús kártyás vásárlást észleltek a számlánkon, vagy valaki két gyanús tranzakciót indított a számlánkról, és emiatt gyorsan muszáj belépnünk, vagy azt mondják, egy biztonságos számlára utaljuk át a teljes összeget. „Uram, vásárolt ön Thaiföldön? Visszaélhettek a kártyájával?” – ezek is visszatérő kérdések. A csaló „telefonos ügyintézők” beszélnek az ügyfeleknek a csalások veszélyeiről, mellyel épphogy elterelik az ügyfelek figyelmét.

„Nagyon profin vezetik a beszélgetést, utólag visszagondolva végig kézben tartottak, nem hagynak egy pillanatnyi szünetet sem, szinte hipnotizáltak. Azt éreztették, hogy ők segítenek rajtam egy nehéz helyzetben, és végig velem vannak abban a 15 percben”

– mondta a nekünk nyilatkozó áldozat.

Azt javasolták neki, hogy egy úgynevezett technikai számlára utalja át a bankszámláján lévő összeget, és mivel az egy random generált számla lesz, ott biztosan nem tudnak hozzáférni mások. Az időnyomástól és az aggodalomtól hajtva ezt meg is tette. A beszélgetés végén azért már gyanakodott, egy másik telefonon felhívta a bank call centerét, ami aztán rögzítette is a csalók hangját.

Olvasónk természetesen feljelentést tett a rendőrségen, de az OTP Bankkal kapcsolatban vannak hiányérzetei. Úgy véli, hogy egy ilyen nagy összegű, nem megszokott átutalásnál, mint az övé, rákérdezhetett volna a bank a tranzakcióra, és úgy véli, ha a pénzintézetnek tudomása van a tömeges csalásokról, figyelmeztetnie kellett volna az ügyfeleit rá, közvetlenül megcélozva őket, például a netbankban egy felugró üzenettel.

Az OTP Bank Vállalati Kommunikációs Csoportja erre reagálva azt közölte, hogy a bank fontos feladatának tekinti az ügyfelek ismeretbővítését, folyamatosan kommunikálnak a visszaélésekről. Az elmúlt hónapokban számos cikket és nyilatkozatot tettek közzé, és közösségi oldalakon is folyamatosan eljuttatják az üzeneteiket, felhívásaikat. Összesen több millió embert értek el ezekkel az üzenetekkel. Az internetbank belépési oldalán hónapok óta szerepel a tájékoztató üzenet, amelyben felhívják a figyelmet a csalókra. A csalássorozattal összefüggésben az OTP Bank az elmúlt időszakban több büntetőfeljelentést is tett, és 24 órás monitoringrendszereket is működtetnek, hogy minél kevesebb csalás valósuljon meg. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az ügyfelek ugyan a csalók hatására, de maguk indítják el a tranzakciókat, így ebben az esetben a banknak korlátozott a mozgástere.

Az általunk megszólított áldozat korábban nem hallott még ilyen jellegű csalásokról, de mióta átverték, a környezetéből egyre több ilyen próbálkozásra derült fény, szerinte ezért is lenne szükség erősebb kommunikációra a bankok részéről.

Kamuapplikációval takarítják le a pénzt a számláról

Az áldozat rábeszélése mellett a csalók másik módszere, hogy a pénzéért aggódó ügyfél természetes pánikreakcióját kihasználva ráveszik arra, hogy töltsön le egy idegen applikációt a telefonjára vagy számítógépére, ami természetesen nem a banké, de arra jó, hogy hozzáférjenek a telefonunkon lévő bármilyen adathoz vagy akár a valódi banki alkalmazáshoz is. Tálcán kínálja fel az egyébként többszörös biztonsági megoldással védett banki megoldást. Rövid úton kipucolják a számlánkat, feltörik a megtakarításokat, a szabadon hozzáférhető összegeket pedig átutalják máshová.

Az ügyfél közreműködésével lényegében úgy tudják manipulálni a számlát, mintha ők lennének a tulajdonosai.

Amint sikerült bejutni a telefonon vagy a számítógépen lévő netbankba, igyekeznek szóval tartani az áldozatot, hogy a csalók ide-oda pakolgathassák a pénzt a számlán, és ezzel azt is elérik, hogy az ügyfél ne tudja felhívni a bankját, ha esetleg gyanút fogna.

Mindig legyünk éberek

Banki szakemberek szerint ha már hozzáfértek a számlánkhoz, akkor elvesztünk. Azt kell elkerülni, hogy ebbe a helyzetbe kerüljünk. „Mindenképpen fogjunk gyanút, ha olyan adatokat kérdeznek, amelyek nem az azonosításhoz kellenek. Az anyja neve vagy a születési dátum még ilyen, de a bankszámlaszám, a PIN-kód, a netbanki belépési adatok egyáltalán nem szükségesek az azonosításhoz. Kérdezzünk vissza, ha olyan információkat kérdeznek, amit látniuk kéne a számlánkon, mint hogy mennyi fizetést utaltak nekünk, mennyit a megtakarításunk.”

Ha gyanakodunk, érdemes visszakérdezni a számlatörténetből látható adatokra. Az operátorokat zavarba lehet hozni, és megesik, hogy rövid úton le is csapják a telefont. Azt is jegyezzük meg, hogy ne töltsünk le semmilyen applikációt bemondásra.

Ha a csalók hozzáfértek a pénzünkhöz, szinte esélytelen azt visszaszerezni. A tapasztalatok szerint először csak köztes számlára utalják el a pénzt, majd onnan további számlákra szórják szét, amely megnehezíti a pénzmozgás követését. Az ilyen jellegű csalások megszaporodni látszanak, de nem most találták ki ezeket.

A bankok úgy tapasztalják, hogy sok áldozat egyszerűen annyira szégyelli, hogy átverték, hogy nem is jelenti be az esetet, ezért is nehéz megbecsülni az esetszámot.

Bár minden ilyen esetet egyedileg megvizsgálnak, az ilyen ügyekkel a bankok sem tudnak sok mindent kezdeni, az ügyfél maga volt óvatlan, saját maga adta át az irányítást a számlája felett. Feljelentést is az áldozatnak kell tennie, hiszen ő a károsult. A bankok folyamatosan próbálják felhívni a figyelmet a veszélyekre, és edukációval javítani a digitális biztonságtudatosságot.

A szakemberek nem tartanak attól, hogy a telefonos csalók miatt nagy volumenben térnének vissza a digitális bankolástól az emberek a személyes ügyintézésre, de néhány évbe beletelhet, míg ez az „önkéntes pénzátadás” megszűnik.