A kormány kkv-hiteleket hirdet, és közben máris megváltoztatta a különadók magyarázatát
2022. június 20. – 12:41
frissítve
Pár napnak kellett csak eltelnie, és máris kiderült, hogy az extraprofitadók valójában részben inflációs kiigazítások, illetve részben máshol is használt adónemek, így egy részük két év után is velünk marad.
A kormány 2022. június 16-i ülésén a háborús gazdasági helyzetre való tekintettel megvizsgálta a kkv hitelpiac helyzetét, valamint a Széchenyi kártya program eddig elért eredményeit, és döntött a program folytatásáról
– jelentette be hétfői közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A megújult Széchenyi kártya program fix kamatozású, legfeljebb 3,5 százalékos hitelei 2022 júliusától év végéig érhetőek el országszerte.
„A kis- és középvállalatok hazánk gazdasági gerincét alkotják és több százezer család megélhetését biztosítják, ezért hiteloldali támogatásuk kulcsfontosságú. A magyar kormány célja, hogy a háború okozta gazdasági helyzetben a rendelkezésre álló eszközei segítségével elkerülje a hitel nélküli gazdasági növekedés kialakulását”
– hangsúlyozta a miniszter.
A kkv-k fix kamatozású, legfeljebb 3,5 százalékos hiteltermékeket érhetnek el 2022 júliusától országszerte. A döntés értelmében a hiteltermékek racionalizálásra és összevonásra kerültek a hitelcélok változatlansága mellett. A 2002-ben induló Széchenyi kártya program révén a szektor 390 ezer szerződött hitelügylet mellett több mint 4600 milliárd forint kedvezményes finanszírozási forráshoz jutott.
A Széchenyi kártya program keretében felvett hitelállomány jelenleg a kkv szektor hitelállományának már a 13 százalékát adja, miközben kkv szektor hitelei mögött 39 százalékban jelenik meg kezesként a Garantiqa
– összegezte a gazdaságfejlesztési miniszter.
A Széchenyi kártya program 2022 júliusától év végéig országszerte a Széchenyi kártya program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban érhetők el.
Mint a Portfolio.hu cikke írja,
Nagy Márton a programot bejelentő eseményen azt is indokolta, hogy a két évre meghirdetett különadók egyes elemeivel miért számol hosszabb távon is a kormány a bevételi oldalon.
Mint a lap írta,
a 2023-ban visszavezetendő reklámadóból 2023-ban 15 milliárd forintot remél a kormány, ami utána fokozatosan növekedhet, vagyis nem teljesül az az ígéret, hogy a szektor befizetései csak 2 évre szólnak.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében is fennmaradhatnak 2024 után is a magasabb limitek, mivel itt a 2023-as 323 milliárd forintos bevétel után 335 milliárd forintot vár a kormány 2 év múlva és ezt követően is tovább növekedhet az innen érkező bevétel. A légitársaságok különadója sem tűnik el az ígéretek ellenére: stabilan 30 milliárd forintos bevétellel számol a kormány minden évben a 2022-2026 közötti időszakban.
Nagy Márton most azzal magyarázta a velünk maradó két éves adókat, hogy a tranzakciós illeték magasabb sapkája inflációs kiigazításnak is tekinthető,
„a légitársaságok esetében megfigyelhető, hogy az ilyen típusú adók máshol is léteznek Európában. ez az adó is adott esetben fennmaradhat a következő időszakban”
– fejtette ki a tárcavezető, vagyis a korábbi, nyilvánvalóan akkor is fals „extranyereséges” magyarázat helyett már teljesen más magyarázatnál járunk.
Mint Nagy Márton mondta,
az extraprofitadó alatt nagyrészt a bankok és az energiaszektor többletnyereségéről van szó, ezeknek két éven túl nem szabad fennállnia.
A kormány sajnos a limitált időtávra meghirdetett intézkedéseinél, legyen szó moratóriumról, kamatplafonról, üzemanyag-ársapkáról, vagy élelmiszer-árrögzítésről rendre azt igazolja, hogy a legnagyobb természetességgel tekinti teljesen lényegtelennek, hogy milyen időtávra hirdette meg eredetileg az intézkedéseit.