A kormány adót vetne ki a Revolut-tranzakciókra, de ezt behajtani egyáltalán nem lesz könnyű

2022. június 05. – 16:26

frissítve

A kormány adót vetne ki a Revolut-tranzakciókra, de ezt behajtani egyáltalán nem lesz könnyű
Fotó: Michal Fludra / NurPhoto via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány úgy döntött, hogy a Revolutra és társaira is kiterjeszti a pénzügyi tranzakciós illetéket. De vajon fognak-e fizetni a fintech-cégek a magyar államnak, egyáltalán lehet-e ez szabályos az unióban, és ha az első két kérdésre igen a válasz, akkor mindezt a fintechek vajon áthárítják-e az ügyfeleikre?

Megadóztatná a magyar kormány a Revolutot és társait. Mi jön ezután: a külföldi cégek jogi úton megtámadják a döntést, esetleg befizetik az adót, és áthárítják az ügyfeleikre, ha pedig ez lesz, marad még vonzerejük a hazai szolgáltatókkal szemben?

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője segített nekünk értelmezni a helyzetet.

A különadók

A kormány szombati ülése után még aznap megjelent az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI.4.) kormányrendelet a Magyar Közlöny 2022. évi 93. számában.

Ez immáron jogszabályban is rögzítette a napok óta repkedő előzetes híreket az új különadókról. Immár biztossá vált tehát, hogy a tranzakciós illeték is változik, az értékpapír-vásárlásokra is kiterjed a jövőben. A vételenkénti 0,3 százalék, maximum 10 ezer forintos illetékmértéket a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára) után kell fizetni, méghozzá a vétel napján.

Az pozitívum, hogy csak a vételi tranzakciók számítanak az illeték alapjául, az eladási tranzakciók nem, vagyis ilyen szempontból nincsen dupla adóztatás. Az is rögzült, hogy ha a vételi érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az összeget.

A kivételek

Ugyanakkor mentes az illetékfizetési kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez alapján a kincstárnál vásárolt értékpapírok után továbbra is megmarad az illetékmentesség.

A pénzügyi tranzakciós illeték minden olyan tranzakció esetében, ahol eddig a mértéke 0,3 százalék volt, illetve legfeljebb 6 ezer forint, ott most 0,3 százalék, de legfeljebb 10 ezer forint lesz. Így minden olyan tranzakciónál, amely nem érint készpénzműveletet, az eddigi 2 millió forintos illetékfizetési határ 3,333 millióra forintra módosult A határig 0,3 százalékot, ezen határ felett fix 10 000 forintot kell fizetni.

Fizethet a Revolut is

És akkor jöjjön a közlöny legnagyobb meglepetése! A kormányrendeletben van egy fejezet a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban.

A jogszabály itt kimondja, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt ezentúl a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsön-nyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint meghatározott, határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon végző személyekre is alkalmazni kell.

Vagyis a pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében megszűnik az a szabály, hogy az csak a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, vagy pénzügyi intézményre terjed ki.

Minden olyan pénzügyi szolgáltatást végző intézmény, amely magyar ügyfelek számára nyújt pénzügyi szolgáltatásokat, legkésőbb 2022. szeptember 1-ig köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz, amint a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik legkorábban 2022. július 1-jétől.

Elvileg minden fintechnek figyelnie kell erre!

Ez azt jelenti, hogy az összes bank és fintech pénzügyi szolgáltató, amelyik magyar ügyfeleknek biztosít határon átnyúló szolgáltatást, tehát magyarországi telephellyel, bankfiókkal itthon nem rendelkezik, de a szolgáltatásai magyar ügyfelek számára elérhetőek, az meg kell fizesse a pénzügyi tranzakciós illetéket.

„Az már önmagában is egy nagy kérdés, hogy ezt a magyar adóhatósági regisztrációt és az utána kötelező díjbevallást még a legkisebb külföldi uniós szolgáltatók is megteszik-e, akik magyar ügyfelek szolgálnak ki, továbbá be is fizetik-e az illetéket”

– mondja Gergely Péter.

Valami olyasmire gondolhatunk, hogy a fintecheknek tudnia kellene, hogy a magyar, vagy külföldi ügyfél- magyarországi, vagy külföldön végzett szolgáltatás mátrixban miről kell adózniuk. Ha jól értjük, ha egy Budapesten élő és dolgozó magyart szolgálnak ki, akkor kell fizetni, ha egy külföldön élő külföldit, akkor biztosan nem, míg, ha egy Magyarországon élő külföldit, vagy egy külföldön élő magyart, akkor „talán” igen, de mi van azokkal, akik ingáznak, mi van, ha egy Londonban élő magyar , vagy éppen cseh állampolgár három hónapig Magyarországról dolgozik home officeból?

Áthárítás

Ha ezeket valahogy tisztázzák a felek, még azt a kérdést is feltehetjük, hogy ha ezt meg is teszik, vajon továbbhárítják-e az illetéket a magyar ügyfelekre, ahogy a magyar bankok is?

Mint emlékezetes, a Magyar Nemzeti Bank egyszer már észlelt egy magyar törvényekkel ellentétes egyoldalú szerződésmódosítást a Revoluttól.

Akkor a fintech-óriás visszakozott és Magyarországon nem vezette be a kedvezőtlen díjmódosítást. Most újra bizonyíthatja a Revolut, hogy betartja-e a magyar jogszabályokat a magyarországi szolgáltatásnyújtása során és bejelentkezhet a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá. De az is benne van a pakliban, hogy valamilyen európai hatósághoz, vagy bírósághoz fordul.

De nem csak a Revolutról van szó. Az összes olyan fintech, amely magyar ügyfeleknek határon átnyúlóan szolgáltat (például PayPal, Wise, Curve) elvileg be kell, hogy jelentkezzen a magyar adóhatósághoz és meg kell fizetnie a magyar ügyfelek utáni műveletek után járó pénzügyi tranzakciós illetéket.

A nagy fintechek valószínűleg teljesíteni fogják a jogszabályi kötelezettségeiket. De nagy kérdés, hogy az olyan kis fintechek, akiknek csak egy-két magyar ügyfelük van, mit fognak tenni. Illetve az is kérdés, hogy továbbhárítják-e ezt az ügyfeleikre egy olyan – a többi uniós ország állampolgára által nem fizetett – különdíjjal, amely csak a magyarokra vonatkozik.

Magánszemélyek a végállomás

Sőt, tovább is lehet boncolgatni ezt a kérdést. Ha feltételezzük, hogy a magyar kormány olyan forrásból kívánja beszerezni a hiányzó költségvetési bevételeket, amelyek nem az embereket terhelik közvetlenül (a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzügyi szolgáltatóknak kell fizetniük), miközben ezek a szolgáltatók meg áthárítják a magyar ügyfelekre ezeket a plusz terheket, akkor hogyan teljesül a kormány célja az emberek terhek alóli mentesítéséről? Ez természetesen egy álnaiv kérdés, a kiskereskedelmi adó, vagy a repülési adó is közvetlenül az állampolgároknál csapódik majd le.

Csak éppen egy külföldi fintechnél valószínűleg részben éppen azzal a motivációval bankolnak az ügyfelek, hogy mentesüljenek a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése alól.

A szerencsejátéknál egyszer már nem jött be

Miközben a Revolut az eddigi tapasztalat alapján valószínűsíthető, hogy beáll a sorba, és be fogja vallani a pénzügyi tranzakciós illetéket, emlékezetes lehet, hogy egy hasonló lépésre már sor került a távszerencsejátékok esetében is. Mint a DLA Piper jogi blogja részletesen közli,

„a terület 2013-as magyarországi szabályozása alapján a Szerencsejáték Felügyelet megkezdte aktív szankcionáló tevékenységét a magyarországi engedéllyel nem rendelkező, de Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó társaságokkal szemben. Hatósági ellenőrzéseket folytatott, azaz magyarországi IP-címmel rendelkező számítógépekkel tett kísérletet téttel bíró szerencsejátékra különböző online szolgáltatók oldalain, és amennyiben ez sikerült, úgy az erről szóló jegyzőkönyv alapján az oldalt üzemeltető szolgáltatóval külön határozattal 100 millió forintig terjedő pénzbírságot szabott ki, illetve elrendelte az internetes oldal maximum 3, majd 12 hónapig tartó ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét.”

A gyakorlatban nem működött

Az elmúlt 9 évben ennek ellenére a helyzet jottányit sem változott. A szerencsejátékot szervező nagy nemzetközi társaságok honlapjai kismillió címen indultak újra a magyarok számára, ezekre a cégek reklámkampányt indítottak és azok a Google keresőből is elérhetőek voltak. Sosem sikerült tehát igazán megfogni a külföldi szolgáltatókat, ráadásul a büntetési díjtételeket sem hajtották be rajtuk. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) által engedélyezett

távszerencsejátékokat tartalmazó listáján ma is csak a magyar állami Szerencsejáték Zrt. Tippmixpro.hu oldala szerepel, a tiltólistán viszont 162 külföldi domain. Utóbbiak szinte mindegyikénél azonban „honlap blokkolás végrehajtása felfüggesztve (technikai okok miatt)” szerepel, vagyis az állam nem tudott érvényt szerezni a jogszabálynak.

Még baja is lett az államnak

A magyar államnak azon felül, hogy ez a pénzbeszedési kísérlet nem járt eredménnyel, a nagy nemzetközi, szerencsejátékot szervező szolgáltatók által indított bírósági beadvánnyal is szembe kellett néznie. Az előzetes döntéshozatali eljárások során, mint a DLA Piper írja

„egyértelművé vált, hogy a vizsgált magyar szabályozás hatálya alatt hozott valamennyi szankcionáló határozat sérti az uniós jogot, így hatálytalan.”

„A nemzetközi szolgáltatók végül az ilyen pereket érdemben megnyerték, a velük szemben szankcionáló határozatokat a bíróságok hatályon kívül helyezték.”

Mi lesz a fintecheknél?

Ma még, az új szabályozás bejelentése után nem lehet megítélni, milyen módon folytatódik majd a pénzügyi tranzakciós illeték nemzetközi kiterjesztésének története, mert több kérdés is nyitott.

  • Egyrészt, ahogy a Revolut eddig is, úgy a jövőben is aláveti-e magát a szabályozásnak és így tesz-e a többi külföldi bank, fintech és pénzügyi szolgáltató? a magyarok számára nyújtott szolgáltatások tekintetében? Vagy megtámadják ezt a rendelkezést?
  • Másrészt, ha alávetik magukat a szabályozásnak, akkor áthárítják-e ezt a terhet a magyar ügyfelekre, vagy netán a magyar piacról történő kivonulást választják inkább?
  • Harmadrészt, ha áthárítják a pénzügyi tranzakciós illetékterhét, akkor a magyar ügyfelek hogyan reagálnak majd? Megtartják a külföldi számláikat, és változatlan aktivitással használják majd azokat vagy passzivitásba vonulnak, illetve esetleg tömegesen megszüntetik azokat?
  • Végül negyedrészt, a kormányrendelet nem szól a szankciókról, vagyis arról, hogy mi történik akkor, ha egy külföldi szolgáltató nem jelentkezik be a magyar adóhatósághoz és nem fizeti meg a pénzügyi tranzakciós illetéket. Persze a magyar kormány agilitását ismerve, erre később még visszatérhetnek.

Ezekre a kérdésekre tehát ma még nincsenek válaszok, de hamarosan – legkésőbb 2022. szeptember 1-től – minden bizonnyal lesznek.

Vagy nagyon profánul úgy is fel lehet tenni a kérdés, hogy van-e Magyarországnak bármilyen információja arról, ha valaki beutal egy magyar bankból pénzt a Bwinre, a Sportngbetre, a Revolutra, a Robinhoodra? Erről még van. De van-e arról, ha ott tranzaktál? Arról vélhetően már nincs. Magyarország szemét régóta csípi, hogy mintegy egymillió ügyfél kivonta magát a banki tranzakciós illeték alól. A kormány gondolkodhat úgy, hogy amennyiben bármennyi adót beszed ezektől, az már nyereség. De az egészen biztos, hogy izgalmas lesz a jogi folytatás és izgalmas lesz az alkalmazott gyakorlat is.

A kockázat

Végezetül egy kicsit messzebbről is nézzünk rá erre a különadóra! Az Európai Uniónak vannak alapelvei, ilyen

  • az áruk szabad áramlása, a tagországok között tilos a vám és a korlátozás, de a tagországoknak jogukban áll biztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy etikai megfontolásból valamely termékeket nem beengedi a piacra, vagy éppen adót kiróni rájuk,
  • a tőke szabad áramlása, az Európai Unión belül minden természetes és jogi személy tőkemozgásának korlátozása tilos,
  • a szolgáltatások szabadsága, az EU-n belüli szolgáltató bármelyik tagállamban, megkülönböztetés nélkül, a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell részesülniük,
  • a személyek szabad mozgása, szabadon átléphető az országhatár, és bárhol le lehet telepedni.

Szeretnénk jóban lenni Brüsszellel, de nehéz lesz

Magyarország most nagyon rá lenne utalva az uniós forrásokra, ilyen az RRF, a helyreállítási eszköz, ugyanakkor újabban mintha állandóan a négy alapelvbe ütközően járnánk el.

Nem vagyunk uniós szakjogászok, inkább csak érzésre írhatjuk, hogy konfliktusos és furcsa volt az Aegon holland biztosító és az osztrák VIG tranzakciójának hazai korlátozása, a hazai benzinkutaknál a különböző uniós polgároknak (magyaroknak és például spanyoloknak) az eltérő árképzés, de azért az is kérdéses lehet, hogy elő lehet-e írni egy Magyarországon szolgáltató külföldi pénzügyi vállalkozásnak, hogy bejelentkezzen a magyar adóhatósághoz és bemérje, hogy mit is kell adóban befizetnie.