Bírósági szintre jutott jogvita zajlik Paks városa és az atomerőmű új blokkjait kivitelező orosz cég között. A Roszatom tízmilliárdokkal csökkentette az adóalapját olyan tételekkel, amelyek aztán jogvita alapját képezték, a város úgy kalkulált, hogy a kasszájába nem folyt be egy csomó helyi iparűzési adó. A cég magyarországi leányvállalata a Telex kérdésére azt írta: a felek között a kérdés elvi jogi alapjaiban van vita, az ugyanakkor a korábbi bírósági ítélet alapján nem kérdés, hogy a kérdéses tételeket levonhatták az adóalapjukból. A most első fokra visszaküldött ügy végén kiderül: vagy a cég, vagy a város jár jól, de a Telexnek nyilatkozó adójogászok szerint furcsa lenne, ha a Roszatomnak végül nem kellene többet fizetnie, mint tette.
Május közepén megjelent a Kúria online fellelhető végzései között egy érdekes, de mostanáig nyilvánosságot nem kapott ügyben hozott döntés. A dokumentumot ugyan az általános gyakorlatnak megfelelően anonimizálták, így a peres felek neve nem látszik, az esetleírásból kiderül, hogy a felperes az ASE AO nevű Roszatom-leánycég magyarországi fióktelepe, az alperes pedig a Paks körzetében illetékes kormányhivatal. Az is világos, hogy miről szól az ügy:
a kormányhivatal szerint a Paksi Atomerőmű új blokkjait építő orosz cég az elmúlt években nem fizetett be sok száz millió forintnyi helyi iparűzési adót a paksi önkormányzatnak.
A Kúria friss végzése nyomán az ügy nincs lefutva, eljárási hibák miatt visszaküldték az egészet az elsőfokú bíróság szintjére, ahol új eljárást kell lefolytatni. A téma azonban ettől függetlenül érdekes, hiszen nem kis összeg befizetését spórolta meg magának a Roszatom azzal, hogy minden évben milliárdokkal csökkentette fióktelepe adóalapját. A kérdés az, hogy a törvények alapján ezt megtehette volna-e, vagy nem.
Ha a megismételt eljárásban bizonyítást nyer, amit az önkormányzat (és nyomában a kormányhivatal) állít, hogy a cég nem csökkenthette volna az adóalapját ezekkel a tételekkel, akkor visszamenőleg nagy summa folyik be a paksi költségvetésbe. (A fióktelep és az időközben létrejött helyi Roszatom-leányvállalat ugyan Budapestre van bejegyezve, ilyen esetekben a telephelyül szolgáló településnek is kell fizetni.)
Nem mindig egyértelmű, mivel csökkenthető az adóalap
A lényeg megértéséhez először a vonatkozó adójogszabályokat kell átlátnunk. A helyi iparűzési adóról (hipa) szóló törvény rögzíti, miket kell levonni egy cég árbevételéből, hogy helyesen állapítsuk meg az adóalapot. Ez azért fontos, hogy senki ne adózzon duplán olyan tételek után, amelyek csak változatlanul „átfolynak” rajta. Így például ha boltosok vagyunk, a nagykereskedőtől vásárolunk 100 ezer forintért almát, majd ezt a vevőinknek összesen 180 ezerért adjuk el, akkor az adóalapunkból levonhatjuk a 100 ezret, és csak a 80 ezer után adózunk. Ezt hívják szaknyelven „eladott áruk beszerzési értékének” (elábé).
Ugyanez vonatkozik az olyan közvetített szolgáltatásokra és alvállalkozói teljesítésekre, amelyeket egy az egyben megvásárolunk a szolgáltatásnyújtáshoz, majd továbbadjuk őket.
Ez papíron pofonegyszerű, de a valóságban gyakran adóvita tárgyát képezheti, hogy egy-egy költség pontosan micsoda és miként számolható el.
Ez a helyzet a Roszatom vs. paksi önkormányzat esetben is. A Roszatom fióktelepe ugyanis elábéként vonta le az adóalapjából az anyagjellegű ráfordításait, a vizsgált évben (2017-ben) összesen több mint 14,6 milliárd forintot, így 30,1 milliárdos árbevétel mellett csak 15,4 milliárd után kellett iparűzési adót fizetnie.
Egy évre közel 300 milliós hiányt talált az önkormányzat
Az önkormányzati adóellenőrzés viszont azt állapította meg, hogy ez így nem volt rendben. Egy atomerőmű kulcsrakész kivitelezésénél ugyanis semmi olyan költség (sem áru, sem szolgáltatás) nem merül fel, ami a kivitelezőn változatlan formában megy át. Másképpen fogalmazva:
az önkormányzat szerint a Roszatom kulcsrakész atomerőművet ad át, ilyen bejövő tétele viszont nincs.
A helyi adóhatóságként eljáró jegyző megállapította, hogy a fióktelepnek be kell fizetnie még 293 millió forint hipát, valamint 146 millió forint adóbírságot és 12,3 millió késedelmi pótlékot. És ez még csak a 2017-es évre vonatkozik, de a Roszatom azóta is tevékenykedik Magyarországon, ezen logika mentén ki tudja, mekkora hátralék keletkezett még. Ha hasonló volt a rákövetkező években is az árbevétel volumene, akkor legalább 1,5 milliárd forintnyi adóhiány gyűlhetett fel.
Frissítés: A Roszatom cikkünk megjelenése után azt közölte, hogy álláspontja szerint alvállalkozói díjakkal csökkentette az adóalapját. Ennek a jogszabály szerint az a feltétele, hogy az adóalany vállalkozói szerződést kössön mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozóival. “Az önkormányzat pedig a Törvényszék ítélete szerint súlyos jogszabálysértést követett el akkor, amikor az atomerőmű építésre vonatkozó EPC szerződést nem tekintette vállalkozási szerződésnek, illetve nem vizsgálta az alvállalkozói szerződéseket sem”, írták hozzátéve, hogy az ítélet e rendelkezését egyik peres fél sem támadta meg a Kúrián, a kúriai eljárás tárgyát egy további adóalap-befolyásoló tétel, a fióktelep árbevételének megállapítása képezte, (…) a Kúria pedig csak ebben a körben utasította új eljárásra a Törvényszéket".
A Kúria visszaküldte, kezdődik elölről
A Roszatom szerint amennyiben a leírt tételek nem ismerhetőek el eladott áru beszerzési értékeként, úgy alvállalkozói teljesítésként kellene őket figyelembe venni. Emellett vitatja, hogy az adóhatóságként eljáró önkormányzat megfelelő módon állapította meg a fióktelep árbevételét. A cég különféle hibákat is felfedezett az elsőfokú eljárásban, ezért közigazgatási eljárásban fellebbezett a határozat ellen a kormányhivatalnál.
A kormányhivatal viszont szintén az önkormányzat álláspontját osztotta, ezért jött a bírósági szakasz: a Roszatom a Pécsi Törvényszék elé vitte az ügyet, majd az itt hozott ítélet egyes elemei ellen nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz. A Kúria friss végzésében a cég aggályainak helyt adott, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Mindegy, hogy kulcsrakész lakás vagy erőmű
A Telex által megkérdezett adójogi szakértők szerint ugyanakkor ha az adóhatóság, majd a bíróság megfelelően értelmezi a hipatörvényt,
nem igazán jöhet ki más ítélet az ügy végén, mint hogy a Roszatomnak utólag fizetnie kell.
Példaként feljött egy hasonló jogeset, amikor építőipari generálkivitelezők próbálták meg levonni az adóalapjukból a különféle szerelői díjakat. A dologból szintén per lett, amit a kivitelezők elbuktak, mert nem tudták bebizonyítani, hogy változatlan formában adnák tovább az így vásárolt munkák eredményét a kész lakások vevőinek.
A logika egy atomerőműnél is pont ugyanez. Ha kulcsrakész kivitelezést vállal egy cég, akkor hiába vesz közben egy rakás árut vagy szolgáltatást, bíz meg alvállalkozókat egyes feladatokkal, ezek biztosan nem maradnak változatlanok a kezei közt, ha a projekt végeredménye egy kulcsrakész létesítmény.
Frissítés: A Roszatom azt is írta, a generálkivitelezők esete eltérő tényállásra vonatkozik, amit a Pécsi Törvényszék is rögzített. Eszerint valójában nem "generálkivitelezői" (vállalkozás), hanem adásvételi szerződést kötött a kérdéses ügyben az adózó a vevőkkel az elkészült ingatlanra, “tehát nem teljesült a törvényben előírt feltétel, szemben a jelen üggyel, melyben az atomerőmű létesítésére irányuló szerződés nem adásvételnek, hanem vállalkozási szerződésnek minősül”.
A Roszatomot nem kell félteni
Érdeklődtünk a paksi városvezetésnél az üggyel kapcsolatban, de a polgármester (Szabó Péter, Fidesz) azt írta: nem áll módjában válaszolni, az elsőfokú adóhatósági jogkört gyakorló jegyző pedig cikkünk megjelenéséig nem reagált.
A Roszatomnál is kérdezősködtünk. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, számításuk szerint összesen mennyi iparűzési adót kell utólag befizetniük, ha végül mégis elbukják az ügyet, illetve mire alapozva gondolták, hogy leírhatók az adóalapjukból az említett tételek.
A cég magyarországi PR-menedzsere arra hivatkozva nem kommentálta egészében az esetet, hogy az ügy még folyamatban van. „Térjünk ezért vissza a kérdésére, amint véget ér az eljárás” – írta kérdésünkre. Néhány kérdésünkre ugyanakkor válaszolt a cég. A Roszatom szerint a felek között a kérdés elvi jogi alapjaiban van vita, és ők „a magyar jogszabályok, a bírósági gyakorlat, illetve az igénybe vett adószakértők és jogi képviselő álláspontja alapján döntöttek az adóalap csökkentésével kapcsolatban”. A cég álláspontját már részben a perben eljárt bíróságok is megerősítették – tették hozzá. A teljes potenciális adóhiány összegéről csak a megismételt eljárás lezárulta után lehet véglegesen állást foglalni, ám ha az adóhatóság követi a jogszabályokat és a bírósági ítéleteket, akkor adóhiányról nem beszélhetünk – állítja a cég.
Az orosz nukleáris óriást egyébként még az ország gazdaságát sújtó szankciók közepette sem verné földhöz egy pár száz milliós vagy akár néhány milliárd forintos összeg, amit utólag be kéne fizetnie. A Roszatom nemzetközi projektekből származó bevételei az elmúlt évtizedben megduplázódtak, és a csoport teljes árbevétele a 2021-es évben mintegy 8,4 milliárd dollárt tett ki. Ukrajna orosz lerohanása miatt ugyan úgy fest, lőttek a széles körű uniós terjeszkedésnek (Paks II.-höz ugyan ragaszkodik a magyar kormány, de a finnek például visszamondták a maguk hasonló projektjét), de arról azért nincs szó, hogy enélkül ne lenne elég megrendelésük. A Roszatom jelenleg a világ annyi más pontján épít erőműveket, hogy alig van kapacitása.