Bemutatta az MNB, hogyan alakítaná át a nyugdíjrendszert

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég publikálta kétéves stabilizációs programját a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás 144 pontja címmel, amit vitairatnak szántak. Ebben több olyan javaslat is van, ami a nyugdíjrendszer megreformálását szorgalmazza, ezeket a 24.hu gyűjtötte össze.

Nyugdíjkorhatár, nyugdíjszámítás

Foglalkoztatási és termelékenység-növelési szempontból három javaslatot fogalmazott meg az MNB.

• Ösztönözni kéne a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, az ez után járó nyugdíjbónusz emelésével. EU-s átlagban az emberek 6,4 százaléka dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl (a nyugdíj igénylése nélkül), a V4-ek átlaga 5,7 százalék, a magyarországi pedig mindössze 4,4 százalék.
• A nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene kapcsolni. Ez korhatáremelést jelentene, hiszen a várható élettartam fokozatosan nő.
• Felül kell vizsgálni a nyugdíjszámítás módját. Erre azért lenne szükség, mert jelenleg Magyarországon nagyon erősen függ az induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől.

A gyermekvállalás elismerése

Az MNB szerint el kellene érni, hogy a jelenlegi évi 90-93 ezer újszülött helyett 2030-ra évi 110 ezer gyerek szülessen. Erre azért lenne erre szükség, mert

az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható.

Legutóbb 1995-ben volt 110 ezer feletti az élveszületések száma, azóta folyamatosan csökkent. A mostanihoz képest tehát nagyjából 20 százalékkal nagyobb születésszámot tartanának optimálisnak a következő évtizedre.

A jegybank szerint nemcsak a gyermekvállalás ösztönzése miatt, hanem a nyugdíjrendszer igazságosabbá tétele érdekében is fontos lenne a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjakban.

Jelenleg a két gyermeket felnevelő nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik.

További részletek a 24.hu cikkében.