Csányi Sándor arra számít, hogy az év második felében már csökkenni fog az infláció

9 százalékos inflációra és 3,5 százalék körüli gazdasági növekedésre számít idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, erről az Inforádiónak beszélt. A hitelkamatok az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek, és számításai szerint az év végére elérhetik a 7 százalék körüli szintet.

„Az idei év közepe után már az infláció csökkenésére számítunk, és ezzel párhuzamosan remélem, a kamatok is csökkenni fognak, és valamikor jövőre elérik az 5 százalék körüli szintet.”

Az interjúban az orosz–ukrán háborúról is kérdezték, hiszen az OTP mindkét országban jelen van, és a háború mindkét országban érinti a bank működését. „Oroszországban a szankciók miatt nehéz a működés, érezni a gazdaságon a háború hatását, emiatt még óvatosabbak vagyunk, mint korábban” – fogalmazott Csányi, és arról beszélt, csak szigorúbb kockázatkezelés mellett adnak hiteleket. „Várok Oroszországban a gazdaságban recessziót, ilyenkor több ember veszíti el a munkáját, tehát óvatosabbaknak kell lennünk. Szigorodnak a hitelfelvételi kritériumok, kevesebb kérelem megy át a szűrőn.”

Azt mondta, Oroszországban és Ukrajnában is növekednek az utóbbi időszakban a devizabetétek, és nagy bizalmat tapasztal az OTP iránt. „Egy hét alatt Oroszországban 11 százalékkal nőtt a betétállomány akkor, amikor más bankoknál sorban álltak a pénzük kivételéért az emberek. Ha jelentősebb veszteségeket kellene elviselni, azt is meg tudnák tenni, annyira jól tőkésítettek ezek a cégek” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

Magyarország felől nem éreznek nyomást, hogy az orosz piacot hagyják ott, ám Ukrajnából különböző szintű vezetőktől folyamatosan érkeznek az ilyen impulzusok, és a befektetők részéről is éreznek ilyen nyomást.

Csányi ugyanakkor arról is beszélt, hogy Oroszországban jelenleg 8750 dolgozójuk van, jelentős fiókhálózat, IT-befektetések, és nehéz lenne ebből kiszállni – kivéve persze, ha jelentkezne egy kívánatos árat kínáló befektető. „Még véletlenül se adnék tippet arra, hogy mennyi az elfogadható ár” – jegyezte meg.

Nem látja nagyon fényesnek Oroszország várható gazdasági helyzetét, Ukrajnában pedig épp előkészítenek egy törvényt, amely magasabb adó fizetésére kötelezné az Oroszországban is jelen lévő cégeket. Arról is beszélt, hogy az orosz és az ukrán bank értéke is 500 millió euró körül van, mindkét helyen jelentős jövedelmet realizáltak, főleg Ukrajnában. A várható veszteség mértékét pedig még most kalkulálják.

„Ha Ukrajnában befejeződik a háború, és jelentős nyugati, amerikai segélyek érkeznek az újjáépítésre, akkor ott erős piaci szereplők lehetünk”

– fogalmazott az OTP-vezér. Azt mondta, Ukrajnában a mintegy 85 bankfiókból 60-70 körülit folyamatosan nyitva tudtak tartani a háború kezdete óta, és nem állt le a hitelezés sem.

Az OTP-vezér azt is elárulta, hogy nagy lehetőséget lát Üzbegisztánban. Pont a háború kitörése utáni napokra terveztek egy bankvételt ott, de halasztást kérték, hogy felmérjék a bank pénzügyi helyzetét. Továbbra is megvan azonban a vásárlási szándék, két-három hónap múlva lesz szerinte erről döntés.

„Üzbegisztán nagy növekedési potenciállal bír: több mint 30 millió lakosú demokratizálódó ország, fiatalokkal, egyre több vállalkozással, beruházással, és alacsony a banki termékek penetrációja”

– mondta Csányi. – „Mi lennénk az elsők, akiknek egy állami bankot privatizálnak, úgyhogy lépéselőnyre tudnánk szert tenni.”