Forradalmi energetikai változások közben jön az orosz gáz, és már jöhet az ukrán áram

2022. március 17. – 09:29

Forradalmi energetikai változások közben jön az orosz gáz, és már jöhet az ukrán áram
A Testvériség vezeték beregdaróci beléptető állomása Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A hideg időjárás, Győr kisegítése és a globális energiapiaci zavarok (nagy kereslet, szűk kínálat, magas ár) miatt csak a megszokott gáztartalék felével futunk neki a fűtési szezon végének.

Az Európai Unió gázpiacának van egy rendkívül érdekes térképe, ami itt érhető el. Ez azt mutatja, hogy az unió egészében (illetve az adott országra kattintva, országonként) milyen mértékben vannak feltöltve a gáztárolók, illetve mennyire vannak kihasználva az LNG-kapacitások.

Az utolsó publikus adat március 15-i, eszerint nagyjából 25 százalékig vannak tele a tárolók, és 45 százalékban működnek az LNG-terminálok. Magyarországnál az LNG-re nincs adat, noha kapunk cseppfolyósított földgázt mi is, de nincs saját terminálunk, csak a horvát Omisaljban foglaltunk le egy kontingenst.

A tárolóknál (a nemzetközi oldal pontosan hozza a tárolási helyszínek Szőreg, illetve Zsana, Kardoskút, Pusztaederics, Hajdúszoboszló magyar neveit) 19,8 százalékos töltöttséget látunk.

Mindez egyszerre lehet megnyugtató, hiszen megyünk ki a télből, mindjárt vége az intenzív lakossági felhasználásnak (legalábbis fűtési célból), ugyanakkor az kevésbé néz ki jól, hogy egy évvel korábban ilyenkor 52,1 százalékos volt a töltöttség az év ezen szakaszában.

Mik az okok?

A szakemberek szerint továbbra is „tökéletes vihar” tombol, vagyis nagyon sok tényező segíti a hiányt és a magas árakat. Bár mint a gáz és az áram áráról a HUDEX és a HUPX tőzsdéken láthatjuk, a 200 és 300 euró/MWh ár extrém (a pár évvel ezelőtti árszint tízszerese), a háború kirobbanása óta volt már ennél is magasabb az ár.

A problémák között említhető, hogy noha jön nyugatra az orosz gáz, a mennyiség azért nem százszázalékos, elég, ha arra gondolunk, hogy az Északi Áramlat 2 nem lépett működésbe, a közvetlen ukrán irány gyéren, vagy nem csorog, az Északi Áramlat 1 és a balkáni vezetékek dolgoznak erősebben.

Az ázsiai LNG-kereslet is nagyon magas A geopolitikai kockázatok az egekben. Itthon pedig még olyan kiegészítő szempontok is segítették a tartalékok csökkenését, hogy – mint azt a Portfolio.hu megírta – amikor a győri Győr-Szol Zrt. és az energiakereskedője megszakították a földgázellátási kapcsolatukat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azzal segített, hogy a biztonsági földgázkészletből kapott gázt a cég a távhővel fűtött 25 ezer lakás zavartalan ellátásához. (Cikkünk megjelenése után egy forrásunk jelezte, hogy a győriek kisegítése a teljes magyar gáztartalékok szempontjából nem volt jelentős.)

Megnyugtató szavak

A magyar állami tisztviselők, miniszterek, energetikusok ettől függetlenül nyugtatnak. Legutóbb Ságvári Pál az energiahivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Budapest Hydrogen Summit nyitóelőadásában beszélt arról, hogy

Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek; a tárolóinkban 1,4 milliárd köbméter földgáz van, ami 22 százalékos töltöttséget jelent (ez egy héttel korábbi szint volt).

Az FGSZ honlapján közben jól látszik, hogy március 17-én is zavartalan a gázszállítás Magyarországra, Mosonmagyaróvár, Kiskundorozsma, Balassagyarmat is hoz, sőt még Drávaszerdahely is, ahonnan drágább gáz szokott érkezni.

A szinkronizáció

Emellett történt egy túlzás nélkül forradalmi változás is.

Az ENTSO-E európai villamosenergia-rendszerirányítókat összefogó szervezet jelentette be, hogy az ukrán áramrendszert szinkronizálták a nyugat-európaival, az egyik energiakereskedő forrásunk szerint ez olyan, mintha valaki átülne a bicikliről, a sportautóba. Magyarországról nézve pedig egy öt és félszer akkora áramrendszert kötöttek össze velünk. A háború miatt egy sokkal későbbre tervezett összekapcsolás jött előbbre.

Ságvári Pál is arról beszélt egy hete, hogy az utóbbi két hétben az ukrán villamosenergia-rendszer – külső kapcsolatok nélkül – úgynevezett szigetüzemmódban működött. A MEKH, valamint a hazai rendszerirányító Mavir Zrt. az európai partnereikkel együtt folyamatosan keresik a megfelelő megoldásokat ahhoz, hogy Ukrajna áramellátását lehetőségeik szerint támogathassák. Ez megtörtént.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!