Azért fizettük be ezt az adót, hogy működjön az állam, a kormány meg úgy tesz, mintha jogos lenne visszaadni

„Az zavart minket, hogy a kormány úgy tesz, mintha ezt a pénzt vissza lehetne adni, miközben azért vonták le a fizetésünkből, hogy működjön az állam, tanulhassanak a gyerekeink, megkapjuk az egészségügyi ellátásokat, vezessenek utak mindenhová az országban”

– mondta a Telexnek a Továbbadó nevű kezdeményezés egyik elindítója, Váradi Luca arról, miért érezték úgy, hogy platformot kell biztosítaniuk azoknak az embereknek, akik felajánlanák a nekik visszajáró adó legalább egy részét civil kezdeményezések számára.

A kormány 2021 nyarán jelentette be, hogy a gyerekes szülőknek visszatéríti a 2021-es év folyamán fizetett személyi jövedelemadójukat maximum az átlagjövedelem szintjéig, vagyis az egy szülő által kapható legnagyobb összeg mintegy 800 ezer forint.

Egy hagyományos, kétszülős családnak, ahol a szülők átlagosan vagy annál jobban keresnek tehát egy összegben 1,6 millió forint üti a markát idén februárban.

Orbán Viktor az intézkedést azzal magyarázta hivatalosan, hogy a koronavírus időszaka különösen nehéz volt a családoknak, ezért támogatni kell őket. Ezt azonban nehéz komolyan venni, hiszen a visszatérítés rendkívül rosszul célzott, nem tartalmaz semmilyen rászorultsági elemet, ellenben az országgyűlési választások időpontjához nagyon közel érkezik meg az emberek bankszámlájára.

Bár az ingyenpénznek általában mindenki örül, jelen esetben azért sok kedvezményezett juthatott józan megfontolás után arra a következtetésre, hogy az államkasszát 600 milliárd forinttal megterhelő intézkedés nem a legindokoltabb döntés a kormány részéről, és lenne jobb helye is a neki járó összegnek. Nekik szólt a Továbbadó felhívása, melynek lényege, hogy akinek belefér, utalja át a visszakapott szja-t vagy annak egy részét fontos társadalmi munkát végző szervezeteknek.

„Mindenképpen hangsúlyozni szeretnék az első perctől, hogy nem gondoljuk, hogy bárkinek a teljes pénzt tovább kéne utalnia, és az is érthető, ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy bármit is felajánljon. De végtelenül igazságtalannak tartjuk azt, hogy ebben a rendszerben aki többet keres, az többet is kap vissza” – magyarázta Váradi Luca szociológus, aki unokatestvérével, Fernezelyi Márton informatikussal közösen találta ki a projektet.

Váradi azt mondta a Telexnek, sajnos ők sem rendelkeznek pontos statisztikával arról, hány ember állt be a kezdeményezés mögé és mekkora összegeket mozgat meg a Továbbadó. Azt viszont látják, hogy a Facebook-posztjaik már több mint 700 ezer emberhez értek el, és folyamatosan kapják a visszajelzéseket különféle szervezetektől, hogy futnak be hozzájuk az átutalások. Bár sok üzenetet kapnak felajánlóktól (ezek egy részét az oldalukon közzé is teszik), úgy gondolják, hogy az adakozást nem mindenki veri nagy dobra, és nem is csak azoknál a szervezeteknél csapódnak le most pénzek, akiket a nyilvános posztokban megemlítettek.

Pontos adatok híján az akció sikerére csak egyéni közlések alapján lehet következtetni, de van olyan alapítvány, ami a visszautalások megérkezése óta jelezte már feléjük, hogy a múlt hétvégén történelmi rekordot döntött a beérkező adományok összege. Az Igazgyöngy Alapítvány külön közölte is, hogy már több mint 5 millió forintot kaptak az akciónak köszönhetően pár nap leforgása alatt, ami stabilabbá teszi a mintegy 600, többségében hátrányos helyzetű gyerek számára fenntartott iskolájuk működését. Az Utcáról Lakásba Egyesület pedig 1,5 millió forint beérkezéséről számolt be.

Érdekes fejlemény, hogy az szja-visszatérítés farvizén más adókedvezmények célzottjai is elkezdtek felajánlani a nekik járó pénzből, pl. vannak olyan, 25 év alattiak adókedvezményére jogosultak, akik szintén inkább másoknak utalják át a pénzt.

Váradi Luca és Fernezelyi Márton azt mondják, részükről valóban van egy kormánykritikai él a kezdeményezés beindításában, felháborítónak tartják ugyanis, hogy olyan pénzeket adnak – gyakran kifejezetten jómódú családoknak –, amelyet az állam megfelelő működésére, gondoskodó funkcióinak fejlesztésére kellene fordítani. Ugyanakkor ezt a kritikusabb felhangot nem igazán látták eddig visszatükröződni a felajánlók megnyilvánulásaiban, és nem gondolják, hogy átpolitizálódott volna a kezdeményezés. Saját tapasztalatuk viszont ettől függetlenül az, hogy

az adakozók (vagy legalábbis az a részük, aki erről kifelé is kommunikál) szintén igazságtalannak tarhatják az intézkedést, mert a támogatott szervezetek nagy részének fő profilja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésén dolgozik, vagyis „látszik egyfajta szolidaritás az elesettek felé, akiknél ennek a pénznek a helye lenne”.

A publikus posztok alapján mi is készítettünk egyfajta összesítést abból, jellemzően kik adakoznak és milyen típusú illetve konkrétan mely szervezetek kapják a felajánlásaikat. 30 ember posztjait néztük át, ennek alapján úgy tűnik, szinte kizárólag felsőfokú végzettséget igénylő munkát végző emberekről van szó, és a többségüknek (bár nem mindenkinek) jól fizető szakmája van. Van köztük például táncművész, közgazdász, cégvezető, pszichológus, informatikus, szociológus, operatőr, villamosmérnök, erdész, jogász, egyetemi oktató, marketinges, lakberendező.

Egy poszt egyébként gyakran nem egyetlen embert takart: többen a szülőtársukkal közösen, kettejük nevében írtak. Az jellemző, hogy a legtöbben nem egyetlen helyre, nem egyetlen alapítványnak ajánlanak fel pénzt, inkább 2-5 szervezet között osztják szét az összeget. (A 30 posztolótól összesen 77 felajánlást számoltunk össze, ez 2,6-os átlagot ad ki.) A változatosság a kedvezményezetteknél egészen nagy, a 77 felajánlás 58 különböző helyre ment, de azért van néhány szervezet, ami a többinél gyakrabban fordul elő, mint például a már említett Igazgyöngy Alapítvány (5 felajánlás), az Utcáról Lakásba Egyesület (5 felajánlás), az Oltalom Karitatív Egyesület (4 felajánlás), a Bagázs Közhasznú Egyesület (3) és az Indahouse (3).

A támogatott ügyekre jellemző (39 felajánlás ide sorolható), hogy – a kezdeményezők benyomásaival összhangban – elsöprő többségben vannak azok a szervezetek, amelyek valamilyen módon rászorulóknak segítenek, például hajléktalanoknak, hátrányos helyzetűeknek. Olyan konkrét létszükségletet jelentő dolgokról van szó, mint étel, ruha vagy lakhatás, vagy elsősorban gyerekeket célzó esélyegyenlőségi, felzárkóztató programok. De ebbe a kategóriába tartozik például a Covid-árvák megsegítése is. Ezen túlmenően találtunk 9, beteg gyerekeket segítő felajánlást, 8 független sajtót célzó felajánlást (7 különböző médiumnak), 4 fogyatékossággal élőknek szóló felajánlást (4 különböző szervezetnek)

és 3 állatvédelemi ügyekre ajánlott összeget (3 különböző állatvédelemmel foglalkozó szervezetnek). A „futottak még” kategóriában (1-1 felajánlással) olyan ügyek fordultak még elő, mint tiszta választás (szavazatszámláláson keresztül), jogvédelem, gyerekjogok, fogvtartottak jogai, kultúra, természetvédelem, oktatás (pl. FreeSZFE), vallás, egészségügy (OMSZ, vízimentők).

Az összes kielemzett posztban található 77 felajánlás adatait az alábbi táblázat tartalmazza részletesen: