A rekordmagas amerikai infláció komoly zavarokat okozott a piacokon, de a régiónk még nyerhet is
2022. február 11. – 08:45
Viharos időszakot élünk át a világgazdaságban: magas inflációs adatok, elszállt olajár, orosz–ukrán válság, az amerikai pénzpumpa visszafogása és olykor még a járvány hatásai (lezárások, blokádok) is galibát okoznak. Bár a váratlanul magas amerikai inflációs adat most tényleg nagyon ráijesztett a világra, a mi régiónk szempontjából lehet öröm az ürömben.
Az amerikai Bureau of Labor Statistics csütörtökön azt közölte, hogy az amerikai infláció negyvenéves csúcsra jutott. Vagyis a 7,5 százalékos adat 1982 februárja óta nem látott szintet jelent. Decemberben még „csak” 7 százalékos volt a pénzromlás, és az elemzők az infláció emelkedését várták, de azért nem ilyen mértékben.
A tőzsdei reakciók nem maradtak el, az amerikai piacok erősebben, az ázsiaiak mérsékeltebben beestek, pedig – és ez talán itthon nem is tűnt fel annyira – a Nasdaq, az amerikai növekedési (technológiai) papírok gyűjtőhelye már eleve 9 százalékos mínuszban volt az idén.
Egyre kevesebb a negatív kamat
Az elmúlt évnek volt egy meghatározó trendje, annyira nem volt infláció és annyi pénz forgott a rendszerekben, hogy a legjobb kötvények (például egy német, svájci vagy dán állampapír) negatív hozammal keltek el, az ügyfél fizetett a banknak azért, hogy megőrizze a pénzét (valaha egyébként, a bankrendszer hőskorában, a velencei bankokban is az őrzés egyfajta szolgáltatás volt, amiért fizetni kellett).
Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvényportfólió menedzsere most arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi évek nagy trendje ilyen magas kamatszintek mellett kezd eltűnni, vagyis a legjobb, AAA besorolású államkötvények is szép lassan elkezdenek pozitív hozamot adni.
„A globális tőkepiacokon évtizedes rezsimváltás szemtanúi lehettünk az év elején. Ezt az váltotta ki, hogy a Fed által kilátásba helyezett kamatemelések és a mennyiségi szigorítás (tapering) miatt az amerikai államkötvények nominális és reálhozama is gyorsan emelkedni kezdett. Ennek eredményeként 18 ezer milliárd dollárról egy év alatt 7,5 ezer milliárd dollárra csökkent a negatív hozamú kötvényekben lévő tőkeállomány.”
A növekedés azért megmaradt
A globális gazdasági növekedés ugyanakkor a remélhetőleg már nem a Covid meghatározta évben erős maradhat a korábbi, még eléggé a Covid determinálta évvel szemben. A cég előrejelzése szerint 2022-ben a fejlett piacokon átlagosan 3,4 százalék, a fejlődő piacokon átlagosan 4 százalék körül alakulhat.
Szűkebb régiónkban az EU-zóna 3,8 százalékot, Magyarország 4,5 százalékot érhet el. Az összességében optimista világtérképen India a legbiztatóbb, ott akár 6,9 százalék is lehet idén a növekedés, lefelé Oroszország és Brazília lóg ki, utóbbi – a nagyobb országok közül egyedüliként – egyáltalán nem nőhet az idén.
Ilyen környezetben azt lehet mondani, hogy a Fed beindította a „rotációs kapát”, ami azt jelenti, hogy mivel már a nagy jegybankok nem nyomtatják a pénzt, nem „lazítják” a monetáris feltételeket, a növekedési (például technológiai) részvények árazása lefelé indult. Ez nem feltétlenül jelent árfolyamcsökkenést, csak az árazási szorzók indulnak lefelé, vagyis a cégeknek egyre nehezebb az eredményük növekedését egy az egyben árfolyam-emelkedésre konvertálni.
A mi régiónk viszont örülhet
A tágabb értelemben vett kelet-közép-európai régió – és benne különösen a magyar piac –a 2021-es kiemelkedő teljesítménye után 2022-ben is az egyik legizgalmasabb részvénypiac lehet. Azt is lehet mondani, hogy az antimodernségünk most kifizetődik.
Errefelé, vagyis a mi térségünkben kevesebb a növekedési részvény, az ő problémáik idején az úgynevezett hagyományos, ciklikusabb, angol kifejezéssel a value (érték) papírok, így például a bankok, távközlési cégek, illetve az energiacégek drágulhatnak.
A pénzügyi szektor részvényei az emelkedő kamatkörnyezet miatt, az energiatermelő szektorok papírjai pedig a 90 dollár körüli hordónkénti olajár és a rekordokat döntögető gáz- és áramárak miatt vannak lendületben.
Sok a remény, de indokolt a diszkont is
A bővebben vett kelet-közép-európai régióban (vagyis a magyar, lengyel, cseh, román, osztrák, görög, orosz piacokon) a részvénypiacok hemzsegnek a fent említett ciklikus szektorok papírjaitól.
Kocsi János szerint ugyanakkor a régiós papírok a 2021-es szárnyalás ellenére még mindig jelentős diszkonton forognak az európai, valamint a többi fejlődő piaci részvényekhez képest.
A magyar részvénypiacot nem véletlenül árazzák diszkonttal a befektetők. Az orosz, a lengyel, de a magyar piacon is diszkontot indokol az orosz–ukrán konfliktus. Az orosz relatív árak például most alacsonyabbak, mint a Krím-annexió idején.
Magyarországon pedig a választások közeledtével nőtt meg a gazdaságban a bizonytalanság, a torzítások. A kampány negatív hatással van a hazai gazdasági folyamatokra, az egyensúly felborult; az ország ugyan rövid távon biztosan nagyon boldogan fürdik az adó-visszatérítés aranyesőjében, de a piactorzítások, az üzemanyagár-befagyasztás, a kamatplafon, az élelmiszer-árrögzítés ugyanúgy hozzánk nőhet, mint a rezsivívmány.
Bár ezek az intézkedések egyelőre csak kis mértékben hatnak a tőzsdei vállalatok értékére, sokat lendítene a magyar papírok megítélésén, ha ez a fajta bizonytalansági faktor csökkenne.
Végül a szakember szerint a magyar részvénypiac hosszú távú kilátásait a hathatós versenyképességi intézkedések (az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja, állami vállalatok hatékonyságának növelése, a jogszabályalkotás kiszámíthatósága) segítenék, mert a nemzetközi befektetők ezekre különösen érzékenyek.