Létezésének hetedik évében még mindig egy bürokratikus rémálom Angliából hazatérő családként csokot igényelni

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy bürokratikus fekete lyuk, ami még a csok névre hallgató kormányzati lakástámogatás bevezetésének hajnalán keletkezett Magyarországon, és az Egyesült Királyságból hazatérni szándékozó magyarokat érintette.

Természetéről még az Indexen írtunk bővebben, a lényeg az volt, hogy hazatelepülő angliai magyarként szinte lehetetlenség volt a csok-igényléshez szükséges, a magyar állam által elégségesnek ítélt tb-igazolást beszerezni. Így aztán akadtak, akik végül inkább lemondtak a támogatásról. (A csok felvételéhez 180 napnyi társadalombiztosítási jogviszonyt kell tudni felmutatni.)

Azóta közel hat év telt el, így az ember azt gondolná, hogy a fenti problémát – brexit ide vagy oda – időközben sikerülhetett megoldani. Olvasónk, Ferenc beszámolója szerint azonban egyáltalán nem ez a helyzet:

csakúgy, mint a babaváró hitel esetében, a magyar állam továbbra is szisztematikusan megnehezíti az Angliából hazatérni és csokot felvenni szándékozó magyar családok dolgát.

Ferenc arról írt a Telexnek küldött levelében, hogy a problémájuk nagyon hasonló, mint Krisztáéké, akikről 2016-os cikkünk szólt: „mi is hetekig küldözgettük a dokumentumokat a banknak, hátha valamit elfogadnak tb-igazolásnak, de sajnos nem jártunk sikerrel, mert mindent elutasítottak”.

De haladjunk sorjában, és első körben nézzük meg, mi a hivatalos megoldás, amit a magyar állam kínál erre az egyébként nem annyira extrém helyzetre, elvégre több százezer honfitársunk él az Egyesült Királyságban, közülük nyilvánvalóan döntenek úgy néha családok, hogy hazajönnek.

Az Angliából hazatérők számára a tb-igazolásokra könnyítő jogszabály érvényes 2020 júniusa óta (itt rögtön feltűnhet, hogy a probléma felmerüléséhez képest 4 évet kellett várni valamiféle megoldásra). „Ennek értelmében ha a hitelintézet azért utasítja el a támogatás iránti kérelmet, mert nem fogadja el az egyesült királysági tb-igazolást, úgy erre irányuló külön kérelemre a kormányhivatal is megállapíthatja az ottani tb-jogviszony fennállását az egyesült királysági foglalkoztató által kiállított igazolás alapján, amit az igénylőnek kell beszereznie. Emellett a kormányhivatal nemzetközi jogsegély keretében begyűjtött adatok alapján is jogosult megállapítani, hogy a tb-jogviszony az Egyesült Királyságban fennáll vagy fennállt-e; ebben az esetben a kormányhivatal keresi meg a külföldi társadalombiztosítási intézményt” – írta a Miniszterelnökség vonatkozó kérdésünkre, amikor a továbbra is bonyadalmasnak látszó csok-igénylésről érdeklődtünk.

Mi ez a bizonyos külön kérelem? A kormány az úgynevezett e104-es kérelemre gondol, amelynek igénylését Ferencék már több mint egy hónappal ezelőtt elindították az állami e-papír felületén keresztül, majd miután itt nem haladt a dolog, két héttel ezelőtt személyesen is. Mint írja, az angliai magyarokat tömörítő Facebook-csoportos beszámolók alapján

teljesen kiszámíthatatlan, milyen időtávon futnak át a rendszeren ezek a kérelmek: van, akié egy hónap alatt, más viszont akár fél évet vár rá.

„Persze így építkezni vagy bármi egyebet intézni nem lehet, főleg, hogy ha hogy megjön az e104, onnantól számítva 30 napja van az embernek elintézni minden papírmunkát, leadni a banknak, és olyan építtetőt is találni, akinek pont akkor lesz kapacitása. Ez gyakorlatilag lehetetlen” – magyarázta Ferenc a faramuci helyzetet.

A személyesen leadott kérelem után olvasónk telefonon is beszélt az illetékes hivatallal, amikor is arról tájékoztatták, hogy sorban haladnak a leadott kérelmek alapján, és jelenleg (ez volt január 18-án) január 1-jénél tartanak. Ferenc tapasztalata szerint a magyarországi kormányhivatal az angol félre szokott mutogatni a lassúság miatt, ám az angliai hivatal jelen esetben még a kérelmet sem kapta meg több mint egy hónappal az e-papír felületén történt igénylés után.

Mint a Miniszterelnökség fent idézett válaszából is látszik, a probléma áthidalására létezik még egy méltányossági lehetőség is (amelyet szintén a kormányhivatalban bírálnak el). Ennek kérése esetén talán elfogadhatnák a tb-papír helyett a munkáltatói igazolást – amit mellesleg rejtély, hogy miért nem fogadnak el sima eljárásban is, hiszen szerepel rajta, mikor kezdett el dolgozni az ember, amellyel a társadalombiztosítási jogviszony is együtt jár.

Ferenc az első elakadáskor a méltányosságiban látta az esetleges kiutat, de az első akadályba akkor ütközött, amikor „fél Pest hivatalait végigtelefonálta, de senki nem tudott semmit arról, hogyan is kéne intézni”. Miután viszont mégis nagy nehezen kiderítette, hová kellene leadni az ehhez szükséges iratokat, kiderült, hogy ezzel az opcióval akkor lehet élni, ha a bank már elutasította az igénylést.

Csakhogy az érintettek idáig sem tudnak eljutni, hiszen a tb-igazolás hiányában be sem fogadják az igénylést a pénzintézetek. Magyarán ezekben az esetekben nincs miről papírt kiadniuk.

Ferencék ennek ellenére megpróbáltak kérni a bankjuktól egy dokumentumot, ami legalább azt mutatja, hogy az eddig a rendelkezésükre bocsátott dokumentumok nem voltak elégségesek az ügymenet elindításához. Egyelőre erre sincs válasz, és nem is valószínű, hogy lesz, mivel a bank a törvény betűje szerint jár el, ha csak hiánytalan dokumentáció esetén fogadja be a csok-igénylést, a tb-igazolás pedig szükséges a befogadáshoz. De ha adnának is valamiféle iratot az eddig beadott dokumentumok elégtelenségéről, nagy kérdés, elfogadná-e a kormányhivatal.

További izgalom, hogy az igényléshez szintén szükséges munkáltatói igazolást rendszeres időközönként küldözgetni kell Magyarországra Angliából, hogy ha végre beindulna a bürokratikus gépezet, akkor legyen kéznél friss példány. Ezt persze le is kell fordíttatni hiteles formában az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával, ennek költsége 60 ezer forint, ha egy napon belül szeretnénk, egy héten belül pedig 30 ezer forint.

„Egyszerűen röhej ennek az egésznek a menete: miért kell ennyire túlbonyolítani, miért kell tulajdonképpen szívatni azokat, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak, de mennének haza?”

– foglalta össze a csok-igénylési kálváriával kapcsolatos érzéseit Ferenc a Telexnek.