Világgazdaság: 25 éve nem látott infláció, alacsonyabb növekedési prognózis
2022. január 12. – 08:43
A koronavírus-járvány, a csökkenő ütemű pénzpumpa és az ellátási láncokban tapasztalható folyamatos fennakadások okozzák a nehézségeket.
A Világbank idén is megjelentette a szokásos Global Economic Prospects című jelentését.
Ebben azzal számol, hogy idén 4,1 százalékkal nő a globális gazdaság, a tavaly júniusban publikált elemzésben még 4,3 százalékos becslés szerepelt a 2022-es évre.
A sors fintora, hogy bár már 2022-ben járunk, január ezen időszakában még a 2021-es évre is csak előzetes (de persze időben utólagos) becslést lehet adni, a jelentés összeállítói itt is 0,2 százalékponttal, vagyis 5,5 százalékra fogták vissza a globális GDP 2021-es növekedésére vonatkozó becslésüket.
Lassulás
Mint arról az MTI is beszámolt, a washingtoni székhelyű szervezet a növekedés idei lassulását prognosztizálja a világ legtöbb vezető gazdaságában.
- Az Egyesült Államokban például az idei gazdasági növekedés a friss jelentés szerint 3,7 százalékra mérséklődik a 2021-es 5,6 százalékról,
- Kínában 5,1 százalékra 8 százalékról,
- az eurózónában pedig 4,2 százalékra 5,2 százalékról.
A Világbank a júniusi becsléséhez képest az amerikai GDP-növekedés idei várt ütemét 0,5 százalékponttal, Kínáét 0,3 százalékponttal, az eurózónáét pedig 0,2 százalékponttal rontotta.
India a bajnok
A publikált jelentés nem tér ki minden egyes országra külön-külön, ezek között mindig van egy olyan kisebb ország, ahol éppen olajat találtak (Guyana nemrég 60 százalékos GDP-előrejelzést kapott), vagy vége lett egy véres polgárháborúnak (Sierra Leonénak volt emiatt egy ugrásszerű GDP-növekedése az elmúlt években), de azok közül, amelyekre van egyedi becslés, a legnagyobb szám Indiánál szerepel.
India GDP-je ráadásul a júniusban becsültnél 1,2 százalékponttal nagyobb mértékben, 8,7 százalékkal nő az idén az előrejelzés szerint, ami meghaladja a tavalyi 8,3 százalékot.
A kockázatok
A jelentés összeállítói megjegyezték: a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzés lefelé mutató kockázatai közé tartozik a járvány visszatérése, a további ellátási zavarok, a romló inflációs várakozások, a váratlan pénzügyi feszültségek és az esetleges éghajlati katasztrófák.
Emellett a fejlődő gazdaságok hatóságai a megnövekedett inflációs nyomás és a korlátozott költségvetési kapacitás problémáival is szembesülnek. (Érdekes, hogy az elemzők az inflációt szeretik „inflának” rövidíteni az élő beszédben, de a növekedést nem rövidítik „növinek”, pedig azzal sokkal több hang kiejtését spórolnák meg.)
Hosszú távon ezeknek az országoknak reformokat kell végrehajtaniuk, hogy csökkentsék a nyersanyagáraktól való függést, mérsékeljék az egyenlőtlenségeket, és javítsák a válságokra való felkészültséget – áll a Világbank jelentésében.
Az a fránya energia
A Világbank jelentésével összhangban áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése is, mert mint az MTI is hozta, az OECD országaiban
a fogyasztói árak az októberben mért átlagos 5,2 százalék után novemberben 5,8 százalékkal emelkedtek éves alapon, ami több mint 25 éve – 1996 májusa óta – a legmagasabb növekedési ütem.
2020 novemberében az infláció mindössze 1,2 százalék volt – közölte a szervezet.
Az energiaárak novemberi növekedése 1980 júniusa óta a maximumra gyorsult, és elérte a 27,7 százalékot, miután októberben 24,3 százalékot mértek. Az élelmiszerek drágulása az októberi 4,6 százalékról 5,5 százalékra gyorsult novemberben. A szezonális élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 0,3 százalékponttal, 3,8 százalékra emelkedett novemberben az OECD-ben.
Csak Kanada állja a nyomást
A szervezet által közölt adatok szerint a fogyasztói árak növekedésének felgyorsulása a hét legfejlettebb ipari ország mindegyikében megfigyelhető volt Kanada kivételével, ahol októberhez hasonlóan novemberben is 4,7 százalékos inflációt mértek. A fogyasztói árak az Egyesült Államokban gyorsultak a legnagyobb mértékben, az októberi 6,2 százalékról 1982 júniusa óta a legmagasabb szintre, 6,8 százalékra.
Az eurózóna inflációja (az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex, HICP alapján) novemberben 4,9 százalék volt az októberi 4,1 százalék után, az élelmiszer- és energiaárak nélküli mutató 2,6 százalék volt az októberi 2,0 százalékkal szemben.
